Anna, Anikó
17 °C
32 °C

Rekordmeleg volt nyáron

2012. 10. 02. 12:13
| Módosítva: 2014. 03. 26. 11:44
Minikonferenciát szervezett az idei, több szempontból is extrém nyárról a Klímabarát Települések Szövetsége. A tanácskozáson a jelenlegi helyzet, az idei rekordok ismertetése mellett elhangzott: a magyar klímamodellek eredményei alapján 2012 és 2050 között egyértelműen emelkedik majd az átlaghőmérséklet (főleg az őszi és a nyári), hatvan év múlva pedig akár az év közel ötven napját uralhatja hőhullám, amikor a napi átlaghőmérséklet 25 fok feletti.

Hőhullámok és trópusi éjszakák

Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az elmúlt nyár mérési adatait mutatta be a jelenlévőknek. Az idei nyár rendkívül szélsőséges volt, a szakemberek mérései szerint a 2012-es év 1901 óta a második legmelegebb volt, csak a 2003-as nyár előzi meg. A korábbi adatok alapján 2012-ben – februárt leszámítva, amely viszont kiugróan hideg volt – az összes hónap melegebb volt az 1971 óta számolt átlagnál.

Mindenki saját bőrén tapasztalhatta, hogy a hőmérséklet egész nyáron tartósan magas volt. A május eleji hőség után még három hőhullám következett. A szakemberek hőhullámnak nevezik azt az időszakot, amikor a napi átlaghőmérséklet nem csökken 25 Celsius-fok alá, ekkor rendelik el az elsőfokú hőségriadót is, míg a harmadfokú hőségriadót akkor, amikor legalább három napig 27 fok feletti az átlaghőmérséklet. A budapesti mérések alapján összesítve több, mint három hétig (27 nap) kellett kibírnunk ilyen magas hőmérsékletet – beszédes, hogy a korábbi rekord 11 ilyen nap volt.

Szintén nagyon sok trópusi éjszakát kellett kibírnunk: ilyenkor a napi minimumhőmérséklet is 20 Celsius-fok feletti. Az ilyen napok száma a nyolcvanas évektől ugrott meg. A hőmérsékletek havi lebontásban is elképesztők: 112 mért adatból idén volt a 101-ik leghidegebb február, az ötödik legmelegebb június, a második legmelegebb július és a negyedik legmelegebb augusztus. A nyár legmelegebb napja 40,4 Celsius-fokos volt, az adatot pedig Baján regisztrálták, augusztus 24-én.

Nem véletlenül éreztük sokan úgy, mintha idén ideköltözött volna Afrika: 2012-ben összesen 73 nyári nap (25 Celsius-fok feletti maximum) volt, míg korábban átlagosan 55. Úgynevezett hőségnapból (30 Celsius-fok felett) 42 volt, míg korábban 18, a legdurvább pedig, hogy idén 12 forró napot (35 fok feletti maximummal) regisztráltak, míg korábban átlagosan csupán egyet-kettőt.

Egy csepp eső sem esett

Országosan jóval kevesebb csapadék hullott a megszokottnál, március rendkívül száraz volt, a helyzetet pedig súlyosbította, hogy idén az augusztusi csapadék is elmaradt. A Vizafogónál elhelyezett mérőműszer egész nyáron 0 milliméter csapadékot regisztrált, azaz a területen egy csepp eső sem esett.

Az időjárás szélsőségességére jellemző, hogy míg 2010-ben rekordmennyiségű csapadékot mértek, addig 2011-ben szárazsági rekord következett, és előreláthatólag 2012 is rekordot dönt majd. Összességében a hetvenes évektől figyelhető meg ilyen szintű kilengés. Csapadék szempontjából egyébként Magyarország érdekes helyen fekszik: nagyjából felettünk húzódik a északi-déli választóvonal: északon az elmúlt években folyamatosan nő a csapadék mennyisége, míg délen csökken – mi pedig egy szélsőségekkel teli ingadozást élünk meg.

