Agykutatók fejlesztenek új cápariasztót
Ausztrál kutatók eredményei szerint a cápák agya számos tulajdonságban hasonlít az emberére, ami alapvetően fontos lehet a gyilkos nagy fehércápa ellen is hatékony cápariasztó kidolgozásában.
A nagy fehércápa (Carcharodon carcharias) egyedei példátlanul sok embert támadtak meg és öltek meg az elmúlt néhány évben Ausztrália nyugati partjainál szörfözés vagy úszás közben. A most kapható cápariasztók túlnyomó többsége elektronikus elven működik, a cápa fején lévő, elektromos mezőre érzékeny idegvégződéseket ingerli. A cápakutató Kara Yopak szerint ez a megoldás általában valóban hatékony, de nem rettenti el minden esetben a nagy fehércápákat.
Yopak a Nyugat-Ausztráliai Egyetem cápakutatója, és az idegrendszer vizsgálatával keresi a választ arra, hogy miként lehetne az eddigieknél hatékonyabb riasztót készíteni. A szakember több mint 150 cápafaj agyát boncolta már, és a nagy fehércápa agyának legújabb vizsgálataival fontos hasonlóságokat tárt fel az emberi aggyal.
Mint kiderült, a nagy fehércápának nagy agyterülete függ össze a vizuális feldolgozással, elsősorban a beérkező jelek fogadásával, ami arra utal, hogy az állatot érdemes lenne vizuális elriasztással távol tartani, erre módszert kidolgozni. A vizuális riasztás előnye lenne, hogy egyszerűen a szörfdeszkákra vagy a szörfruhákra vihetnék fel az állatot elterelő jeleket.
"A cápa felismerheti benne például egy mérgező tengeri kígyó jeleit, és elúszhat a közelből" - magyarázta Kara Yopak, hozzátéve, hogy a cápák agyának kutatása révén azt is megérthetik, hogy neurobiológiájuk miként befolyásolja viselkedésüket, különösen támadásaikat.
A szakember felvetését a Brain, Behavior and Evolution című szakfolyóirat legutóbbi számában ismertette.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
