Péter, Pál
14 °C
30 °C

A levegőből veszi ki az oxigént

2013.09.04. 12:10

„Mindig azt mondtam, hogy az élethez három dolog kell: élelem, víz és levegő. Evés nélkül akár egy hónapig, víz nélkül egy hétig is ki lehet bírni, na de levegő nélkül...?” – mondja mosolyogva Schlemmer László, a Supair-Lux Kft. ügyvezető igazgatója. A Haditechnikai Intézet egykori fejlesztési igazgatója ezredesként ment nyugdíjba 2001-ben, de szeretett volna valami hasznosat csinálni. A több találmányáról is ismert dr. Földi Tivadarral, a BME egykori tanárával dolgozták ki az új elven működő légszűrő berendezés alapjait, ami ventilátor vagy bármilyen más mozgó alkatrész nélkül, molekulaszinten gyűjti össze a levegőből az egészségre káros szennyeződést.

A berendezés alapötlete Földi Tivadartól származik; neki volt egy elmélete, ami arra utalt, hogy a készüléknek az általa elképzelt elven működnie kell. A találmány tehát tulajdonképpen Földi nevéhez fűződik, de ő 2006-ban, három évvel a fejlesztés kezdete után meghalt. Schlemmer felvásárolta az örökösöktől a szabadalomrészét, hogy maga dolgozhasson tovább a találmányon. „Amit nem tudtam, azt menet közben igyekeztem hozzátanulni” – mondja.

Schlemmer két éven át finomította a légszűrőt, hogy megfelelően működjön. A prototípust még egyedül építette, de azóta sikerült partnert is találnia a fejlesztéshez, így sikerült szabadalmaztatni a találmányt, és biztosítani a kutatás-fejlesztés anyagi hátterét. Ennek eredménye az asztmás és allergiás betegek életét is megkönnyítő SA termékcsalád.

Füstszűrős

A Supair-Lux molekulaszinten szedi össze a levegőből a szennyeződést, és a működési elve miatt ionizátorként is működik. A légszűrő nemcsak a füstöt, hanem az aeroszol- és illatanyagokat is összegyűjti a levegőből, akárcsak a dízelkorom mikroszemcséit.

Az eszköz teljesítményfelvétele a levegő szennyezettségének függvényében változik. Száz köbméter levegő megtisztításához például 12 wattra van szükség egy óra alatt, de ahogy a levegő tisztul, és csökken a töltéshordozó szennyeződések száma, úgy a teljesítményfelvétel is csökken. Ha a levegő ismét szennyezettebb lesz – például mert valaki rágyújt, vagy süt-főz a gép mellett –, a teljesítmény ismét megugrik 2-3 wattal, ahogy a készülék tisztítani kezdi a levegőt. Ilyenkor a szűrő nemcsak a szennyező anyagot köti meg, hanem a szagokat is eltünteti.

A cégnél többféle mérést is végeztek, amik igazolták, hogy Földi elmélete helyes volt. A légszűrő egy óra alatt 42 százalékkal csökkenti a baktérium és 75 százalékkal a gombaspóra jelenlétét a levegőben. A készülékből egyelőre négy alaptípus létezik: az SA 25, az SA-50, az SA-100 és az SA-200. (A számok azt mutatják, hogy az adott készülék hány légköbméter levegőt tisztít meg óránként.) Az egyik mérést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végezte, és az ő eredményeik is azt igazolták, hogy a berendezés működik.

És ezt lélegezzük be

„Egy hónapig volt a gép egy Ferenc körúti lakásban, utána ez jött ki belőle” – mutat Schlemmer egy áttetsző csészére, aminek az alján vastagon áll a finom dízelkorom. „És ezt nem is az utcáról szedte össze, hanem a lakás levegőjéből.” A dízelkorom felelhet az asztma, az allergiatünetek és a rák kialakulásáért is; riasztó belegondolni, hogy ezt a koszt gyakorlatilag mindenki belélegzi, aki forgalmas főútvonal mellett lakik.

Schlemmer megmutatja a legkisebb teljesítményű gépet, ami körülbelül akkora, mint egy nagyobb diplomatatáska. A keskenyebb, az úgynevezett kiömlő oldalról eltávolították a rácsot, így belenézve látszik, hogy tényleg nincs benne mozgó alkatrész, csak a töltést hordozó fémszálak; ezeken tapad meg a kosz. A gép mellé van állítva egy lustán forgó passzív ventilátor: ez mutatja, hogy a gép valóban mozgatja a levegőt. Ahogy a szennyezett levegő áthalad a gépen, a szennyeződések okozta lerakódás egyre finomabbá válik az elektródákon, kiválnak a legapróbb kosszemcsék és baktériumok is.

A magasfeszültség miatt nem tanácsos a gépbe nyúlni, de a használókat nem fenyegeti az áramütés veszélye, mert a végleges modell teljesen zárt, földelt egység. Ennek megvan az a hátulütője, hogy a készüléket csak gyárilag lehet tisztítani; igaz, erre nem kell túl gyakran sort keríteni, mivel az elektródák bizonyos mértékben öntisztítók.

Schlemmer egy érdekes megfigyelést is tett: a szűrő a kénhidrogénben gazdag levegőből kivonja a ként. Rákérdezek, hogy a gépnek lehetne-e hasznosítani ezt a tulajdonságát – például egy meghatározott anyag kiszűrésére –, de ez nem ilyen egyszerű. A levegőből kivont kén a sárga színe miatt látszik a fémszálakon, de az elektródákon más, kevésbé jellegzetes színű anyagok is fennakadnak. Laborkörülmények között, csak oxigénből és nitrogénből, illetve egy meghatározott komponensből álló levegőből valószínűleg el lehetne különíteni a kérdéses anyagot, és akár a készülék egyes szálaira is el lehetne különíteni őket, de ez további fejlesztést igényelne.

Ipari áram

Schlemmer nem csak a magyar piacra szánja a légtisztítót. Az európai forgalmazás egyik előfeltétele mostanában teljesült, ugyanis sikerült megszerezni a CE (Conformité Européenne) jelölést: ez igazolja, hogy a készülék megfelel az európai minőségi előírásoknak. Az ehhez szükséges méréseket elvégezték, és néhány dolgot módosítani is kellett. Attól ugyanis, hogy egy-egy készülék megfelel a magyar szabványoknak, nem biztos, hogy az az európai piacra is jó lesz. Az EU-ban például magasabb a kúszóáram határértéke, mint Magyarországon. Ezeknek az összeegyeztetése okozott némi fennakadást, de végül ezzel is elkészültek. Egyébként nem olcsó készülékekről van szó, a legkisebb modell ára is 130-150 ezer forint körül van.

Az ipari felhasználásra szánt modellekhez egy gazdaságfejlesztési pályázaton sikerült uniós támogatást szerezni, de sokat kellett rajta dolgozni, mire elkészült a nagyjából végleges termék. Schlemmer elmondja, hogy mostanra sikerült olyan partnert találni, aki elvállalta az ipari felhasználásra is alkalmas szűrőberendezések gyártását is. Úgy tűnik, az is megoldható, hogy az ipari gépeket távfelülgyelet mellett, vagyis távvezérléssel is működtetni lehessen; ezek a rendszerek két évig tárolhatják a légszennyezettségre vonatkozó mérési adatokat.

„Ipari környezetben mások az elvárások. Tudni kell, hogy mennyi mérgező anyaggal, mennyi ideig kell dolgozni. Az ipari berendezésben lesz légszennyezettség-mérő; négy blokkot szeretnénk sorba kötni, aminek az elején és a végén is lesz szenzor” – magyarázza Schlemmer. A távfelügyeletre azért van szükség, hogy nagyobb teljesítményre lehessen beállítani a gépet, ha emelkedik a légszennyezettség, de ez akár automatizálható is. Az ipari légszűrőkkel még most is kísérleteznek: a készüléket tesztelni fogják az állatifehérje-feldolgozóban, illetve a bőcsi gabonatárolóban. Utóbbinál nemcsak a szálló por ellen lehetne használni a gépet, hanem a mérgező fuzáriumgomba ellen is.

Kórházakban is használnák

Schlemmerék az egészségügyben is szeretnék használni a készüléket. Az Orvos és Kórháztechnikai Intézet és az ÁNTSZ is elvégezte az akkreditált méréseket, és megszerezte a szükséges minősítő papírokat is. A cégnél gondolkoznak rajta, hogy a nagyobb kórházak fenntartóival is felvennék a kapcsolatot, így ott is méréseket végezhetnének. Ezekben az intézményekben egy efféle eszközt már csak a baktériumokban gazdag levegő miatt is érdemes lenne üzemeltetni. A kórházakban található baktériumok gyakorlatilag kiirthatatlanok, mivel ebben a környezetben ellenállóvá váltak az antibiotikumokkal szemben.

Schlemmer szerint több, légzési nehézségekkel küszködő ismerősének is javult az állapota, miután használni kezdték a készüléket. Ez ugyan nem bizonyítja, hogy a készülék a gyógyászatban is használható lenne, de a beteg szubjektív érzete mellett azt is fontos lenne megvizsgálni, hogy a gyógykezelés során az orvos is észreveszi-e a javulást. Épp ezért telepítettek öt gépet egy miskolci magánklinikára, hogy orvosi referenciát is szerezzenek.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.