Új meteorológiai törvény és öntözési hivatal jöhet

Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke kedden, egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2011-ben országosan alig több, mint 400 milliméter csapadék hullott, amely a sokéves átlag kétharmada. 1901 óta a 2012-es volt a legszárazabb év. A legkevesebb esőt, 181,5 millimétert Zics közelében mérték. A 2011 január-augusztusi időszakban a normál esőmennyiség hetvennyolc százaléka hullott le, 2012 január-augusztusi időszakában pedig hetvenkét százaléka. Dunkel szerint a jelenség hátterében a Szahara felől az Atlanti-óceán szokatlanul mélyen benyúló magasnyomású anticiklonrendszer áll. A helyzetre tekintettel a Meteorológiai Világszervezet rendkívüli kongresszust tart majd a kérdésről október 29-31. között.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési minisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerint idén nem volt normális tavasz, és normális ősz sem ígérkezik, ezért a vízgazdálkodásban új koncepcióra van szükség. Az államtitkár szerint a felszíni vizeket eddig elvezették, ezentúl pedig meg kell tartani őket. Ehhez 150 kisebb és 8-10 záportározót építenének. Az eddigi önkénteseket alkalmazó vízügyi társulások helyett pedig egy harmincfős, államilag szabályozott öntöző hatóságot, úgynevezett öntözési hivatalt hoznának létre minden járásban, ez a számítások szerint 1, 5 milliárdba kerülne.

A kormány 2013 januárjától új meteorológiai törvényt is bevezetne: mivel a magánmeteorológiai-szolgáltatások jelentek meg a piacon, ráadásul az infrastruktúra drágább lett, a vészjelzés kérdései pedig homályosak, a jogokat és kötelességeket meg kell fogalmazni.

Az UV sugárzás is rekordokat döntött

A Napból érkező elektromágneses sugárzás mennyiségének pontos ismerete a földi atmoszféra működésének vizsgálata szempontjából alapvető fontosságú. A légköri energetikában a látható és az infravörös tartománynak van kiemelt szerepe, ugyanakkor a jóval kisebb mennyiségben beérkező (200 és 380 nm közötti) UV (Ultraviolet Radiation) tartomány a bioszférára gyakorolt hatása miatt kulcsfontosságú.  Az UV-sugaraknak rengeteg élettani  hatása van, bőrrákot, a bőr idő előtti öregedését, szürkehályogot, szemrákot, hóvakságot okozhatnak, valamint gyengítik az immunrendszert.

Tóth Zoltán, az OMSZ Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztályának munkatársa ismertette az idei adatokat. Mérik a Földet érő, úgynevezett globálsugárzást, amely a látható fény plusz  a közeli infravörös tartomány, valamint a 1995 óta UV-sugárzást is. A légkörben legnagyobb mennyiségben  mérhető látható tartomány, illetőleg a káros UV-sugárzás tekintetében 2012 nyara, sőt az év eddig eltelt része is, a beérkező sugárzást figyelembe véve több szempontból rekordot döntött. Extrémnek az számít, ha legalább egy mérőhelyen (országosan 30 ilyen van) magasabbat mérnek a 7,1-es értéknél. 2012-ben 43 ilyen nap volt. (A lenti táblázat az UV-sugárzás tartományait mutatja.)

Kattintson ide a táblázat megjelenítéséhez!
 UV index  UV sugárzási szint  Huzamosabb ideig szabadban tartózkodók védekezése  Javasolt napozási (bőrleégési) idő
11 és 15 óra között
 8,0 felett  extrém 11 és 15 óra között keressük az árnyékot, könnyű, kevés testrészt fedetlenül hagyó ruha, széles karimájú kalap viselése, napernyő használata indokolt.
Alkalmazzunk fényvédő krémet!
15 percnél kevesebb
 7,0 - 7,9  nagyon erős Széles karimájú kalap, napszemüveg, napernyő, a fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt. Kerüljük a déli napsütésben az árnyékmentes helyen való tartózkodást! kb. 15-20 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető
 5,0 - 6,9  erős Széles karimájú kalap, napszemüveg, érzékenyebbeknek napernyő, fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt! kb. 20-30 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető
 3,0 - 4,9  mérsékelt Széles karimájú kalap, napszemüveg mindenkinek indokolt! kb. 30-45 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető
 0,1 - 2,9  gyenge Különlegesen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedés nem szükséges. 60 percnél kevesebb, 2-es UV index felett

