Számítási felhő és többmagos processzor lesz az autókban

Izzadságszagú történet a műveltség megszerzése, de nagyon szórtakoztató – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Simonyi Konferenciát a fővédnök Vajta László, a BME dékánja. Ez azonban csak félig volt igaz az ismeretterjesztő konferenciára, amely erőlködés nélkül volt szórakoztató az elejétől a végéig. A jó előadókon túl talán annak is szerepe volt a közönség ébren tartásában, hogy a témákat csak teremváltással lehetett végigkövetni, tehát húszpercenként körülbelül százötven ember felpattant, és átnyomult a másik előadóba.

A Simonyi Konferencia fő célja a hallgatók és az ipar közti kapcsolat erősítése, de itt tilos állásra és alkalmazottakra vadászni. A több évtizedes tapasztalttal rendelkező fejlesztők praktikáikat és trükköket, valós ipari igényeket, technológiai trendeket mutatnak a hallgatóknak. Hátha sikerül őket meggyőzni, melyik szakirányt válasszák, hová menjenek gyakornoknak, és a későbbi állásbörzén kinél érdeklődjenek.

Felhőben fut az autó

„Mindenki izgatottan figyeli a híreket, hogy mikör jönnek a villanyautók és a megfizethető hibridek, mert már nagyon érzehető a benzinár emelkedése" – mondta Gadó Péter, az Evosoft fejlesztőcég eCar projektjének vezetője. A konferenciát megnyitó előadásban arról beszélt, hogy az autóknak miként kell átalakulniuk, ha benzin helyett áramot akarunk használni.

Alapjaiban kell újratervezni az autókat, hogy azok teljesen az elektromos meghajtásra legyenek kihegyezve. Az nem elég, hogy kiveszik a motort és a benzintartályt, és berakják a helyükre az akkumulátorokat, mondta a szakember. Az átalakulás a vezérlőelektronikát is nagyban érinti, és itt van az Evosoftnak is feladata. Gadó szerint egyre összetettebbek az autók, és a komplexitás könnyen a növelésének gátjává válik. Ez történt a kábelekkel is, amikor egy autóba már több kilométer kábelt kellett beépíteni, és erre adtak választ a buszrendszerek. Ma azonban már egy nagyobb limuzinban hetven különféle vezérlő van, és már ez az architektúra is akadályozza a fejlődést.

Az új megoldás egy központi vezérlő lesz, amiben integrálódnak a funkcionalitások, és megint egyszerű lesz az autók rendszere. Gadó Péter érdekességként elmondta, hogy az autók nem lesznek teljesen önállóak, bizonyos feladatokat központi rendszerek a számítási felhőben végeznek majd el, és nagyobb szerepet kapnak a szoftverek. Mindezek miatt fokozottan figyelni kell a biztonságra, és Gadó szerint az autógyártóknak át kell majd venniük a repülőiparban alkalmazott megoldásokat.

Százmillió üzemóra alatt egy hiba

Azt már a következő előadó, a ThyssenKrupp céget képviselő Naszádos László mondta el, hogy milyen biztonsági követelményeknek kell megfelelni az autóalkatrészek gyártásakor – jelenleg is. A cég kétszáz mérnöke a kormánymű programozásával foglalkozik, amiben két súlyos hiba lehet: az önkormányzás (amikor az autó a sofőr szándéka ellenében kormányoz), és amikor blokkol a kormánymű.

A rásegítést kilowattos motor végzi, ami simán kitekeri a sofőr kezéből a kormányt. Naszádos elmondta, hogy az előírások szerint 100 millió üzemóra alatt lehet egy hiba, és ma egy elektronikai meghibásodásnak kisebb a valószínűsége, mint annak, hogy eltörik a kormányrúd. Rendszereikben kétmagos processzort használnak, de nem azért, hogy jobban fusson az Angry Birds, hanem a redundancia miatt. A vezérlő mindkét magon átfuttatja ugyanazt a feladatot, és egy ellenőrző rendszer megnézi, hogy megegyeznek-e a kiadott információk, mondjuk egy perifériára küldött adat, vagy egy beállítás. Ha nem egyeznek, akkor leáll a rásegítés, mert valami nincs rendben.  

Profik is tudnak hibázni

Ritka az olyan konferencia, ahol még este hat órakor is ébren tudják tartani a közönséget, de a LogMeIn előadói kezükben tartották a dolgokat, többször megnevettették a közönséget. Persze jó volt a témaválasztásuk, őszintén vallottak a fejlesztés során elkövetett hibáikról. (Előadásuk az általam kihagyott, felhasználói interfészekről szóló sorozatba illett, amin szó volt a Windows 8 új Metro felületéről és más varázslatos interfészekről.)

Juhász György az IT Reach nevű szoftverükről beszélt, ami nevével ellentétben nem érte el a célközönségét: 100 érdeklődőből csak 18 jutott el a regisztrációs folyamat végére. Viszonylag olcsón, 27 egyetemista segítségével százezer forintból felderítették a hibákat, amik simán átmennek a minőségbiztosítási vizsgálaton, mert nem műszaki jellegű problémák. Csupán azt nem vették figyelembe, hogy a jövőbeni felhasználóik miként viselkednek.

Kiderült például, hogy egy online próbaverzióhoz az emberek nem akarnak telefonszámot megadni, a kezelőfelületről egyáltalán nem derült ki, hol lehet letölteni a szoftvert, és a program elindulásakor nem derült ki, hogy melyik számítógép lesz vezérelve, és néhány júzer a jelszó megadásánál kizárta magát a gépéből.

A programot újratervezték, átnevezték, és végeredmény egy olyan letisztult felület lett, ami nyomokban sem emlékeztet az eredeti próbaverzióra. A bemutatóval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy nagyon fontos odafigyelni a használhatóságra. A Join Me nevű szoftver példáján pedig Németh Ádám azt is bemutatta, hogy tanultak a hibából, és ma már a legapróbb részletekig megtervezik a szoftverek interfészét.