Aladár, Álmos
2 °C
12 °C

Megint divatba jön a Hold

2012.11.25. 07:57
A holdraszállás új fordulópontja 2020, ebben az évben több nemzet is tervezi, hogy embert küld az égitestre. Ez a dátum kellően távol van ahhoz, hogy legyen idő felkészülni a missziókra, de kellően közel ahhoz, hogy már most felkeltse az érdeklődést az emberekben. Új űrverseny indulhat, amelynek célja megint a Hold lenne, ennél távolabb csak a NASA mer tekinteni.

NASA-közeli körökben évek óta pletykálnak egy űrállomásról, amely a Hold túlsó oldalán épülne, és jó kiindulópont lehetne a mélyűr tanulmányozására, vagy az űrhajósok hosszú utakra – például egy Mars-utazásra – történő felkészítésére. A jelek szerint a NASA hamarosan bejelenti a pontos menetrendet. Ehhez meg kellett várni az elnökválasztást, mert a terveket csak az Obama-adminisztráció támogatta, Romney átvizsgálta volna a misszókat és megnyirbálta volna a NASA költségvetését is. Most, hogy Barack Obamát újraválasztották, elvileg szabad az út.

Űrállomás a Hold túlsó oldalán

A NASA minden eddiginél messzebbre építené űrállomást, a Nemzetközi Űrállomás 322 kilométerre van a Földtől, az új űrállomás 445 788 kilométerre lenne. A tervek szerint az állomás a Föld és a Hold egyik Lagrange-pontjában lenne. A Lagrange-pont olyan pontja a térnek, ahol egy kis test két, egymás körül keringő égitest gravitációs vonzása ellenére viszonylag nyugalomban maradhat, így minimális energiával is egy helyben lehetne tartani az űrállomást.

Az űrállomás az egyik Lagrange-pontban, az L2-ben lenne.
Az űrállomás az egyik Lagrange-pontban, az L2-ben lenne.

A hatalmas távolság arra lenne jó, hogy felkészüljenek a nehézségekre, amit a mélyűri misszióknál fellépő távolság okoz. Persze az űrállomáson az asztronauták sokkal jobban ki lennének téve váratlan eseményeknek, az erre való reagálást, a csapat támogatását is ki kell dolgozni az űrügynökségnek. Az út az űrállomásra napokig tartana, így gyors beavatkozásra nem lenne lehetőség, erre kell felkészíteni az űrhajósokat pszichikailag is. A NASA elismeri, hogy teljesen új felfogásnak kell a mostani helyébe lépni, amikor máshogy kell hozzáállni a kockázatokhoz és a veszélyekhez.

Az űrállomás kiindulópont is lehetne a NASA későbbi misszióihoz, például a 2025-re tervezett, aszteroidán való landoláshoz vagy a 2030-as évekre időzített Mars-utazáshoz.

Mint minden ilyen nagyszabású projekt esetében, itt is a misszió költsége határozza meg, hogy mennyire lesz megvalósítható, illetve mennyi időn belül valósulhatnak meg a tervek. Az űrállomás megépítéséhez és az űrhajósokat szállító rakéta és kapszula fejlesztéséhez elengedhetetlen az aktuális amerikai kormány támogatása. A NASA vezetője, Charles Bolden már tájékoztatta az Obama-adminisztrációt a tervekről és állítólag pozitívan fogadták azokat.

Ami a költségeket illeti, nem kétséges, hogy dollármilliárdokról van szó. Az L2 eléréséhez a NASA-nak új rakétákat és űrkapszulát kell fejlesztenie, ezek az SLS (Space Launch System) és az Orion. Az SLS rakéta tömege 70-100 tonna között lesz, az űrhajósokon kívül fontos felszereléseket, kísérleti eszközöket szállít majd Föld-körüli pályára és a Holdon túlra. Az Orion űrkapszula és az SLS rakéta fejlesztése évi hárommilliárd dollárba kerül. Az ügynökség éves költségvetése 17,7 milliárd dollár, és nem valószínű, hogy a közeljövőben ennél többet kapnának. Sokan azonban szkeptikusak, hogy elég lenne ez az évi hárommilliárd a nagyravágyó tervekre.

Európa holdjárót küldene a déli sarkra

Holdjárót magánpénzből

Az Prize X és a Google közösen finanszírozza a Lunar X nevű holdmissziót is, amelynek célja, magánpénzből működő járművet küldeni a Holdra 2015-ig. A győztes csapat húzmillió dollárt kap, jelenleg 25-en vannak versenyben, köztük a magyar Puli Space Technologies.

A NASA más országok segítségét is igénybe venné a küldetéshez, az amerikaiak még februárban jelezték, hogy nemzetközi együttműködéssel képzelik el a jövőt, az Európai Űrügynökség (ESA) és Oroszország együttműködése például elengedhetetlen ahhoz a tervhez, hogy az épülő űrállomáshoz a Nemzetközi Űrállomás egyes darabjait használnák.

Az ESA részvétele számos módon lehetséges, november végén ültek össze a tagállamok miniszterei, hogy a jövőről tárgyaljanak. Számos kérdésről kellett dönteniük, például a teherszállító jármű (Automated Transfer Veichle) fejlesztéséről, vagy az Orion fejlesztésében való részvételről.

