Szöknek a pingvinek a rezervátumokból
Hiába húzzák meg az emberek a rezervátumok határvonalait, mert az állatok nyugodt szívvel lelépnek, ha máshol találnak táplálékot. A kerítés nem megoldás, a védett övezeteket mozgatni kell.
Argentínában Punta Tombo természetvédelmi rezervátumában az 1980-as évek elején még háromszázezer Magellán-pingvin élt, mára azonban húsz százalékkal csökkent az állomány. Az ott dolgozó Dee Boersma korábban azt nyilatkozta, hogy a klímaváltozás, a halászok és az olajszennyezés miatt lett kevesebb pingvin, de végül kiderült, hogy az állatok egyszerűen északabbra költöztek.
A klímaváltozás nem ölte meg a pingvineket. Az állománycsökkenés hátterében az áll, hogy a megváltozott időjárás miatt a pingvinek fő táplálékának számító szardellák negyven kilométerrel északabbra találtak megfelelő élőhelyet. A pingvinek az ebédjük miatt nem akartak naponta 80 kilométert utazni, és inkább új kolóniákat alapítottak a szardellák közelében. Ezzel önmagában nincs is semmi gond, nagyszerűen mutatja az állatok alkalmazkodó képességét. Csakhogy az új lakóhelyükön a pingvinek már nem élveznek védettséget.
Eszes az ember is?
Hiábavaló a környezetvédők jó szándéka, ha nem tudnak rugalmasan alkalmazkodni az állatokhoz. Márpedig az ABC News cikke szerint már a védett területek kijelölése is nehéz, és még nehezebb lesz azoknak az áthelyezése. Néhány tudós már keresi a megoldást. Lehet, hogy nagyobb területekre lesz szükség, de elképzelhető, hogy csak a kissé szögletes határvonalakat kell jobban az állatok élőhelyéhez igazítani.
Világszerte megfigyelhető a fajok vándorlása, az Atlanti óceán északi részén nyolcszázezer év után újra megjelent egy algafaj, Norvégiába és Izlandra több faj érkezik a déli vizekből, Alaszka északi folyóiban is megjelent a lazac, míg a sávos tőkehal az amerikai helyett most már az orosz vizeket kedveli. A gondot súlyosbítja, hogy a helyi környezeti változásokat lehetetlen időben megjósolni.
Új technológiákra lesz szükség a védett övezetek áthelyezéséhez, például műholdakkal kell figyelni a tengeri alga elszaporodását, ebből ugyanis a tudósok megállapíthatják, hogy hová vándorolnak majd el a tápláléklánc magasabb szintjein élő fajok. A kisebb méretű műholdas jeladók több halfajra felszerelhetőek, és a tudósok pontosabban meghúzhatják majd a védett övezetek határát.
Az ABC News cikke szerint nem a technológia akadályozza majd a probléma megoldását, a szükséges politikai döntésekkel lesz gond. Nem lesz egyszerű létrehozni a határokon átnyúló védett övezeteket, és a kormányok aligha szólhatnak bele abba, hogy mi történjen az országhatárokon túl, az óceánok közepén.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
