Mire elég 300 millió forint?

Az A/H1N1 vírus terjedése óta a kormány egészségügyi szakpolitikusai két visszatérő mantrával nyugtatnak minket: azzal, hogy a vírus csak ősszel jelenik meg nálunk, illetve azzal, hogy addigra lesz oltóanyagunk a kórokozó ellen. Szerdán megérkezett a vadvírus, amiből a vakcinát fejleszti majd az Omninvest Kft (a cég a madárinfluenza-pánik idején már kapott kétmilliárd forint állami támogatást).

Miközben az oltóanyagról szinte naponta születtek új nyilatkozatok, az illetékesek ellentmondásosan kezelték a kérdést, hogy vírusellenes gyógyszerekből mekkora készlete van Magyarországnak. Pedig ha a vírus még ősz előtt felbukkan – aminek reális esélye van –, csak ezekkel a gyógyszerekkel lehetne felvenni ellene a harcot.

Titkos a készlet, mert kicsi?

Szerdán Székely Tamás egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány több mint 300 millió forintot hagyott jóvá a készletek bővítésére, csakhogy nem tudni pontosan, mekkora készletről beszélünk. Székely múlt héten többször elmondta, hogy Magyarországon államtitok az államilag felhalmozott antivirális szerek mennyisége. Vojnik Mária, az egészségügyi tárca államtitkára viszont múlt csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a WHO iránymutatása alapján a készletnek az ország lakosságának 15 százalékát kell lefednie, és ezt Magyarország teljesíti, ha „darabra és dobozra nem is pontosan”.

Ennek azonban ellentmond, hogy a Pandémia Prevenciós Bizottság tavaly októberben – vagyis nemrég, de még a vírus megjelenése előtt – javasolta, hogy a készleteket emeljék az európai szint felére. Az uniós országok átlagosan a lakosság 25 százalékára elegendő antivirális szert készleteznek, tehát a bizottság javaslata a 12,5 százalék elérése volt októberben, akkor ezen érték alatt volt a készletünk. Valószínűtlen, hogy azóta az állam a gazdasági válság közepén, vásárolt volna jelentősebb mennyiségű antivirális szert.

A vírusellenes gyógyszerek ugyanis drágák. A WHO és az amerikai járványügyi intézet, a CDC ajánlása szerint az A/H1N1 ellen jelenleg két hatóanyagot lehet sikerrel bevetni, a zanamivirt és az ostelamivirt. E hatóanyagok a Relenza, illetve a Tamiflu nevű gyógyszerekben találhatók, mindkét szer ára ötezer forint felett van (egy felnőttre elegendő adag esetén). Ha a kormány kedvezményesen, 3-4 ezer forintért kapja ezeket a szereket a gyógyszergyártóktól, a 300 millió forint akkor is legfeljebb 75-100 ezer emberre elegendő, vagyis a lakosságra vonatkoztatva a – nem tudni, pontosan mekkora, de valószínűleg alacsony – gyógyszerkészlet ekkora összegből legfeljebb egy százalékkal növelhető.

Az európai országok többségében egyébként nem kezelik államtitokként a készletek méretét. Ausztria például a lakosság 50 százalékának, Szlovákia a lakosság 13 százalékának elegendő antivirális szerrel rendelkezik. Csehország és Szlovénia a napokban emelte zanamivirkészletét, így mindkét országban már 20 százalék feletti az antivirális készlet. A WHO 5-ös szintű riasztása után az Európai Bizottság bekérte minden uniós országtól a készletekre vonatkozó adatokat, de Magyarország azzal a feltétellel tett eleget a kérésnek, hogy a bizottság nem hozza nyilvánosságra, mekkora készletünk van.

Lassan készül el a vakcina

Egyébként a vakcina sem olcsó: a szezonális influenza oltóanyagáért nagyjából ezer forintért lehet hozzájutni, valószínűleg hasonló nagyságrendben áraznák be az A/H1N1 vakcináját is. Ebből azonban az Omninvest illetékeseinek korábbi nyilatkozatai szerint legkorábban nyolc hét múlva készülhet el az első adag, vagyis ha most azonnal elkezdik fejleszteni a vakcinát, július első felében készül el. A cég gyártósorain heti 500 ezer adagot tud gyártani, azaz a lakosság 5 százalékának elegendő oltóanyagot. A teljes lakosságnak elegendő vakcina több hónap alatt készülhet el, a vírus feltételezett támadásáig, szeptember elejéig legfeljebb az ország 40-50 százalékának tudnak oltóanyagot gyártani. És a vakcina beadása után 10-14 nap szükséges a védettség kialakulásához.

Nincs tehát elég időnk, ha csak a vakcinára támaszkodunk – különösen akkor, ha még szeptember előtt megjelenik nálunk is a vírus. Hogy ennek mekkora a veszélye, azt nem tudni, de antivirális gyógyszerek a későbbi vírusmutációkra és járványokra is kellenek, mert ezeket lehet adagolni az első fertőzöttek közvetlen környezetében (e szereket beszerzésük után jellemzően öt éven belül lehet felhasználni).