További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
A Föld nem lehetett egy kellemes hely, de legalább zöld volt egymilliárd - ötszázmillió évvel ezelőtt, az első földtörténeti idő, a prekambrium kései szakaszában - állítják amerikai tudósok korabeli mészkő vizsgálata alapján.
A növényi élet lényegesen korábban alakult ki bolygónk felszínén, mint korábban feltételezték, írja a Nature tudományos lapban Paul Knauth, az Arizonai Állami Egyetem és Martin Kennedy, a Kaliforniai Egyetem geológiaprofesszora.
A földi növényzet mohafélékből és párlófüvekből állt, de ezek mély hatást gyakoroltak bolygónkra. E növényeknek köszönhetően a korábban kopár Föld kizöldült, talaj képződött, és légköri oxigén. Mindez megteremtette az állati élet feltételeit az úgynevezett kambriumi robbanás előtt, amely 542 millió évvel ezelőtt kezdődött a ma élő állatok őseinek földtörténeti viszonylatban hirtelen megjelenésével.
Genetikai kutatásoknak köszönhetően már korábban is ismert volt, hogy a moha és a parlófű körülbelül 700 millió évvel ezelőtt fejlődött ki, ám mindeddig kevés jel utalt arra, hogy ezek ily mértékben borították be bolygónk felszínét. Azt feltételezték ugyanis, hogy 475 millió évvel ezelőttig, vagyis az ordovícium középső korszakáig, amikor a szárazföldre kezdtek kitelepülni az első modern növények, javarészt baktériumtelepek és algahab volt a bolygónk felszínén.
Árulkodó izotópok
Paul Knauth és Martin Kennedy a mészkő kémiai összetételét elemezte, amely az egymilliárd évvel ezelőtt kezdődött neoproterozoikum alatt képződött. Paul Knath szerint a C12-es szénizotóp, valamint az oxigén nehéz izotópjának (O18) aránya egyértelműen bizonyítja, hogy sekély vízben képződtek olyan helyen, ahová bemosódott a dús vegetációjú területről a csapadék. Az ilyen leeresztett víz kémiai lenyomata jól ismert azokból a fiatalabb üledékes kőzetekből, amelyek a part menti sekély vízben keletkeztek.
A növények először megteremtették a talajt, amit az eső bemosott a tengerbe. Üledék képződött belőle, magába zárva a szenet, az oxigén viszont a légkört dúsította. Miután valóban kizöldült a Föld, a növények oxigénnel látták el bolygónkat, és megteremtették az állatok létfeltételeit, monda Paul Knauth.
Elsősorban a part menti síkságot borította be a prekambriumi vegetáció, de Knauth szerint nehéz elképzelni, hogy a folyamat megtorpant volna, és a növények ne foglalták volna el a szárazföld belsejét is. A tudós elismerte, hogy folyamat lejátszódásának az idejét a mészkő segítségével nehéz pontosan meghatározni, de a geológusprofesszor meggyőződése szerint a kizöldülés valamikor 800 és 600 millió évvel ezelőtt kezdődött.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
