A Föld éppen a lakhatósági zónán belül van
További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
A csillagokban lévő különböző anyagok nyomai befolyásolhatják a lakhatósági zónák helyét és fejlődését – állítják az Arizona Egyetem csillagászai. Az újonnan felfedezett bolygóknál az egyik legfontosabb kérdés, hogy a lakhatósági zónában vannak-e. A Goldilocks-bolygóknak is nevezett égitestek meghatározott távolságra vannak napjuktól, nem túl közel és nem is túl messze.
Fotó: UPR Arecibo, Rogelio Bernal Andreo
A legújabb kutatások alapján most újradefiniálták a lakhatósági zóna határait, ami azt is jelenti, hogy néhány exobolygó kikerült a zónából, de vannak olyan bolygók is, amelyek most kerültek be. Ravi Kumar Kopparapu, a Penn State University kutatója szerint mindez azt jelenti, hogy nem annyi az elvileg lakható bolygók száma, mint korábban hittük.
A csillagtól való távolság és a csillag fényessége alapján számolják ki, a bolygó beleesik-e a zónába. Legfontosabb tulajdonsága, hogy ezen a területen a víz folyékony halmazállapotban van a bolygó felszínén. Ez azért fontos, mert a víz elengedhetetlen feltétele az általunk ismert élet kialakulásának. A közelebbi bolygókon a víz elpárolog, a távolabbi égitesteken pedig jéggé fagy, így ott nem alakulhatott ki élet.
A lakhatósági zónát nagyjából húsz évvel ezelőtt állapították meg, általában a csillag hőmérséklete alapján állapítják meg az adott naprendszerre jellemző lakhatósági zónát. A Naprendszerben például a lakhatósági zóna 0,95-1,37 csillagászati egység tartomány közé esik. A számítógépes szimulációk alapján most azt feltételezik, hogy a csillagokban lévő elemek állandó változása befolyásolja a lakhatósági zónák helyét.
Fotó: Chester Herman
A kutatók a nehéz elemeket vizsgálták a csillagokban és azt találták, hogy két, egyébként nagyon hasonló csillag különbözően viselkedhet a nehéz elem tulajdonságaitól függően. Ptrick Young az Arizona Egyetem elméleti asztrofizikusa csapatával több modellt készített, amelyekben nyolc elem (szén, oxigén, nátrium, alumínium, magnézium, szilícium, kalcium és titán) mértékét változtatta. A Naphoz hasonló, F, G és K típusú csillagokat vizsgáltak és azt találták, hogy a fémek befolyásolják a csillag fejlődését és a plazma átlátszóságára gyakorolt hatást.
A kalcium, nátrium, magnézium, alumínium és szilícium is hatással van a csillagok fejlődésére, ha magasabb arányban vannak jelen, hidegebb és pirosabb lesz a csillag. Az oxigénnek is van szerepe, ez befolyásolja leginkább a csillag körüli lakhatósági zónát. A számítások meglepő eredményeket hoztak, kiderült, hogy a Föld a lakhatósági zóna belső szélén van, mert az eddigi zóna enyhén kijjebb tolódott, 0,99-1,7 csillagászati egység közé teszik most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
