Jobb a csapvíz, mint az Evian?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
Hallottunk róla, hogy az ásványvíz egészségesebb, tisztább, mint a csapvíz, de vajon a laborvizsgálatok alátámasztják-e ezt? És finomabb-e a méregdrága gleccservíz, mint a saját márkás termékek vagy a filléres ivóvíz? Olcsóbb, de jobb sorozatunkban a naptejek után most a vizeket vizsgáltuk.
Az ásványvíz úgy lett az egészséges életmód része, hogy közben elfelejtettük megkérdezni, mi a baj a csapvízzel. Rossz az íze? Egészségtelenebb? És mi a különbség az egyes ásványvizek közt a sokszoros árkülönbségen kívül? Hogy tisztázzuk ezeket a kérdéseket, megvizsgáltuk a vizeket, hogy végül győztest tudjunk hirdetni.
Felsorakoznak
A mezőny erős volt: tizennégy ásványvíz és három csapvíz bevonásával végeztünk teljes körű vizsgálatot, illetve három további csapvíz részleges vizsgálatát készíttettük el, hogy tisztán lássuk, mennyire egészséges az, ami a pohárba kerül.
A szénsavmentes ásványvizek a következők voltak: Balfi, Emese, Evian, Fonyódi, Jana, Primavera, Spar Budget, Szentkirályi, Szentkirályi O2, Tesco Value, Theodora, Visegrádi, Vösslauer, Winny Aquarius Cora.
Csapvizet a budapesti III. kerületből, a IX. kerületből, a XIII. kerület két pontjáról és a XIV. kerületből, valamint Etyekről vettünk. Újlipótvárosban két, egymáshoz közel eső helyszínen vizsgáltuk a vizet, hogy megfigyeljük, mi történik a közös vízvezetékrendszeren érkező mintával, amikor új építésű, műanyag vezetékes házon fut végig, és mi, amikor egy régi épület ólomcsövein fejezi be útját.
Ennek a vizsgálatnak azért volt nagy jelentősége, mert a csatornahálózatban található vizek elvileg az egész fővárosban megfelelnek az előírásoknak, a házba lépve azonban már a lakóközösség felelőssége a vízminőség. Ezért az ötezer kilométeres fővárosi vízvezetékrendszerben mindenhol hasonló minőségű víz összetétele óriásit tud változni az utolsó tíz-tizenöt méteren.
Tisztított víz
Számos helyen lehet olyan berendezéseket kapni, amelyek megtisztítják a csapvizeket, esetenként desztillált vizekhez hasonló vizet készítenek, hogy megóvjanak minket a fertőzésektől.
A Wessling szakemberei szerint azonban ezek nem minden esetben hasznosak, mert a szervezetnek fontos anyagok kivonásával jelentősen csökkenthetik a víz szomjoltó és előnyös biológiai hatását. Az sem jó megoldás, ha utólag, mesterségesen adagolják a vízhez az ásványi anyagokat, mert az utólag adagolt vízkiegészítőkkel nem lehet az összetevők olyan harmóniáját kialakítani, mint amilyen a jó minőségű árványvizekben vagy ivóvizekben van.
További probléma, hogy a tisztított víz tárolására szolgáló tartály a baktériumok melegágya, könnyen lehet, hogy több mikroba kerül a sterilnek hitt vízbe, mint amennyi a jó minőségű csapvízben található.
A Wessling Hungary Kft. szakemberei által levett mintákat bevittük a cég laboratóriumaiba, és megvizsgáltattuk őket. Elsőként a kémiai összetételt néztük, arra voltunk kíváncsiak, akad-e olyan összetevő, amiből az egészségügyi határértéknél több van valamelyik vízben.
Az ásványvizek minden előírásnak megfeleltek, pedig vizsgáltuk az arzén-, a kadmium-, a króm-, a réz-, a higany-, a nikkel-, az ólom- és a cinktartalmat is.