Idén nyáron mért legmagasabb UV-érték 8,9 volt, ezt Kékestetőn mérték, ugyanott, ahol az abszolút rekordot, 9,4-et még a kilencvenes években. Hasonlóan kiugró értéket még 2007-ben mértek. Összességében pedig, ugyanúgy, ahogy a hőmérséklet esetében, az UV-sugárzásnál is növekedés figyelhető meg.

Minden élő szervezetet befolyásol

Érdekes jelenség, hogy az UV sugárzás az utóbbi másfél évtizedben a növekvő ózontartalom mellett is növekedést mutat, nemcsak hazánkban, hanem világszerte. Ez azért furcsa, az ózonréteg elnyeli a biológiailag aktív UV-sugárzás nagy részét is, emiatt a sugárzásnak csökkennie kellene. Valószínűleg azért nem történik ez, mert egyre több a derült nap, ráadásul a kicsit felhős napok is többszörözik az UV sugárzást.

A megnövekedett sugárzás káros az emberi szervezetre: egyre több a beteg a szemészeteken (UV-A), a bőrgyógyászatokon és az onkológiákon (UV-B). Ráadásul a növekedés a teljes élővilágra hat: például befolyásolja a kukoricák ivarérettségét, ezáltal csökkenti a termést, de hat a rovarrepülésekre is.

Megsülünk és elázunk

Magyarországon VAHAVA együttműködés keretében 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia és az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megalkotta a 2008-tól 2025-ig szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). Ennek egyik alapja az adatgyűjtés, modellezés.

A témával foglalkozó Szabó Péter szerint az OMSZ-nél két különböző elméleti modellel dolgoznak, az Aladinnal és a Remóval. Azért kellett saját rendszereket kidolgozni, mert a globális modellek túl nagy léptékűek, egy világméretű klímamodellben Magyarország területe mindössze négy rácspont, amely túl kicsi ahhoz, hogy valós adatokkal szolgáljon hazánkra nézve.

A magyar klímamodellek eredményei alapján 2012 és 2050 között egyértelműen emelkedik majd az átlaghőmérséklet (főleg az őszi és a nyári), 2071-re pedig a hőhullámos napok száma is nagyon magas lesz, elérheti a 39-49 közötti tartományt. .A harmadfokú hőségriadók száma is a jelenlegi 2-9 napról 12-26 napra nőhet.

A nyári csapadékmennyiség a század végére szintén jelentősen, a mostanihoz képest akár 26 százalékkal csökken, ellenben a csapadék intenzitásának növekedése nem nyáron, hanem főleg ősszel valószínű. Összességében elmondható, hogy a klímaváltozás térségünkben nem csak a melegedésről, hanem az egyre szélsőségesebben meleg és extrémebb csapadékeloszlású éghajlatról is szól.

Általános csalódottság

Antal Z. László, az MTA TK Szociológiai Intézetének szociológusa társadalmi kérdésekkel keretezte a a meteorológusok előadásait. A szakember szerint a klímaváltozás olyan probléma, amelynek megoldásához több tudományág együttműködésére van szükség. A meteorológusok hiába figyelmeztetnek már évtizedek óta: a cselekvést akadályozzák társadalmi, gazdasági és politikai tényezők.

A jelenlegi konferencia több részt vevője is jelen volt a riói klímacsúcson, ahonnan általános csalódottsággal tértek haza: megtapasztalhatták, hogy a tudományos tények önmagukban nem elegendőek a változáshoz, a politikusok önmaguktól nem fognak lépni. Antal szerint az emberek tájékoztatása még mindig nem túl hatékony, a kormányok pedig tehetetlenek. A megoldás a helyi szintű lépésekben lehet. Ennek némileg ellentmond, hogy az ózonproblémát például elég magas szinten, egy ENSZ-egyezménnyel sikerült rendezni.