Mindenképpen ártalmas az ülő életmód
A keringést felgyorsító fizikai aktivitás egészségügyi haszna vitán felül áll, mert segít megelőzni egyebek közt a szívérrendszeri betegségeket, a diabéteszt és az elhízást. A stockholmi Karolinska Intézet kutatómunkáját vezető Elin Ekblom-Bak ugyanakkor azt javasolta, hogy vezessenek be új meghatározást az inaktivitásra. "Az ülő életmódot inkább az izmok inaktivitásaként kellene definiálni, mint a testmozgás hiányaként" - mondták a svéd szakemberek.
Egy nemrégiben közzétett ausztrál vizsgálat megállapította, hogy minden egyes ülve töltött óra 26 százalékkal növelte a metabolikus szindróma kialakulását a nőknél, függetlenül attól, hogy mellette aktív testmozgást is végeztek. A metabolikus szindrómát a magas vérnyomás, a hasi elhízás, a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia jellemzi.
A legújabb kutatások felhívták a figyelmet egy enzim, a lipoprotein lipáz (LPL) kulcsszerepére. Ez az enzim a testzsír lebontásában működik közre. Állatkísérletekből kiderült, hogy az LPL aktivitása jóval alacsonyabb volt azoknál a patkányoknál, amelyeket nem hagytak jönni-menni, ezáltal csökkent izomaktivitásra kényszerítettek.
A kutatók úgy vélik, hogy a helyi izomaktivitás általános fenntartása fontosabb, mint az izom-összehúzódások erőssége. Ez azt jelenti, hogy az embernek nemcsak gyakori testmozgásra van szüksége egészsége megőrzéséhez, de arra is figyelni kell, hogy kerülje a hosszú egy helyben ülést.
A lift használata helyett a lépcsőjárást, az íróasztalnál végzett munka gyakori, pár perces megszakítását, autózás helyett sok gyaloglást ajánlanak a szakemberek.