A csapvizek egy kivételével szintén mind átmentek az összes teszten, az elbukó minta a XIII. kerületi régi építésű, ólomcsöves házból származik, ennek a víznek az ólomtartalma húsz százalékkal meghaladta az egészségügyi határértéket. A nem messze innen, egy műanyag csöves házban vett minta ólomtartalma viszont bőven alatta maradt a jogszabályban előírtaknak.
Ha tehát pusztán azt vizsgáljuk, hogy melyik víz a gyengébb minőségű, kiderül, hogy nincs különbség a legolcsóbb és a legdrágább termékek között, ahogy a legtöbb csapvíz sem kerül hátrányba az ásványvízzel szemben. Nézzük, hogy melyik mennyire használ!
Ásványi anyag
Ebben a versenyszámban az egyik legfontosabb mutató a keménység, aminek része a kalcium, a magnézium, illetve számos, élettani szempontból rendkívül fontos oldott anyag, és ami megmutatja, hogy mekkora a folyadék ásványianyag-tartalma. A vízkeménység a mosógépreklámok miatt egyébként szitokszó lett, de ahogy Major Éva, a Fővárosi Vízművek laborvezetője elmondta, ami jó a mosógépnek, az nem jó a szervezetnek, és fordítva. A gépeknek árt a vízkő, nekünk azonban főként azokra az ásványi anyagokra van szükségünk, amik eltartják a Calgont és társait.
Az ásványvizeket éppen ásványianyag-tartalmuk miatt szoktuk egészségesebbnek gondolni a csapvíznél, ebben a fordulóban tehát egyértelműen ennek a termékcsoportnak kéne győznie, de a Wessling vizsgálatai szerint ez egyáltalán nincs így.
Vizsgálat a WESSLING laboratóriumában
A cég által megvizsgált ásványvizek keménysége 70 és 451 mgCaO/dm³ között mozgott, átlaga 201 mgCaO/dm³ volt, szemben a budapesti vizek 150 mgCaO/dm³-es átlagos értékével. Nagy eltérés tehát ebben a mutatóban nem volt, illetve a vizsgált ásványvizek kétharmadának (tizenötből tíznek) kisebb vagy akkora volt az ásványianyag-tartalma, mint a csapvizekének. Másként nézve a csapvíz az ideális. A szakértők szerint az emberi szervezetnek akkor a legjobb a víz, ha annak keménysége 50 és 350 mgCaO/dm³ között mozog, és a csapvíz ennek az intervallumnak körülbelül a közepénél helyezkedik el.
Gyógyszertartalom
Budapesten egy nagyszabású vizsgálat keretében ellenőrizték a víz gyógyszertartalmát. Ennek során a Fővárosi Vízművek a Műegyetemmel együttműködve ellenőrizte a hálózatot. Mint kiderült, a Dunában valóban megtalálhatók a legismertebb szteroid- és nem szteroid alapú gyószerszármazékok, a vízvezeték-hálózatban ennek azonban már semmilyen nyomát nem lelték. Pedig keresték a leggyakrabban használt gyógyszereket, fogamzásgátlókat, fájdalomcsillapítókat, ezek azonban nem voltak mérhető mennyiségben megtalálhatók a hálózatban.
Ráadásul a kevesebb néha több. Mint azt Lőrinczné Táborfi Julianna, az OÉTI dietetikus szakértője elmondta, az összes ásványianyag-tartalom egészségügyi határértéke literenként ezer milligramm körül van. Ami e fölött van, arra az egészséges szervezetnek nincs szüksége, csak bizonyos hiánybetegségeknél kell az előírt mennyiség többszörösét bevinni bizonyos ásványi anyagokból, ekkor azonban már funkcionális élelmiszerekről beszélünk.
Osztja Lőrinczné Táborfi Julianna véleményét Dr. Szigeti Tamás János, a Wessling üzletfejlesztési menedzsere is. Szerinte bizonyos betegségeknél előnyös lehet a kiemelkedően nagy kalcium vagy magnéziumszint, de az egészséges szervezetnek nincs szüksége valamely ásványi anyag túlzott bevitelére. Sőt túl sok kalcium bevitele nehezíti például a magnézium felszívódását, ami vérnyomás- és egyéb idegrendszeri zavarokhoz vezethet, éppen ezért a legfontosabb a kiegyensúlyozott és változatos fogyasztás.
