Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Az MTA is nyit a nyílt hozzáférés felé

2013.02.26. 11:43

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy az idén életbe lépett Open Access irányelveinek megfelelően bárki számára elérhetővé válnak az MTA közpénzből finanszírozott tudományos eredményei. Az Open Access irányelvei kimondják, hogy a kutatóknak lehetőség szerint szabad hozzáférésű folyóiratokban kell publikálniuk.

Pálinkás elmondta, hogy világszerte egyre többen támogatják az Open Access elvét. A folyamatban áttörést jelenthet Barack Obama elnök tudományos tanácsadója, John P. Holdren nagy visszhangot kiváltó bejelentése, amely szerint a nagy amerikai kutatásfinanszírozó szerveknek hat hónapon belül ki kell dolgozniuk a szabályokat, hogy a megjelenéstől számított egy éven belül szabad hozzáférésűvé váljanak a közpénzből finanszírozott tudományos kutatások eredményei, beleértve a folyóiratokban megjelent tanulmányokat is.

Az elnök elmondta, hogy a legnagyobb tudományos teljesítményt előállító ország határozott lépést tett a közpénzből finanszírozott kutatások nyílt hozzáférésűvé tételére, de Európának is cselekednie kell. Ha az Egyesült Államok és Európa áttér az Open Access politikájára, az Pálinkás szerint azt jelentheti, hogy a világon mindenütt meghonosodhat ez a publikálási mód. Az elnök megjegyezte, hogy a Magyar Tudományos Akadémián ezt a lépést már korábban megtették.

A szabad hozzáférés jelentőségét magyarázva Pálinkás elmondta, hogy az adófizetők többszörösen finanszírozzák a kutatásokat. Közpénzeken fizetett tudósok kutatnak, majd az eredményeiket - a tanulmányokat, folyóiratokat, könyveket - a közpénzekből fenntartott könyvtáraknak és intézményeknek kell megvásárolniuk a kiadóktól. Magyarország az elektronikus formában elérhető folyóiratok előfizetésére 2013-ban 3,9 millió eurót költ, a nyomtatott folyóiratok megrendelésére pedig további összegeket fordítanak az intézmények.

Hosszabb távon költségcsökkentést jelenthet

„Kutatói kezdeményezésre olyan folyóiratok létrehozását célzó mozgalom indult a világban, amelyeknél a cikkekkel kapcsolatos adminisztratív költségeket a tanulmányok szerzői, vagy az adott kutatókat foglalkoztató intézmények fedezik. Ily módon a közpénzekből finanszírozott kutatás eredménye mindenki számára hozzáférhetővé válik, ugyanakkor fennmarad a szigorú minőségbiztosítás is. Az Open Access ezáltal két célt szolgál - egyrészt csökkenjenek a megbízható módon történő publikálás költségei, másrészt az eredmények mindenki számára, akár a házi feladatát író középiskolás részére is ugyanúgy hozzáférhetőek legyenek, mint a nagy kutatóintézetek tudósai számára. Természetesen az átállás összetett folyamat, hiszen egy mai üzleti modellről egy logikusabb és olcsóbb új üzleti modellre kell a világ tudományos eredménykommunikációját átállítani, és ez az átállás pénzbe kerül, hiszen a nyílt hozzáférésű publikálás esetében ki kell fizetni a közlés költségeit. Összehasonlítva azonban, hogy például Magyarország mennyit költ a folyóiratok előfizetésére, kiderül, hogy hosszú távon a költségek csökkenésével számolhatunk. Annak az előnyei pedig nehezen megítélhetők, hogy mit eredményez a releváns, ellenőrzött, hiteles tudományos publikációkhoz való szabad hozzáférés” – fejtette ki Pálinkás József.

Az elnök kitért arra is, hogy döntése alapján az Akadémián még az első félévben létrehoznak egy alapot, amely a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publikálását támogatja.

Pálinkás elmondta, hogy tudományterületenként az impaktfaktort tekintve a felső 15-20 százalékba tartozó folyóiratokban a legkiválóbb tanulmányok publikálásához kívánnak támogatást adni, megkövetelve a kutatóhely, és a kutatási program hozzájárulását is. Az elnök úgy véli, bizonyos értelemben a Magyar Tudományos Akadémia példaként szolgálhat egy összkormányzati, szabad hozzáférésű publikációs politika kialakításához, amelyet az Emberi Erőforrás Minisztériumánál fognak kezdeményezni. Az átállás első egy-két éve többletforrásokat igényel, ezek azonban nem olyan nagyok, hogy gondot jelentenének a költségvetésnek. Az átállás legnagyobb nyertesei a kutatók lesznek: számukra többé nem okoz gondot, hogy intézetük előfizette-e a szükséges folyóiratokat.

Pálinkás szerint a teljes Open Access megvalósulásával a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására az Akadémia által létrehozott Magyar Tudományos Művek Tárában hozzáférhető módon tárolhatják a tudományos munkákat. Ebben a nagy egyetemek és az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) lesznek a Magyar Tudományos Akadémia partnerei.