Nagyjából ezer kilométer hosszú lehetett a Marte Vallis csatornarendszer, amely ötszázmillió évvel ezelőtt jöhetett létre, de azóta befedte a láva. Miközben a Curiosity űrjármű a felszínen próbál bizonyítékot gyűjteni a Mars vízzel teli múltjára, a tudósok a bolygó körül keringő űrszondák felvételei alapján is egyre többet megtudnak az ősi tengerekről.
Hatalmas áradások vájtak csatornákat a Mars felszínébe, és ezek a katasztrofális események sokkal nagyobbak voltak, mint bármi, ami valaha a Földön történt. A tudósok fontosnak tartják ezeknek a csatornáknak a vizsgálatát, mert másfajta képződmények, mint amiket a Curiosity vizsgál. A feltételezések szerint vulkáni tevékenység, vagy meteorbecsapódás szabadította ki azokat a földalatti vízkészlet, amelyek kialakították a radarképeken látható geológiai formációkat.
A Mars egyenlítőjéhez közeli Elysium Planitia régiót most lávamezők borítják, amelyek elrejtik a térség geológiai múltját. Az elfedett bizonyítékok közé tartozik a Marte Vallis névre keresztelt, ezer kilométer hosszú és száz kilométer széles csatornarendszer is. Jelentősége egyrészt a méretében rejlik, illetve abban, hogy sokkal fiatalabb, mint az eddig megismert csatornarendszerek. A Marte Vallis akkor jött létre, amikor a bolygó már száraz és hideg volt.
Radaros kukkolók
Ahhoz azonban, hogy a csatornákat tanulmányozni tudják, a tudósoknak a lávamező alá kellett nézniük. Ehhez a Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda két műszerét, a a SHARAD nevű radart és a lézeres magasságmérőt vették igénybe. A radarképek segítségével azonosítani tudták a sziklaágyban eltemetett csatorna nyomait, és rájöttek, hogy az erózió sokkal komolyabb volt, mint amit korábban sejtettek – a korábbi becslésekhez képest a csatorna kétszer mélyebb.
A csatornák feltérképezésével arra is rájöttek, hogy az Elysium Planitia régióba a Cerberus Fossae árokrendszer felől érkezett az áradás. A víz tehát egy mély víztározóból, valamilyen tektonikus aktivitás hatására indult el.
A Mars árkairól szóló tanulmány fő szerzője Gareth A. Morgan, a cikket a Science tudományos lap hasábjain publikálták.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
