![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Tényleg érdemes kopogtatni a dinnyét?
További Tudomány cikkek
-
A pamplonai bikafuttatáson derült ki, máshogy mozog a pánikoló tömeg, mint gondolták
- A WHO rákkeltő címkével látná el a szeszes italokat Európában
- A mamahotelért mindenki nagy árat fizet, pedig a spórolásra lett kitalálva
- Itt lehet a megoldás az alkoholizmusra
- Szivárványszínű felhőket észleltek a Mars egén
Nyilván mindenki látta már, ahogy az emberek állnak a dinnyehalmok felett, paskolják, ütögetik, kopogtatják a zöld gömböket, és a hallott hang alapján döntik el, melyiket vegyék meg. Ebből már tulajdonképpen népszokás lett, nincs vásárló, aki hitből, korábbi jó tapasztalatokból, megszokásból vagy akár alibiből is ne lógjon ki a népművészetek ezen ágát űző többiek közül, fontoskodva meg ne kopogtassa az árut, noha némi hümmögés után úgyis találomra ragad meg egyet, a szerencsére bízva vállalkozása sikerességét.
![dinnye1](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/231/2315/23151/2315180_1ea5a6b25afa56fe96335b5389e94c1a_wm.jpg)
Persze az csak otthon derül ki, jól választottunk-e, de akkor már késő. Egy szegedi fizikuscsoport elhatározta, végez néhány kísérletet, hogy mit is tudhatunk meg a dinnyéről a megkopogtatásával. Igyekeztek olyan feltételeket teremteni, amelyek a hétköznapi vásárlónak is a rendelkezésére állnak. Ennek megfelelően a dinnye kopogtatását saját kezükkel végezték. Annyi technikát vittek a kísérletbe, hogy mivel a hallásukban nem nagyon bíztak (egyikük sem rendelkezik abszolút hallással), a kopogtatással a dinnyén, dinnyében keltett hangot egy mikrofonnal rögzítették és egy hangspektrum-analizáló programmal vizsgálták.
![dinnye3](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/231/2315/23151/2315186_6c5e9095eb7a43e30d573a7500cf7bb8_wm.jpg)
Ehhez tudni kell, hogy amikor megütjük a dinnyét, nemcsak egy adott frekvenciájú, azaz magasságú hangot hallunk, hanem számos különböző magasságú hang keverékét. Vásároltak tehát a szegedi Mars téri piacon 17 dinnyét, kicsit, nagyot, 4,8–10,8 kg közötti mérettartományban. Ezeket úgy választották ki, hogy kopogtattak, és igyekeztek minél többféle hangút bevonni a kutatásba. A kísérletek során ezeket megütögették, hangjukat rögzítették, meghatározták a sűrűségüket, felvágták őket, leírták állagukat, színüket, magvaik érettségét.
![dinnye2](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/231/2315/23151/2315184_0c51b2c8405f3c3e2272895bdc8732c2_wm.jpg)
Ezután jött a kóstolás. Mindenki megkóstolt minden dinnyét, s egytől ötig pontozták azok édességét. Ez persze szubjektív volt, de hát mindenki szubjektíven érzi, hogy valami ízlik-e neki, vagy sem. Ezek után jött az összegyűjtött számos paraméter összevetése, kiértékelése, köztük valamiféle összefüggés megállapítása. Többek között a következőkre jutottak. A dinnye kopogtatásakor mikrofonnal rögzített hang összetételének számítógépes analizálása során kiderült, hogy az ütögető kéz csattanásának a hangja a dinnyén 1200 Hz felett volt, ez nem ad információt a minta belsejéről, ezért ezzel nem kell foglalkozni.
A dinnye kongására jellemző hangokat a 80–600 Hz tartományon figyelték meg minden mintán. Jellemzően több csúcscsoport (frekvenciatartomány) volt megfigyelhető, pontos helyzetüket némileg befolyásolhatta a dinnye mérete.
![Kecskeméti Gabriella a különböző dinnyék kopogtatása során felvett hangok analízisét végzi](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/231/2315/23151/2315178_892c9b70d17a2d2105cde38cd44fdded_wm.jpg)
Mint a mellékelt ábrából is látható, általánosan megfigyelhető volt, hogy a dinnyék szubjektív édességi pontszámának emelkedésével a spektrum egyre jobban széthúzódik, kiszélesedik az alacsony frekvenciák tartományában. 150 Hz alatti hang csak az igazán édes (3,5-es és annál jobb osztályzatú) dinnyéknél volt megfigyelhető, méretüktől függetlenül. Egy másik fontos tapasztalat, hogy a vizsgált frekvenciatartományon a teljes hangerő nagyobb az édesebb dinnyék esetén.
![A különböző édességű dinnyék hangjának jellemző szerkezetei, spektrumai](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/231/2315/23152/2315230_0f4923f74a8355c72dfdc5c4436caff5_wm.jpg)
A dinnyék állaga (repedezett belső, szivacsos vagy kásás szerkezet) és a spektrumok között nem találtak nyilvánvaló összefüggéseket. Kivétel talán egyetlen eset: az egyik dinnyének a spektrumában egyetlen intenzív sáv volt, amit egy gyenge intenzitású és széles tartományú (150–1200 Hz), gyakorlatilag folytonos spektrum övezett. Ez a dinnye két nap múlva magától „szétrobbant”, az egész belseje egy híg massza volt. Ennek kóstolásától a kísérletezők eltekintettek.
A vizsgálatok alapján tehát az alábbi tanácsokkal szolgálhatnak a kutatók a jó dinnye kopogtatós kiválasztásához: olyat keressünk, melynek hangja minél mélyebb, és azonos erősségű ütögetésre erősebb hangot produkál, mint a többiek. Itt kell megjegyezni, hogy az átlagos emberi fül a 20-tól 20 000 Hz-ig terjedő frekvenciatartományon érzékeny, tehát elvileg lazán meghallhatjuk a 150 Hz körüli hangokat, amelyek a kísérletek szerint a leginkább jellemzőek az édesebb dinnyékre. Persze az abszolút hallással rendelkezők itt is előnyben vannak. Ha ilyen ismerősünk van, feltétlenül vigyük magunkkal, ha jó dinnyét akarunk vásárolni.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)