A véltnél jóval nagyobb a meteorveszély
Jóval több, nagy méretű, a Cseljabinszk felett felrobbanthoz hasonló nagyságú meteor érheti el a Földet annál, mint ahányról most tudunk, mondja Peter Brown, a Nyugat-Ontarió-i Egyetem szakembere. Brown és csapata szerint az elmúlt húsz évben hatvan, akár húsz méter átmérőjű űrszikla is elérte a légkört, bár ezek nagy része lakatlan területek fölött, jórészt valamelyik óceán környékén robbant fel.
Ez az adat nagyjából megduplázza-megtízszerezi a most elfogadott arányt, amit az űr- és földi teleszkópok, meteorvadász kamerák, amatőr csillagászok és lakossági észlelések alapján állítottak fel. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy az eddig ismert adatok szerint nagyjából 150 évente fordul elő egy olyan ütközés, mint a cseljabinszki, de Brown adatai alapján inkább harmincévente, a Tunguszka-esemény méretéhez hasonlítható pusztítást pedig inkább néhány százévente lehet, az eddig gondolt ezeréves időtáv helyett.
Brown a csillagászati távcsövek helyett egy a hidegháborúban kifejlesztett, világméretű inframikrofon-hálózat adatait nézte át. A rendszert eredetileg arra fejlesztették ki, hogy észleljék az atomtöltetek hordozására alkalmas rakéták indítását, de mint kiderült, a mikrofonok az aszteroidák által keltett lökéshullámok rögzítésére is kiválóan alkalmasak.
Egy párhuzamosan készített tanulmányban a Cseh Tudományos Akadémia szakértője, Jíri Borovicka kimutatta, hogy a cseljabinszki meteor eredetileg egy sokkal nagyobb darab szikláról vált le a becsapódás előtt. A forrásnak tekintett, 86039-es azonosítóval ellátott aszteroida két kilométer átmérőjű volt. Az a darab, ami az orosz város felett felrobbant, már csak 17 méteres, a robbanás mégis a Hirosimában felrobbantott atombomba erejének harmincszorosát hozta.
Brown nagyjából a cseljabinszki esemény óta küzd azért, hogy a világ kormányai észrevegyék: a Föld felé tartó aszteroidák sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint amennyit most érzünk, főleg azért, mert a most használt rendszerekkel a meteorok legnagyobb részét nem is vesszük észre egészen addig, míg be nem lépnek a légkörbe. Vagy, ahogy az a mostani tanulmányból is kiderült, akkor sem.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
