Gyöngyi
9 °C
9 °C

Üldözés, sérülés, zuhanás a leggyakoribb rémálmok

2013.11.16. 09:00

Zavaró, intenzív érzéseket kiváltó álom, amely ébredéssel végződik – így lehetne összefoglalni a lidércnyomás definícióját. Tehát ebbe a körbe nem tartoznak bele azok a durva tripek, amiket egy pszichedelikus kábítószer hatására fut a rossz passzban lévő fogyasztó. A lidércnyomás nem azonos a rémálommal, amely után nem ébredünk fel, írja az io9.

A lidércnyomás a felnőttek mindössze öt százalékát zaklatja rendszeresen, de szinte mindenkinek van legalább egy rémes éjszakája életében. Arról azonban, hogy melyek a leggyakoribb vagy a legfélelmetesebb éjjeli látomások, még most is keveset tudni. Anekdotázunk róluk, úgy állítjuk be őket, mintha mással történtek volna az esetek, vagy egyre gyakrabban kétes érdemű netes sztoriként állítjuk be őket. Ez az, ami a leginkább megnehezíti a kutatók dolgát, most mégis megint megpróbálták felmérni a jelenséget. A Montreali Egyetem klinikai pszichológusai Antonio Zadra vezetésével 12 darab 1935 óta írt tanulmányt vetettek össze, majd saját felmérést készítettek, hogy a lidércnyomásokat elemezzék. (A kutatás pdf-ben.)

Cason rémálmai

Hulsay Cason pszichológus az 1930-as években kutatta a témát, kérdőívei segítségével 258 rémálmodót faggatott ki, köztük elmebetegeket, vakokat, gyerekeket. Adatai ugyan kissé homályosak, és eredményei összemossák a rémálmokat és az igazán ijesztő lidércnyomásokat, de végül is, maguk az álmok is sokszor érthetetlenek és egybefolyók, nem igaz?

 

Barrett és Dunn hallgatói

A Harvard Egyetemen a tanulók voltak a kutató pszichológusok tesztalanyai, összesen 79-en, 1988-ban. Ebben a felmérésben sem követték az álom utáni felébredés kritériumát, az alanyok kérdőívek és interjúk formájában számoltak be élményeikről.

 

A szisztematikus deszenzitizáció hatékonysága

Az Észak-Karolinai, greensborói Egyetem pszichológusai, Scott Lawrence és Anthony Celluci 1978-ban kértek alvásnaplókat 29 lidérces hallgatójuktól. Ez a két szakember volt az első, akik külön kutatták a rémálmokat és az ébredéssel végződő lidércnyomásokat. Az alanyok által vezetett álomnaplók nyomán megállapították: a rémálmok általában a személy életében felmerülő általános problémákra reflektálnak, múltbéli tapasztalatokon, aktuális pozíciókon és érdeklődési körökön, illetve a jövőhöz fűzött reményeken alapulnak. Az alábbi három volt a leggyakrabban előforduló rémes téma az eredményeikben.

 

Gyakoriság és témák a németeknél

Az egyik legnagyobb, legátfogóbb kutatás 2010-ben készült Manheimben, Németországban. Michael Schredl több mint ezer 16 év feletti németet kérdezett, olyanokat, akik évente több lidérces álomról számoltak be, tehát álomkutatása reprezentatív volt. A pszichológus 23 kiemelt témát sorolt fel egy kérdőíven, a válaszadók ebből választották ki azokat, amelyek náluk előfordultak. Az öt leggyakoribb itt:

 

Konklúzió

Ami az itt kiemelt kutatások alapján egyértelműnek tűnik, az az, hogy listázni a leggyakoribb rémálmokat nem egy nagy feladat, de nem is mond túl sokat. Ugyanakkor érdekes, ahogy az azonos vagy hasonló témák a különböző kutatásokban előjönnek, különböző mértékben, kisebb-nagyobb százalékkal. Az, hogy nincsen egy kifejezett legnépszerűbb vagy leggyakoribb rémálom, az egyrészt az álmok különös-ködös természetére utal, másrészt a kutatások bonyolultságára, vagy inkább a kettőre együtt.

Az álomkutatások nehézségeiről Michael Schredl az io9-nak azt mondta, főleg a mintán és a kikérdezés módján múlnak az eredmények. Nem mindegy ugyanis, hogy a teljes lakosságot, kizárólag egyetemi hallgatókat, vagy kifejezetten gyakori rémálmodókat kérdezünk, kérdőívet vagy naplót használunk. Ebben persze semmi meglepő nincs. Ugyanakkor a kutató szerint minden vonatkozó kutatásnak van létjogosultsága.

A most elkészült elemzés vezetője, Antonio Zadra szerint a rémálmok elemzésének legjobb módja az álmokat pontosan leíró napló, amit az alany napról napra vezet. Szerinte a kérdőívek vagy az ehhez hasonló más, emlékezeten alapuló tesztek félrevezethetnek, hiszen az álmokat hosszú idő után már nehezebb előhívni. Ráadásul ha arra kérünk valakit, hogy gondoljon a rémálmaira, nem feltétlenül a leggyakoribb témára gondol, inkább a legkiugróbb, legérdekesebb esetre. Zadra szerint ez magyarázza, hogy az emlékezeten alapuló felmérésekben a leggyakoribb témák között szerepel az üldözés és a zuhanás, míg a naplókon alapuló kutatásokban ezek sokkal ritkábban kerülnek elő.

Zadra friss kutatásának célja végső soron az volt, hogy "átfogó és összehasonlító leírást adjon az összegyűjtött rémálom- és lidércnyomás-narratívákról". Nagy mintán dolgozott, egyetemi hallgatókat és dolgozó felnőtteket is kérdezett, illetve álmaikról vezetett naplójukat elemezte. Végül összesen tízezer álomról szóló beszámolót használt fel, köztük 253 lidércnyomásról szóló és 431 rossz álomról szóló bejegyzést. 331 elemzésre érdemes témakört talált. Ebből az öt leggyakoribb: