Gyorsan kialakulhatnak szupervulkánok
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Sokkal gyorsabban kialakulhatnak a hatalmas területeket lakatlanná tevő szupervulkánok, mint azt eddig gondolták. A Vanderbilt Egyetem geológusai szerint néhány száz vagy egy-két ezer év alatt is kialakulhatnak a magmakamrák, amelyek az átlagosnál százszor nagyobb kitörést okozhatnak.
A szupervulkánok hatalmas mennyiségű forró gázt, hamut és köveket szórnak a levegőbe, akár egy egész kontinensnyi területet is be tud teríteni a vulkáni törmelék. Ráadásul az atmoszférába jutott hamu évtizedekre megváltoztathatja az éghajlatot, vulkanikus teleket létrehozva.
Bizonyíték van arra, hogy 74 ezer évvel ezelőtt Indonéziában kitört egy ilyen szupervulkán, és majdnem eltüntette az emberiséget a Föld színéről. A Toba vulkán Szumátra szigetén volt, akkori kitörésekor 2500 köbkilométer láva ömlött a felszínre, a kitörés ötezerszer volt nagyobb mint az 1980-ban kitört Mount St. Helensé. A légkörbe került hamu csökkentette a globális hőmérsékletet, nagyon sok faj kipusztulását okozva.
A geológusok eddig azt gondolták, hogy viszonylag lassan alakulnak ki ilyen nagy vulkánok, mert ehhez a magmának hatalmas, föld alatti medencékben kell összegyűlnie, amely 100-200 ezer évig is eltarthat. A legújabb kutatások azonban mást mutatnak, ezek a hatalmas magmakamrák csak néhány ezer, sőt néhány száz évig tudnak csak létezni, mielőtt kitörnének.
Pár száz év elég
Guilherme Gualda, a Vanderbilt kutatója szerint a hatalmas magmakamrák egyszerűen nem tudnak hosszú ideig megmaradni, előbb-utóbb kitörnek. A kutatásokat főként a kaliforniai Long Valley-ben, egy 760 ezer évvel ezelőtti vulkánkitörés helyszínén végezték, és a legújabb módszereket alkalmazták, hogy megvizsgálják a magma formálódásának folyamatát. Kiderült, hogy a medencében alig néhány ezer év alatt gyűlt össze a magma, és a kitörés után a vulkán beborította egész Észak-Amerikát hamuval.
Ezek a medencék laposak, nagyjából 15-40 kilométer hosszúak és 1-5 kilométer mélyek. A geológusok a kvarc kristályosodását vizsgálták a területen, ebből próbáltak rájönni a medence korára. Több hasonló bizonyíték is arra utal, hogy kevesebb mint tízezer év alatt alakultak ki a medencék, sőt a számítások szerint a legvalószínűbb, hogy pár száz év is elég a kialakulásukhoz.
Kiderült tehát, hogy történelmileg is átlátható időn belül is ki tudnak alakulni hatalmas magmakamrák. Ez azonban teljesen új problémákat vet fel. A geológusoknak ezentúl folyamatosan figyelniük kell azokat a területeket, ahol kialakulhatnak ilyenek, mint például a Yellowstone-park környékén. A tudomány mai állása szerint nem lehet elodázni egy vulkán kitörését. A legtöbb, amit tenni lehet, az egyre pontosabb előrejelzés és a figyelmeztetés.