Újabb agyi molekulát találtak a depresszió hátterében

A Michigani Egyetem kutatói az Y-neuropeptid (NPY) mennyiségét vizsgálva megállapították, hogy az biomarkerként jelezheti a súlyos depresszió megjelenésének kockázatát.

Úgy tűnik, ez eltérő mechanizmus, független a depresszió kutatása során korábban találtaktól, melyekben a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin játszanak szerepet - magyarázta Jon-Kar Zubieta, az Archives of General Psychiatry című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A vizsgálatban először három csoportba osztották a résztvevőket aszerint, hogy kevés, közepes mennyiségű vagy sok NPY termelődik szervezetükben. Ezt követően mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) követték a vizsgálatba bevont emberek agyi aktivitását, miközben semleges (pl. anyag), negatív (pl. gyilkos) és pozitív (pl. remény) tartalmú szavakat mutattak nekik. A negatív töltetű szavakra az alacsony NPY-szintű embereknél erős aktivitást észleltek a homloklebeny elülső részében, amely az érzelmek feldolgozásában játszik szerepet, ugyanakkor a magas NPY-szintű csoportban lévők jóval kevésbé erőteljes válaszreakciót mutattak.

A második tesztben arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy miként írták le érzelmi állapotukat az alanyok egy stresszhatás előtt és után. A stresszhatás egy mintegy 20 perces, közepes erősségű fájdalom volt, amelyet úgy váltottak ki, hogy sóoldatot fecskendeztek az állkapcsot mozgató izmokba. Az első csoportba (alacsony NPY-szint) sorolt emberek a fájdalom előtt és után is több negatív érzésről számoltak be, ami azt jelzi, hogy érzelmileg jobban bevonódtak, miközben a fájdalomra számítottak és akkor is, amikor közvetlenül utána az átélt élményeikre reagáltak.

A kutatók végül megvizsgálták klinikai depresszióval élő és attól nem szenvedő emberek genotípusát, és azt találták, hogy a depressziósak között "túlreprezentáltak" volt az alacsony NPY-szintű emberek, akiknél a neuropeptid alultermelődött.