A Codex Gregorianus római törvények gyűjteménye, amelyek több uralkodó alatt születtek Hadrianus császártól (Kr.u. 117-138) kezdve egészen Diocletianusig (Kr.u. 285-305). A jogszabályokat Kr.u. 300 körül vonták egyetlen kódexbe.
A felfedezés az úgynevezett The Volterra Project elnevezésű tízéves projekt keretében született, amely a római jog komplex kutatását tűzi célul a törvények társadalmi, politikai aspektusaival egyetemben. A mindörökre elveszettnek hitt törvénykönyv egy részletére Simon Corcoran és Benet Salway bukkant, akik 17, korábban érthetetlen pergamentöredéket illesztettek egybe.
"A töredékek egy latin munka szövegét tartalmazzák, amelyet tiszta, kalligrafikus írással vetettek pergamenre Kr.u. 400 táján. A szöveg egy sor jogi rövidítést tartalmaz. Az a tény, hogy a pergamentöredékek mindkét oldalán van szöveg, arra utal, hogy egy késő ókori, könyvszerűen összefűzött kódexről, nem pedig pergamentekercsről, vagy ügyvédi jegyzetekről van szó" - magyarázta Benet Salway.
Ismertetése szerint a töredékek római császároknak a köz által felvetett jogi kérdésekre adott válaszait tartalmazza. A válaszokat időrendileg és tematikusan, címmel ellátott fejezetekbe tagolták. A szövegben javítások vannak, a sorok között pedig olvasói megjegyzések láthatók, ez arra utal, hogy az adott példányt igen szorgalmasan forgathatták egykori tulajdonosai. A kézirat a feltételezések szerint Konstantinápolyból származik.
A fennmaradt szöveg a fellebbezési eljárásokkal foglalkozik, valamint a jogi elévüléssel valamilyen eddig ismeretlen tárgykörben. A tartalma összhangban van azokkal az ismeretekkel, amelyeket a Codex Gregorianusból átvett, más dokumentumokban szereplő idézeteknek köszönhetően a jogtudósok eddig is tudtak a törvénykönyvről. A töredékek azonban új, a modern időkben nem ismert anyagot is tartalmaznak.