Orsolya
7 °C
19 °C

Porban gazdag az intergalaktikus tér

2009.04.02. 11:50 Módosítva: 2009-04-02 11:51:31
Százezer távoli kvazár fényének vizsgálata alapján nemcsak a galaxisokban, hanem a közöttük lévő térségekben is nagy mennyiségben találhatóak kozmikus porszemcsék.

Régóta ismert tény, hogy a távoli égi objektumok fényét a csillagközi térben lévő porszemcsék miatt halványabbnak és vörösebbnek látjuk (utóbbi oka, hogy a porszemeken lejátszódó szóródási jelenségek erősebben jelentkeznek a sugárzás rövidebb hullámhosszú, azaz kékebb komponenseinél), írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala . Jelenlegi ismereteink alapján a kozmikus por jelentős része nagy méretűre fúvódott vörös óriáscsillagok anyagkidobódási folyamatai, illetve szupernóva-robbanások során keletkezik.

További elméletek és megfigyelések alapján az úgynevezett aktív galaxismagok (amikből a központi, szupernehéz fekete lyuk környezetében lejátszódó jelenségek hatására nagyon erős elektromágneses sugárzást észlelünk) szintén hozzájárulhatnak a pormennyiség növekedéséhez. A szakemberek eddig úgy vélték, hogy a portermelő folyamatok hatásai csak egy adott galaxisra korlátozódnak, így a galaxisok közötti tér nem kapott kiemelt figyelmet ebből a szempontból.

B. Menard és munkatársai vizsgálatai alapján a galaxisok többségéből jelentős mennyiségű por juthat ki az intergalaktikus térbe; a távoli kvazárok fényének vörösödését vizsgálva ez az élükről látszó spirálgalaxisok (mint a képen látható NGC 4565) esetében figyelhető meg legjobban (Sloan Digital Sky Survey).
B. Menard és munkatársai vizsgálatai alapján a galaxisok többségéből jelentős mennyiségű por juthat ki az intergalaktikus térbe; a távoli kvazárok fényének vörösödését vizsgálva ez az élükről látszó spirálgalaxisok (mint a képen látható NGC 4565) esetében figyelhető meg legjobban (Sloan Digital Sky Survey).

B. Menard (Canadian Institute for Theoretical Astrophysics) és munkatársai elvégezték a második Sloan Digitális Égboltfelmérés (SDSS-II) adatbázisában szereplő százezer kvazár sugárzásának átfogó elemzését. A kvazárok olyan aktív galaxismagok, amiknek az első képviselőit néhány évtizede fedezték fel erős rádiósugárzásuk révén. Ezek az intenzíven sugárzó galaxisok az univerzum ma ismert, legtávolabbi objektumai - a róluk érkező fény több galaxison és a köztük lévő téren is áthalad, míg elér a Földre.

A vizsgált kvazárok fényének vörösödését, valamint az adott irányokban lévő galaxiseloszlást összevetve a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a legtöbb galaxis látszó határán túl, körülbelül 5-10 galaxissugár távolságig is jelentős mennyiségű pornak kell lennie. Menard és kollégái feltételezése alapján a porszemcsék a szupernóva-robbanások során létrejövő lökéshullámok, esetleg a galaxisok külső tartományaiban lévő csillagok csillagszele révén juthatnak ki az intergalaktikus térbe.

Az, hogy a galaxisközi térben lévő porszemcsék hatásával is számolni kell, befolyásolhatja többek között a távoli szupernóvák távolságmérési eredményeit is - így olyan kérdések vizsgálatára is hatással lehet, mint az univerzum gyorsuló tágulása, illetve ezzel összefüggésben a titokzatos sötét anyag és sötét energia léte. Menard véleménye szerint az intergalaktikus porszemcsék hatását mindenképpen figyelembe kell venni a kozmológiai megfigyelések precíz kiértékelése érdekében, ugyanakkor ez a jelenlegi modellekben valószínűleg nem okoz majd alapvető változásokat.

A kanadai kutatócsoport szakcikke a közeljövőben jelenik majd meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban.