Elsötétül az ég, de nem látjuk majd

A Hold átmérője nagyjából négyszázszor kisebb, mint a Napé, de a Földtől való távolsága is körülbelül négyszázszor kisebb a Nap-Föld távolságnál. Így a Földről nézve a Nap és a Hold közel azonos méretűnek látszik, és léteznek olyan együttállások, amikor holdunk teljesen vagy részben eltakarja a csillagunkat.

A Hold látszólagos mérete néha picit nagyobbnak látszik a Földről, mint a Nap, máskor pedig valamivel kisebb. Ennek oka az, hogy a Föld és a Hold elliptikus pályán kering, aminek következtében a Föld Holdtól és Naptól való távolsága periodikusan változik. Ez a távolságváltozás az oka annak, hogy amikor a Hold teljesen a Nap elé kerül, néha teljes napfogyatkozást látunk (ekkor a Hold látszólagos mérete a Földről nézve nagyobb, mint a Napé), néha pedig gyűrűset (ekkor a Nap nagyobb).

A teljesnél gyakoribb a részleges napfogyatkozás, ami akkor következik be, amikkor a Holdnak csak az úgynevezett félárnyéka vetül a Földre, vagyis amikor az égitest a Földről nézve csak részben kerül a Nap elé. A részleges napfogyatkozás kevésbé látványos jelenség, kis takarás esetén nem is látható szabad szemmel.

Hazánkból legutóbb 2008. augusztus 1-jén láthattunk részleges napfogyatkozást, de a takarás mértéke a megfigyelés helyétől függően csak 15-23 százalék volt. Most kedd reggel viszont nagy, 76-79 százalékos takarású részleges napfogyatkozás lesz Magyarország felett. Hasonlóan nagy takarású részleges napfogyatkozást utoljára 2003. május 31-én hajnalban láthattunk.

Szemüvegben, lyukkamerával

A jelenség január 4-én reggel 8 óra körül kezdődik, és 11 óra körül ér véget, a takarás maximuma fél 10 körül várható. A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) hírportálja, a hirek.csillagaszat.hu közölt egy táblázatot arról, hogy néhány nagyvárosban pontosan mikor lehet számítani a részleges napfogyatkozásra:

Az MCSE Budapesten a Polaris Csillagvizsgálóban szervez megfigyelést, de az ország más városaiban is lesznek szervezett megfigyelések, erről a szervezet híroldalán lehet tájékozódni.

A csillagászok figyelmeztetnek arra, hogy a látáskárosodást elkerülendő a részleges napfogyatkozás alatt sem szabad közvetlenül a Napba nézni, és megfelelő fóliaszemüveggel is egyszerre csak néhány másodpercig ajánlott figyelni a jelenséget, majd érdemes 5-10 másodperc szünetet tartani. Megfelelő védőszemüveg híján 12-13-as fokozatú hegesztőüveggel is lehet nézni a napfogyatkozást.

A legbiztonságosabb megfigyelési módszer az, ha valahogyan kivetítjük a jelenséget. Ez történhet megfelelően beállított távcsővel egy vetítőernyőre, de ha nincs ilyen otthon, lehet lencse nélküli lyukkamerát vagy camera obscurát készíteni.

A legegyszerűbb lyukkamera egy, a fénytől minden oldaláról védett doboz, aminek egyik oldalán apró lyuk található. A nyíláson behatol a fény, és a nyílással szemközti oldalra kivetül a lyukkamera által látott kép. Ha a doboz nyílással szemközti fala valamilyen, a fényt részben áteresztő anyagból készül, a kép kívülről is láthatóvá válik, ahogy a lenti videó illusztrálja.

A ködtől nem látjuk majd

„Nemcsak nálunk, de szinte egész Európában látható lesz ez a részleges napfogyatkozás” – mondta megkeresésünkre Mizser Attila, az MCSE főtitkára. „Sajnos valószínűleg az időjárás Magyarország jelentős részén nem teszi majd lehetővé a megfigyelést. Érdemes magasabban fekvő helyeket keresni, ott nagyobb az esély.” A fényváltozást azért sem lesz könnyű észrevenni, mert a fogyatkozás maximuma fél tíz körül lesz, amikor a Nap még csak 13 fok magasan lesz a horizont felett.

Mizser félelmét erősítette meg az Időkép is, a meteorológiai szolgálat kérésünkre előrejelzést adott a kedd reggelről. Eszerint nyugaton lehet változóan felhős az ég, ott szakadozottabb lesz a felhőtakaró, keleten továbbra is erősen felhős, borult időre van kilátás. A hideg reggelen nagyon gyenge lesz a szél, többfelé teljes szélcsend várható. A szél a délelőtt folyamán is gyenge marad, így a kialakult köd nem, vagy csak nagyon nehezen tud majd feloszlani.

Ezért, bár a középső tájakon vékonyabb lesz a felhőtakaró, a talajmenti köd megakadályozhatja a napfogyatkozás megtekintését. Északkeleten a borongós, szürke időben gyenge hószállingózás is lehet. Nyugaton-délnyugaton valamivel jobb lesz a helyzet, kissé élénkebb légmozgás várható, a felhőzet sem lesz zárt, és arrafelé kisebb az esélye a ködfoltok képződésének is.

Budapesten is a hétfő reggelihez hasonló, hideg, nyirkos, ködös időnek van a legnagyobb esélye, szélcsend vagy nagyon gyenge szél várható. Bár felül szakadozottabb lesz a felhőzet, a köd megemelkedése miatt ezt valószínűleg nem fogjuk majd tapasztalni. A magasabb hegycsúcsok viszont a köd- és felhőtakaró felett lehetnek, így nem kizárt, hogy egy-egy hegység magasabb pontján (például a Mátrában vagy a Bükkben) szép tiszta, napfogyatkozás-figyeléshez való idő lesz.

Az Időkép meteorológusa, Ivády Anett ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a köd képződésének és feloszlásának előrejelzése összetett és bizonytalan, ugyanis főleg a helyi domborzati, városi hatások játszanak inkább szerepet, mintsem a nagyobb léptékű meteorológiai folyamatok. Reménykedni tehát lehet, érdemes kedd reggel felnézni az égre. Persze csak védőszemüvegben.