Majdnem kipukkant a Google-lufi

Másfél év alatt jó magasra mászott, aztán picit botlott és nagyot esett a Google: kedden a cég közzétette negyedéves jelentését, mire részvényeinek értéke 12 százalékkal csökkent a New York-i tőzsdén, és az egész vállalat néhány óra alatt 16 milliárd dollárt veszített piaci értékéből. "Oops"- mondták a tőzsdeguruk; "Shit"- mondták a részvényesek; "Party over" - mondták a messzelátó elemzők; a "Game over"-ig egyelőre senki nem merészkedett.

A Google a zárás után közzétett jelentés hatására úgy kezdett zuhanni, hogy volt pillanat, amikor a részvények 20 százalékkal értek kevesebbet, mint egy nappal korábban. A szerdai nyitás előtt egy részvény hosszú ideig 380 dollárt ért a keddi 432-höz képest, ami azt jelenti, hogy akinek eleve volt ezer Google-részvénye, könnyen álmodhatta, hogy szerdán ötvenezer dollárral szegényebben ébred, mint ahogy kedden lefeküdt. Az azért sok - bár tény, hogy a zárás utáni kereskedelem rendszerint hektikus, a brókerek túlreagálják az eseményeket, miközben próbálják megtippelni, hogyan viselkednek majd a másnap reggeli nyitáskor a nagy alapok. A szerdai nyitáskor, magyar idő szerint délután 4 órakor végül 390 dollárral debütált a részvény, ez közel 10 százalékos esést jelent.

A zuhanás első látásra azért is felfoghatatlan, mert a Google keddi negyedéves jelentésében egész jó eredményekről számolt be: 2005 utolsó három hónapjában a cég 372,2 millió dolláros nettó bevételt termelt, ami 2004 hasonló időszakában még csak 204,1 millió volt; az összbevétel a folyamatosan növekvő online hirdetési piacnak hála elérte az 1,29 milliárd dollárt, és a profit 82 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.

Elpattant egy húr

Aki viszont az ilyesfajta növekedéstől meghatódik, az nem Google-részvényt vesz, hanem csendes, jó adottságú etyeki zártkertet. A Google-t 2004. augusztusi tőzsdei megjelenése óta azért szerették a befektetők, mert jó sztahanovistaként még saját terveit is rendre túlteljesítette. A cég nyeresége tavaly negyedévről negyedévre megkétszereződött, piaci értéke az elmúlt másfél év alatt négyszeresére nőtt.

Ehhez képest volt kiábrándító a kedden bejelentett, 1,54 dolláros részvényenkénti nyereség: a Thomson Financial által megkérdezett pénzügyi szakértők véleményátlaga alapján egy papírra legalább 1,76 dolláros nyereségnek kellett volna jutnia ahhoz, hogy a Google úgy meneteljen tovább a tőzsdén, ahogy eddig menetelt. És bár a szakértők megegyeznek abban, hogy a bevétel nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult - igaz, a Wall Street meggyőzéséhez jobban jött volna legalább 1,37 milliárdos bevétel az 1,29 helyett - , a profit jócskán elmaradt a várttól, és ez okozta a zuhanást.

A Google védelmében felhozható, hogy az elmúlt három hónapban túl sokat költött jótékonykodásra, illetve hogy az Egyesült Államok határain kívüli ténykedése miatt vártnál jóval többet kellett adóznia. Egy kedden rendezett konferenciabeszélgetésen a cég pénzügyi vezetője, George Reyes azt mondta, hogy ha a Google-re vonatkozó adókulcs nem emelkedik váratlanul 30 százalékról 41,8 százalékra, részvényenként 1,78 és 1,82 dollár közötti profitot is elérhetett volna a cég, és akkor most nincs ez az egész felhajtás.

Eric Schmidt vezérigazgató a keddi zuhanás ellenére is optimista - szerinte a Google előtt óriási fejlődési lehetőségek állnak, különösen a külföldi piacokon, ahonnan 2005-ös összbevétel 39 százaléka származik.

Boom vagy buborék?

Ami a Google-lel történt, azért figyelemre méltó, mert a Google az egész posztdotkomlufi-éra felelős vezetője, imidzsalkotója, abszolút brandje, trendszettere és szabadon választott, konszenzuális prófétája. A keddi betli hírére kisebb-nagyobb mértékben értelemszerűen megzuhant a tőzsdén a rivális Yahoo, az Ebay és az Amazon (ugyanúgy, ahogy az elmúlt két hétben a Google papírja is 7,5 százalékos eséssel reagált a Yahoo kiábrándító negyedéves jelentésére).

Chris Anderson, a dotkomszakma nagyhangú megmondóembere, a Wired főszerkesztője nemrég éppen a Google "lélegzetelállító" növekedésének tulajdonította az egész netes szektor szárnyalását. Ez itt most Anderson szerint korántsem az 1999-2000-eshez hasonló, emlékezetes körülmények között kipukkant lufi, hanem inkább egészséges boom, amely természeténél fogva erős alapokon nyugszik - szemben a spekuláció által pumpált buborékokkal.

De abból, hogy a tőzsde a legnagyobb spekuláns, az következik, hogy ha a Google túl nagyot zuhan, netán csődbe megy, abba beleremeghet nemcsak a hamvaiból újjáéledő netbiznisz (a.k.a. Web 2.0), hanem az egész internet is, mert normális kereső nélkül nincs internet, normális kereső meg most csak egy van, és azt a Google tartja életben. Adsense nélkül elvan a világ, Talk meg Video nélkül elvan a világ, de a Google keresője nélküli káoszt még csak elképzelni sem tudja a világ - az nem lufipukkanás, az apokalipszis. Most, vagy nem most.