Dinoszauruszkeltetőt fedeztek fel Indiában
A Perijári Egyetem geológusai szerint a fészkekben az igen vérszomjas karnoszauruszok, valamint a növényevő szauropodák tojásai lehetnek - olvasható a The Times of India című indiai lap online kiadásában. A Carnosauria alrendjébe nagy testű, két lábon járó, ragadozó dinoszauruszok tartoztak, amelyek a jura- és a krétakorban éltek. Mellső végtagjuk rövid volt és három karomban végződött.
A szauropodák a hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik alrendágába vagy kládjába tartoztak, amelybe nagytestű növényevőket soroltak, ezek a késő triász időszakban jelentek meg. A szauropodák az egyes fajaik által elért hatalmas méreteikről nevezetesek, ebben a csoportban találhatók a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok. Legismertebb képviselőjük az Apatosaurus, amely korábban Brontosaurus néven vált ismertté.
Már korábban is ismert volt, hogy Tamilnádu állam adott területét egykoron dinoszauruszok népesítették be, amelyeknek csontjai korábbi ásatások során kerültek elő. Ez az első eset azonban, amikor dinoszauruszfészkek százait fedezték fel. A Kaveri-folyó völgyének északi része egyébként az ősi szervezetek valóságos tárháza, közülük a legidősebb 140 millió éves.
A dinoszaurusztojások 1,25 méter átmérőjű fészkekben hevertek a homokágyon. Minden fészekben 8-8 gömbölyded, 13-20 centiméter átmérőjű tojás volt. A kutatók egy 2 négyzetméteres területen több tucat fészket fedeztek fel, amelyeket vastag homok- és hamuréteg borított. A dinoszauruszok a tudósok szerint vélhetően árvíz miatt nem keltek ki, de esetleg a Dekkán-fennsík vulkánjainak kitörése gátolta meg őket, hogy kibújjanak a tojásból.
„Úgy véljük, hogy a Dekkán-fennsíkon lejátszódó vulkánkitörések indították el azt a folyamatot, amely a dinoszauruszok kihalásához vezetett 65 millió évvel ezelőtt. A tojásokat hamuréteg borítja” - mutattak rá az indiai tudósok. A kutatók reményei szerint a mostani leletek, amelyeknek pontosabb kormeghatározását csak ezután végzik el, segítenek többet megtudni a dinoszauruszok kihalásának okairól.