Egyre nehezebb terepeken tesztelik a Pulit

A Puli holdjáró már második hete küzd a marokkói sivatagi körülményekkel, a Puli Space csapata Budapestről irányítja a több ezer kilométerre lévő holdjáró prototípusát. Maga a holdjáró sikeresen vizsgázik, a problémák a kommunikáció körül akadnak, de ez is inkább a műholdas kapcsolat minőségének, és nem a Puli felépítésének köszönhető.

A Puli sikeresen megtette a versenykiírásban szereplő ötszáz méteres távot, folyamatosan küldi a képeket is a környezetéről. Videót egyelőre még nem készített, de ez annak köszönhető, hogy a prototípuson még nem a megfelelő kamerák vannak felszerelve, és a kommunikációs kapcsolat sem ideális, túl kicsi a sávszél ahhoz, hogy full HD felbontású videókat küldjön a marokkói sivatagból a budapesti irányítóközpontba.

Űrjogosítvánnyal irányítanak

A Puli Space csapata arra vállalkozott, hogy működő járművet küld a Holdra a Google Lunar X Prize nemzetközi pályázatának egyik indulójaként. A jármű prototípusa még tavaly év végén elkészült, rögtön utána el is vitték Marokkóba, ahol az Osztrák Űrfórum segítségével az itthoni lehetőségeknél sokkal mostohább körülmények között is ki tudják próbálni a holdjáró működését.

Az irányítást úgy képzeljük el, hogy féltucatnyi űrjogosítvánnyal rendelkező irányító ül egy szobában, mindenki előtt egy-egy laptop van, ott kapják az információkat a Puli helyzetéről. Az utasításokat műholdon keresztül küldik el a járműnek, a rover környezetét sztereókamerákkal térképezik fel, így tudják meghatározni az útvonalat és a mozgás milyenségét. Bonyolult utasítássorokat adnak egyszerre, amit a járműnek végre kell hajtani. Maga a folyamat nem fog változni, hiszen a Holdon is távolról kell irányítani majd a rovert, a környezetet is csupán a Pulin lévő kamerákkal tudják majd megfigyelni.

A tereptesztek alatt a rover egész felépítését is vizsgálják, a mechanikai elemeket, a hőháztartást, a napelemek és akkumulátorok működését, az energiagazdálkodását és élesben tesztelik a Puli stabilitását, mozgását. A tervek szerint a Puli negyvenszázalékos emelkedőn is képes felmászni, ezt a gyakorlatban még nem próbálták ki, de a héten a 30-35 százalékos lejtőket sikeresen vette. A rovert egyre nehezebb terepre engedik, először még a könnyebb, sík terepen próbálták ki, mit tud, majd egyre kövesebb, homokosabb terepre is bemerészkedtek vele. A marokkói sivatag előnye, hogy igen sokszínű a terep, megtalálható ott a köves és a homokos sivatag is.

Készül az űrképes rover

A tesztsorozatnak február 28-án lesz vége, a Puli Space csapata ezután részletesen elemzi majd az eredményeket és felhasználja a tapasztalatokat a végleges rover megépítéséhez. A mostani jármű ugyanis egy prototípus, kifejezetten földi körülményekre tervezték, még nem űrképes. Ahhoz, hogy a Holdon is megállja a helyét, úgy kell átalakítani, hogy a kozmikus sugárzás és a szélsőséges hőmérséklet se ártson neki. Nagyon sok alkatrészt és szoftvert átvesznek a prototípusból, de például a napelemeket és a motorokat ki kell cserélni. A mostani napelemekkel nem tudna működni az űrben és a motorok is a földi gravitációhoz vannak kalibrálva.

A tervek szerint a már űrképes Puli év végére készülne el, legalábbis kilencven százalékos készültségben, mert egészen az utolsó pillanatig módosítják, optimalizálják a működést. Fontos, hogy ne lépje át a tíz kilogrammos határt, mert minden egyes kilogramm űrbe szállítása 10-20 ezer dollárba kerül. Jelenleg 11,5 kilogrammos a rover, de már vannak tervek arra nézve, hogyan csökkentenék a súlyt.

A következő lépés tehát a végleges Puli megépítése lesz, ha minden jól megy, akkor egy pótrovert is tudnak építeni. A Holdra valószínűleg nem önerőből jut majd el, hanem másik csapattal szövetkeznek. A versenyben részt vevő csapatok ugyanis más és más módon közelítik meg a célt. Vannak akik rovert építenek, mások a Holdra szálló modul tervezésével foglalkoznak, megint mások arra helyezik a hangsúlyt, hogyan tudják Föld-körüli pályára, majd onnan a Holdra juttatni a járműveket. Nem elképzelhetetlen tehát egy nagy közös Holdra szállás, de ez még a jövő zenéje.