Betegségek
A túlzott ásványianyag-bevitel komoly kockázatokkal járhat. A túlzott kalciumbevitel például jelentősen megnöveli a vesekő kialakulásának kockázatát azoknál, akik hajlamosak rá. A deciliterenként 150 mg-nál több nátrium ot tartalmazó vizek nem tesznek jót a magas vérnyomásra hajlamosoknak, és különböző szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek. A nagy szulfáttartalom hasmenést okozhat.
Az arzén növeli a bőr-, a tüdő-, a vese- és a hólyagrák kialakulásának kockázatát. Ez az elem okozza a legnagyobb problémát Magyarországon, a Dél-Alföldön körülbelül egymillió ember kap olyan csapvizet, amiben az arzéntartalom meghaladja az egészségügyi előírásokat.
Igaz, ezt a határértéket nem a hazai, hanem az európai fogyasztási szokásokat figyelembe véve alakították ki, ami jelentős, nagy arzéntartalmú halfogyasztással számol – ez Magyarországon nem jellemző, ezért még a dél-alföldi víz sem jelent komoly egészségügyi problémát a szakértők szerint, hiszen az összes arzénbevitel még ezeken a területeken is jóval kisebb, mint egyes nyugat-európai országokban.
A csapvizekkel azonban nincs ilyen gond. Lőrinczné Táborfi Julianna szerint amennyiben minden mutató megfelel az egészségügyi határértéknek, akkor az emberi szervezet számára tökéletesen megfelel az a folyadék, ami a csapból folyik. Vannak persze olyan területek az országban, ahol a csapvíz nem elég megbízható, és ahol a lakosság ásványvíz-fogyasztásra kényszerül (ezeken a területeken is érdemes az egyes ásványvízmárkákat váltogatni), az ország többi részén azonban a csapvíz mindenképp ajánlható.
Baktériumokat kerestünk
A harmadik, mikrobiológiai vizsgálat megint nem mutatott szélsőséges értékeket. A 14 ásványvízből kettőben (A Spar Budgetben és a Fonyódiban), a csapvizek közül csak az Etyekiben sikerült mikrobákat kimutatni. Ezek száma 22 és 420 között mozgott 22 Celsius-fokon milliliterenként (a legkisebb érték a csapvízé, a legnagyobb a Spar Budgeté), más hőmérsékleten nem jelentkeztek mikrobák, a különböző baktériumokra vonatkozó vizsgálatok meg minden esetben negatívak voltak. Mivel az egészségügyi határérték az Országos Környezetegészségügyi Intézet szerint 400 baktérium milliliterenként, csak egy víz bukott el ezen a teszten.
Az utolsó, az átlagos fogyasztó szempontjából talán legfontosabb vizsgálat az ízpróba. Vaktesztünkön egymás mellé raktunk tizenöt ásványvizet és három csapvizet, majd arra kértünk az öt főből álló tesztcsoportot, hogy értékeljék ízükett, utóízükett, frissítő hatásukat.
Érzékszervi teszt
A vizeket ugyanolyan hőmérsékletűre hűtöttük (az élvezeti értéket a 12 és 15 Celsius fok közötti tartományban lehet jól megkülönböztetni), és mindegyik tesztelő másik víznél kezdte és fejezte be a próbáját, hogy kiküszöböljük a telítettségből fakadó hatásokat. Az eredményeket végül súlyoztuk, háromszorosan vettük figyelembe az ízt, egyszeresen az utóízt, valamint a frissítő hatást, majd megnéztük a sorrendet.
Tesztünk alapján a legkedveltebb víz 43 százalékkal kapott több pontot, mint a legkevésbé népszerű. Az ár mindenesetre nem volt döntő tényező: a második helyezett az egyik legolcsóbb tétel, a Spar Budget ásványvíz lett, míg a meglehetősen drága Jana vagy a méregdrága, rendkívül visszafogott ásványianyag-tartalmú Evian a mezőny második felében végzett. Még csapvízből is találtunk olyat, ami megverte őket, a III. kerületi minta például a középmezőnyben végzett, persze az is igaz, hogy a XI. kerületi és az etyeki minta a lista végére fért csak be.