A Holddal kapcsolatos az európai holdjáró fejlesztésének terve, a minisztereknek pénzhiány miatt most a halasztás mellett döntöttek, de nem vetették el a távlati tervet. Az eredeti tervek szerint az európai holdjárót 2018-ban engednék útjára, a Hold déli sarkán landolna, és az esetleges emberi holdraszálláshoz gyűjtene adatokat. A program folytatásához ötszázmillió euróra lenne szükség, első körben százmilliót kellett volna biztosítani a fejlesztéshez. Németország folytatta volna a projektet, de Olaszország és Franciaország másra költené a pénzt. Spanyolország volt a másik legnagyobb támogatója a holdjárónak, de az eladósodott ország nem tud most erre költeni.

A pénzért nagy a harc, az európai Mars-missziónak, az oroszokkal együtt épített, a Mars légterét vizsgáló Trace Gas Orbiternek és az ExoMars Rovernek is szüksége van a miniszterek támogatására, főleg azután, hogy a NASA év elején kiszállt mindkét projektből. Az olaszok az orosz projektet támogatták a miniszteri találkozón, a franciák pedig az Ariane 6 nevű rakétát fejlesztenék.

Kína lehagyhat mindenkit

A hírre, hogy a NASA a Hold mellé készül, többen reagáltak, az elmúlt napokban nem volt olyan, magát komolyan vevő űrügynökség, ami ne jelezte volna sietősen, hogy ők is készülnek a Holdra. Ezt tette Kína, Oroszország és India is.

Kína már évek óta komolyan veszi űrprogramját, lépésről lépésre haladnak afelé, hogy embert küldjenek a Holdra. Kína magánerőből küldött embert az űrbe 2003-ban, mostani tervei között szerepel, hogy 2025-re egy űrhajósuk leszáll a Holdon.

Előtte még több űrutazást terveznek, hogy felkészítsék embereiket a hosszú útra. Jövő júniusban indítanák útjára a Shenzhou–10 űrhajót három űrhajóssal, akik majd a Tiangong–1 űrlaboratóriumba szállnának át. Ez lesz a negyedik alkalom, amikor embert küldenek az űrbe.

Jövő év végén küldené fel a Chang'e–3 űrjárművet, mely a holdraszállást készítené elő. A Chang'e–3 tizenöt napot töltene a Hold felszínén, különböző kísérleteket végezne. A Chang'e–1-et 2007-ben küldték fel, ez adatokat gyűjtött a Holdról, és elnagyolt térképet készített a felszínről, a Chang'e–2 2010-ben már részletes térképet készített. 2015-ben küldenék fel a Chang'e–4-et, majd 2017-ben a Chang'e–5-öt, ez utóbbi már kőzetet is hozna, két méterrel a felszín alá ásna, onnan gyűjtené be a mintákat. Kína tehát megfontoltan halad, egyelőre még csak arról beszélnek, hogy 2020 előtt nem küldenek embert a Holdra, de azt megerősítették, hogy tudósaik ezen dolgoznak.

India és Oroszország is komolyan gondolja

Több ország is van, mely a közelmúltban bejelentette, hogy ők is küldenének embert a Holdra, egyelőre azonban nem látni, hogy közelebb kerülnének céljaikhoz. Az egyik ilyen Oroszország, ők Neil Armstrong holdraszállásának évfordulóján szeretnének csapatot küldeni a Holdra.

Oroszországnak nagyravágyó tervei vannak, az említett misszió mellett a Marsra, a Vénuszra és a Jupiterre is küldene szondákat, 2018-ra modernebb űrközponttal helyettesítenék Bajkonurt, 2020-ra lecserélnék a Szojuzokat és a Proton rakétákat, amelyek kisebb-nagyobb változtatásokkal ugyan, de a hatvanas évek óta szállítják az űrhajósokat és a felszerelést az űrbe. A Roszkozmosz orosz űrügynökség új, hat férőhelyes űrhajókat fejleszt (a Szojuzban hárman fértek el).

Egyelőre azonban a Szojuzokkal repülnének, a Szojuz utódját 2016-ban küldenék fel, de ez csak Hold körüli pályáról gyűjtene adatokat. Meglepő a sorrend, de még ez előtt a Holdra küldenék a Luna-Glob–1 holdjárót, ez 2015 novemberében vagy 2016 nyarán landolna az égitesten.

India a következő versenyző, ők 2008-ban küldtek szondát a Holdra, a Chandrayaan–1 képeket és videókat készített a felszínről és küldte tovább a Földre.

Több hasonló küldetést terveznek, ezek mind a 2020-as emberi missziót készítenék elő. Iránnak is vannak ilyen jellegű tervei, de ezeket egyelőre senki nem veszi komolyan.

Holdturizmus

A legnagyravágyóbb tervei a Space Adventuresnek vannak, ők azt tűzték ki célul, hogy Hold körüli pályára visznek űrturistákat. Nem most kezdték a szakmát, ők azok, akik az orosz űrügynökséggel együttműködve több turistát vittek fel a Nemzetközi Űrállomásra. A Hold körüli séta 150 millió dollárba kerülne fejenként és egyszerre legfeljebb két turistát lehetne felvinni az űrbe, hiszen már említettük, hogy a Szojuzokban hárman férnek el.

A borsos ár ellenére állítólag már van jelentkező az első útra. Maga az út nyolc napig tartana, száz kilométerre közelítenék meg a Hold felszínét, így igazán közelről tanulmányozhatják azt. Öt éven belül indulhatnak az első holdturisták, feltéve, hogy rövid időn belül jelentkezik még egy utas.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!