Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
Nem azért ért el rekordot a Duna vízállása hazánkban, mert Ausztriában a korábban megszokottnál hatékonyabban védekeznének, és a folyó partjára közvetlenül telepíthető mobilgátak sem változtatnak sokat az áradó folyó viselkedésén.
A Duna egy nagyon sok ágú vízrendszer, ahol egymásra halmozódnak a beérkező árhullámok, amelyek előre megtöltik a medret, ráfut a másikra, ezért nincs két teljesen egyforma árhullám, tudtuk meg Szlávik Lajostól, a Magyar Hidrológiai Társaság elnökétől. A mostani árhullám legjobban a 2006-osra hasonlít, ha a már a mederben zajló folyamatokat nézzük. Az okokat tekintve nem, mert 2006-ban a víz jelentős része hóolvadásból származott, most pedig egy magaslati hideg légörvénynek, rengeteg csapadéknak köszönhetjük az áradást.
Pár centi
A mostani rekordszintű tetőzésnek nincs köze ahhoz, hogy Ausztriában mobilgátakkal védekeznek: ilyen megoldással általában nem olyan részeket védenek, ahol korábban jelentős vízkiterülések voltak, hanem például olyat, mint Szentendre: kis szakaszon egy értékes belterületet, amellyel korábbi megoldásokat, esetünkben az elöregedett gátat váltják ki.
Az áradó Duna a mobilgát magasságából Szentendrén
Fotó: Bődey János / Index
Minimális, de érezhető hatása lehet például ha egy addig nem védett részre új, állandó védmű kerül: „Ha egy felső szakaszon rendszeresen kiöntések vannak, és azokat egy következő alkalommal kivédik, például megépítenek egy védművet, akkor értelemszerűen némileg magasabb lehet az ár, de ez csupán centiméteres nagyság olyan nagy folyóknál, mint a Duna” – mondja a szakértő.
A bekövetkezett tetőzés utáni helyzetre, az apadásra a felső szakasznak nincs semmiféle hatása, azt már csak a nálunk a mederben lévő víz, illetve az alsó szakasz telítettsége határozza mg, mivel az apadás lassúbb, mint az előtte haladó áradás.
2002, 2006, 2012
„Mikor a magasságokat értékeljük, nem szabad elfelejteni, hogy a Duna egy nagyon bonyolult, kiterjedt vízrendszer. Az Alpokból több irányból jelentős vízfolyások érkeznek, illetve oldalról nagyon sok: Ausztria keleti részétől kezdve a mi irányunkban elsősorban baloldali mellékfolyók. A legjelentősebbek a Morva, a Vág, a Garam” − mondja Szlávik.
2002-es árhullám, amely eddig a magyarországi felső szakaszon, például Nagybajcsnál a legnagyobb vízszintet hozta, az elsősorban Ausztriából, nyugati felől érkezett árhullámnak volt köszönhető. A bal parti Morva, Vág, Garam viszonylag kevesebbet adott ehhez hozzá, hozta a szokott vízmennyiségét.
2006-ban viszont szintén Nagybajcsnál 2002-höz viszonyítva bőven elmaradt a vízszint. Viszont hatalmas víztömeget hozott a Morva, Garam, Vág, utóbbi például másodpercenként 1100 köbmétert hozott 8000 ezer köbméter per másodperces Dunára. Emiatt a 2006-os árhullám a 2002-nél jóval magasabb lett Esztergomtól lefelé, Budapestig.
A 2013-as áradásánál Dévénytől kezdve, ahonnan a magyarországi szakasz számítható, körülbelül ugyanannyival, 20-40 centiméterrel haladta meg a folyó a a korábbi maximumokat egészen Budapestig, tehát a három korábban is említett, fontos bal parti folyó ugyanannyi vizet hozott, mint 2002-ben.
A szakértő szerint továbbiakban a Dunán lefelé azzal számolhatunk, hogy az árhullám ellapul. Az előrejelzés szerint Bajánál még megdönti a Duna a korábbi, 1965-ös maximumot, Mohácsnál viszont már nem éri el ezt a szintet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