Káros a környezetre
A Magyarországon egy év alatt eladott palackok egymás után helyezve hatszor érnék körbe a bolygót. A Hulladék-munkaszövetség szerint az ásványvizek komoly környezeti terheléssel járnak: a csomagolóanyag előállítása rengeteg nyersanyagot és energiát igényel, károsanyag-kibocsátással jár, és további nehézséget okoz a szállítás, valamint a hulladékkezelés. A palackok 2008 óta nem válthatók vissza nálunk, így a szelektív hulladékgyűjtés igen lassú térnyerése miatt nagy részük még mindig eldobálva, a lerakókban vagy az égetőkben végzi (égetés közben mérgező gázok szabadulnak fel).
Érdemes figyelembe vennünk a palackozás járulékos költségét is, amit mi fizetünk meg vásárlásnál, szemétdíjfizetésnél, a hulladéklerakók építésénél, és természetesen az okozott környezeti károk felszámolásánál is.
Minden együtt
Az összes teszt elvégzése után összeállítottuk a Nagy Víztáblázatot. Ebben öt változó figyelembevételével alakítottuk ki a végleges sorrendet. Az első a már megismert ízé volt. A másodikban az ásványi anyag mennyiségét vizsgáltuk: mivel ezt nem lehet kilóra mérni, ugyanannyi pontot adtunk mindegyik víznek, amelyik az egészségügyi határértéken belül maradt, de levontunk egy pontot attól, amelyik kissé, kettőt azoktól, amelyek jelentősen meghaladták a napi ajánlást.
A mikrobaszámot vizsgálva hasonló volt a helyzet: majdnem mindegyik víznek négy pontot adtunk, levonni csak egyetlen mintától tudtunk, amelyikben a mikrobaszám, ha kevéssel is, de meghaladta az egészségügyi határértéket.
Figyelembe vettük, ha valamelyik elemből az egészségügyi határértéknél több volt a mintában. A csapvizek azonban minden szempontból megfeleltek, az ásványvizek úgyszintén: kisebb-nagyobb eltérések ugyan voltak a minták között, a jogszabályban rögzített értékeket még csak nem is közelítették, mindegyik víznek járt a maximális pontszám.
Végül megnéztük a termékek árát: a legtöbb pontot a csapvizeknek adtuk, amikből kevesebb mint egy forintba kerül másfél liter. Három pontot adtunk a száz forintig megvásárolható ásványvizeknek, kettőt a száz és kétszáz forint közt kapható termékeknek, és egyet az Eviannak, ami 400 forintba kerül.
Ezek alapján a legjobb eredményt a III. kerületi csapvíz érte el, második az Emese ásványvíz, harmadik a IX. kerületi csapvíz, negyedik a Primavera, ötödik a Winny Aquarius Cora lett.
Tesztünk szerint (ahogy azt naptejtesztünkben is megállapítottuk) az ár és a minőség nem függ össze az ásványvizek piacán, akár a termékek egészségre gyakorolt hatását, akár azok tisztaságát vagy ízét vesszük figyelembe. Azt is elmondhatjuk, hogy a csapvizek esetenként kevésbé meggyőző ízüket leszámítva semmivel sem rosszabbak palackozott társaiknál, amennyiben teljesítik az egészségügyi határértéket, ezt azonban csak az adott csapról vett vízminta elemzésével lehet egyértelműen kijelenteni.
Általában az ólomvezetékes házakkal lehet a probléma, mert a fővárosi és a vidéki vízművek általában megfelelő minőségű vizet szolgáltatnak –csak az Alföld egyes területein lehet gond az arzénszinttel –, az újabb építésű házakban lakók tehát elvileg nyugodtak lehetnek. Aki azonban biztosra akar menni, bevizsgáltathatja valamelyik laborban, hogy mi folyik a csapból.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
