Móric
10 °C
18 °C

Bajban van a marsi élet, ha létezik

2009.08.06. 16:46 Módosítva: 2009-08-06 16:47:14
A legújabb kutatások szerint a Marson szélsőségesen gyorsan, akár egy óra alatt is lebomolhat a metán. Még keresik a pusztulás okát, mert ha helytálló a tudósok feltételezése, akkor más szerves molekulák is hasonló sorsra juthatnak.

Először 2003-ban észleltek metánt a Marson, és a gáz jelenlétét a helyszínre küldött Mars Express űrszonda is megerősítette. A tudósok arra következtettek, hogy a metán valószínűleg geológiai folyamatok révén keletkezik, de egy másik hipotézis szerint metántermelő baktériumok ontják magukból a szerves gázt. A rejtély csak fokozódott, amikor kiderült, hogy a metán nemcsak a Mars légkörében található meg, hanem bizonyos régiókban is nagyobb mennyiség gyülemlett fel belőle. Ez azért különös, mert az áramlatoknak elméletileg egyenlően kellene szétteríteniük a gázt a bolygó légkörében.

Franck Lefevre és Francois Forget, a párizsi Pierre és Marie Curie egyetem munkatársai megpróbálták kideríteni, hogy milyen légköri jelenség miatt jönnek létre metánban gazdagabb területek. Modellezték a gáz terjedését, de az ismert földi terjedés alapján létrehozott képletekkel nem alakultak ki metángyűjtőhelyek. A kutatócsoport egyetlen lehetséges megoldást talált: a felgyülemlés akkor lehetésges, ha a metán 200 földi nap alatt lebomlik, azaz a folyamat hatszázszor gyorsabb, mint a Földön - a bolygónkon ez ugyanis 330 évet igényel.

A szerves molekulák végzete

A felfedezésnek súlyos következményei vannak, mert a metán a legegyszerűbb szerves molekula, és ha valami elpusztítja, akkor más, sokkal összetettebb szerves molekulák is hasonló sorsra juthatnak. A marsi pusztulás mechanizmusa egyelőre ismeretlen. Egyes elméletek szerint a porviharok által okozott elektrokémiai folyamatok, mások szerint talajban lévő oxidánsokkal létrejövő reakció okozza.

Az utóbbi esetben a csoport számításai szerint csak a felszín tíz méteres körzetében pusztulna el a metán, ez a korlátozás viszont már azt is jelentené, hogy a folyamat még extrémebb, egy óra alatt végbe kell mennie, hogy megmagyarázza a megfigyeléseket. Ez pedig drasztikusan lecsökkenti annak az esélyét, hogy életet találjunk a Mars felszínének a közelében.

A michigani egyetemen dolgozó Sushil Atreya a talaj pusztító hatását látja elfogadhatóbb magyarázatnak, mert az ott kimutatott peroxidból még jobban romboló molekulák is kialakulhatnak, amik a metánt gyorsan szétszedik. Ő azonban nincs meggyőződve arról, hogy jók a kutatócsoport becslései, szerinte nem elég pontosak a megfigyelési adataink ahhoz, hogy pontosan meghatározzuk a marsi metán élettartamát.

Lefevre elismeri, nehéz elképzelni, hogy a metán akár egy óra alatt is elpusztulhat, anélkül, hogy ez a folyamat más gázra ne legyen hatással. A marsi metánt még idén alaposabban megvizsgálják, míg a jövőbeni Marsra szálló missziók a oxidánsok jelenlétét tanulmányozzák.