István, Vajk
17 °C
22 °C

Elkészült a közeli univerzum részletes térképe

2009.04.11. 12:07 Módosítva: 2009-04-11 12:14:35
Ausztrál, angol és amerikai kutatók több éves együttműködésével elkészült az univerzum közeli tartományainak legújabb felmérése, ami alapján a galaxisok eloszlása és mozgása is vizsgálható.

A Six-Degree Field Galaxy Survey (6dFGS) felmérés az eddigieknél sokkal részletesebb képet ad a galaxisok, az általuk alkotott halmazok és szuperhalmazok nagyléptékű eloszlásáról, írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala. A munka során a halmazok között ötszáznál is több olyan térrészt (üreget) azonosítottak, melyek teljesen üresnek tűnnek. Az eloszlás felrajzolásához a kutatók a galaxismintát a pár évvel ezelőtt befejezett 2MASS infravörös égboltfelmérés kiterjedtobjektum-katalógusa alapján állították össze.

A galaxisokat nem a látható tartománybeli, hanem a közeli infravörös sugárzásuk alapján válogatták ki, mert ebben a tartományban a galaxisok teljes csillagtömegének hatása érvényesül, míg az optikai sugárzás alapján szelektálva alulreprezentáltak lettek volna azok a galaxisok, amelyekben kevés csillag keletkezik.

A 110 ezer galaxist tartalmazó térkép részlete. A sötét sávok a Tejút által kitakart égboltrészt jelzik, ahol a fősík csillagközi gáz- és porfelhői elnyelik a távoli galaxisok sugárzását.
A 110 ezer galaxist tartalmazó térkép részlete. A sötét sávok a Tejút által kitakart égboltrészt jelzik, ahol a fősík csillagközi gáz- és porfelhői elnyelik a távoli galaxisok sugárzását.

A felmérés nagyon fontos része a galaxisok mozgásának tanulmányozása. Ez két részből tevődik össze. Egyrészt minden objektum részt vesz az univerzum általános tágulásában, másrészt a galaxisok ehhez a globális mozgáshoz viszonyítva rendelkeznek lokális, úgynevezett pekuliáris sebességgel is. Az adatok elemzése során a vizsgált galaxisok körülbelül 10 százalékánál próbálják meg ezt a két sebességkomponenst szétválasztani, ami mintegy ötször nagyobb minta az eddigi hasonló felmérésekhez viszonyítva. A pekuliáris sebességek meghatározásának módja a galaxis vöröseltolódásból, illetve belső tulajdonságai alapján becsült távolságának összevetése. Ehhez a galaxisok színképvonalainak szélességét kell meghatározni, ami viszont kellően nagy felbontású spektrográfot igényel.

A 6dFGS felméréshez egy dedikált, robotbeállítású száloptikás multiobjektum-spektrográfot építettek, mellyel egyszerre 150 galaxis színképét lehet rögzíteni. A munka során nagy segítséget jelentett a Schmidt teleszkóp nagy látómezeje (5,7 fok, a telihold átmérőjének 11-szerese), ami lehetővé tette a déli égbolt mintegy 80 százalékának elfogadható idő alatt történő átvizsgálását. Az alapkoncepció megszületésétől a megvalósításig azonban még így is majdnem egy évtized telt el.

A 6dFGS felmérés az Angol-Ausztrál Obszervatórium 1,2 méteres UK Schmidt-teleszkópjával és speciális színképelemző műszerével végezték. A lefedett égboltterület kétszerese a korábbi SDSS (Sloan Digital Sky Survey) felmérés során átvizsgált területnek, és körülbelül 110 ezer galaxisra terjedt ki egészen a z=0,15 vöröseltolódásig – ez körülbelül kétmilliárd fényév távolságnak felel meg. A vizsgált galaxisoknak több mint 80 százaléka a déli égbolton található.