Magyarország kiszállt a szabványháborúból

A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) júniusban megszavazta, hogy támogatja a Microsoft által kifejlesztett Open XML dokumentumformátum szabványosítását, de az eredményt semmisnek nyilvánították, és a pénteki ülésen már nem született érdemi döntés. A korábbi szavazatot tehát nem küldik el a szabványosítást végző International Organization for Standardizationnak (ISO).

Az jó, ami szabványos

Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az informatikában a szabványok, mert sokkal egyszerűbbé teszik az életet. A kormányoknak például nagyon fontos, hogy dokumentumaikat szabványos formátumú fájlokban tárolják, mert ez biztosítja, hogy a fontos adatokhoz öt, tíz vagy éppen negyven év múlva is hozzáférnek majd. Hiszen a szabvány pontosan leírja, hogy a merevlemezen tárolt értelmetlen gépi kódból miként lesznek szíves grafikonokkal teletűzdelt táblázatok vagy minisztériumi fejléccel ellátott hivatalos levelek.

A Microsoftnak tehát létfontosságú, hogy az általa kifejlesztett Office 2007 programcsomagban bevezetett Open XML fájlformátum szabványos legyen, hiszen a programcsomaggal enélkül nem lenne túl esélyes a kormányzati pályázatokon. A tét óriási, hiszen a Microsoft szerint az Office termékcsoporttal egy év alatt körülbelül 15 milliárd dolláros bevételt termel.

Emellett a szoftvercégnek az Európai Unió előtt is bizonyítania kell, hogy megengedi a rivális gyártóknak a piacvezető Office programcsomagban lévő technológiák használatát, azaz nem él vissza monopol helyzetével. A Microsoft már egymilliárd dollárnyi büntetést szedett össze az Unióban, és szeptember 17-én születik döntés a Microsoft fellebbezéséről, illetve a büntetés mértékéről.

Balhés ügy

A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) júniusban 8:3 arányban megszavazta az Open XML szabvánnyá emelését, de a rivális IBM formális hibák miatt panaszt tett a Gazdasági Minisztériumnál. Augusztus 30-án a GKM jelezte, hogy a pénteki napra összehívott bizottsági ülést is szabályellenesnek tartja, ezért a végeredmény az lett, hogy Magyarország nem ad le szavazatot az ISO-nak a szeptember 2-i határidőre. Hazánk nem teljes körű tag, nem kell mindenáron szavaznia, de ezzel a lépéssel kizárhatja magát a végső döntési folyamatból.

Pénteken egyébként már negyvenketten voltak a magyar szabványosítási bizottságban, és a Microsoft ellenlábasai azzal vádolták meg a szoftvercéget, hogy partnereivel duzzasztotta fel a létszámot, ezzel biztosítva magának az igen szavazatokat. Hasonló történt egyébként Olaszországban is, ahol a szabványosítási testület technológiai bizottsága fél tucat főről váratlanul nyolcvanöt főre duzzadt. A Microsoft erre azt reagálta, hogy az IBM ugyanezekkel a módszerekkel próbálja más országokban elérni, hogy az Office 2007 formátuma ne lehessen nemzetközi szabvány, írta a csütörtöki Wall Street Journal, és a magyar szituáció is felfogható okos politikai lépésként, hiszen az IBM a panasszal elérte, hogy az utolsó pillanatban lefújják a szavazást.

Más országokban is előfordult, hogy a Microsoft közvetlen partnerei, értékesítési hálózatának tagjai kerültek be a szabványosító testületekbe. Portugáliában a testületet egy Microsoft-igazgató vezeti, és rajta kívül még öt Microsoft partner ül a bizottságban. Itt 13:7 arányban szavaztak a szabványosítás mellett.

Jó szabvány?

A Microsoft szerint az Open XML formátum nyílt szabvánnyá tétele ösztönzi az innovációt és a versenyt, és mindenki szabadon használhatja majd a technológiát. Riválisai és a nyílt forráskódú szoftverek támogatói ugyanakkor azonban azt hangoztatják, hogy ez csak látszólag igaz, mert a bonyolult Open XML tele van más Microsoft-szabadalmakhoz és szoftverekhez kötődő részekkel, ezért a formátumot csak a Microsoft tudja teljesen kihasználni.