Nándor
7 °C
23 °C

Fényév vastag ólomfalon átmegy, de az antarktiszi kutatók megfogták

2013.11.22. 11:17

Az Antarktiszra telepített neutrínócsapdánál dolgozó tudóscsapat jelentése szerint az IceCube, vagyis jégkocka elnevezésű szerkezet sikerrel teljesítette a küldetését: befogott kettőt az univerzum egyik legnehezebben észlelhető részecskéi, a neutrínók közül.

A neutrínó olyan könnyű elemi részecske, ami az anyaggal szemben szinte teljesen közömbös, vagyis úgy képes áthaladni tulajdonképpen bármin, hogy egyszer is kölcsönhatásba lépne a bármit alkotó részecskékkel. A neutrínót legjobban jellemző adat, hogy a részecskének 50 százalék esélye van arra, hogy átjusson egy egy fényév vastagságú ólomfalon.

A neutrínók keletkezésük szerint is csoportosíthatók, ez alapján vannak mesterségesen, főleg az atomerőművekben keltett neutrínók, földi eredetű, a természetes háttérsugárzásban keletkező neutrínók, légköri neutrínók, amik a kozmikus sugárzás és a légköri atomok kölcsönhatása közben keletkeznek, napneutrínók, amik a Nap és a többi csillag energiáját adó atommagfúzió során keletkeznek. A Déli-sarkon telepített IceCube képes arra, hogy különbséget tegyen a befogott neutrínók között a származásuk alapján, és a mostani eredmények mind csillagközi és intergalaktikus forrású neutrínók.

Az eszköz optikai moduljait hatvan, a jégbe vájt furatba leeresztett köteg tartja, 1450 és 2450 méter mélyen. Az IceCube teljes méretét tekintve nagyjából egy köbkilométernyi jégben terül el. A most befogott neutrínók minden valószínűség szerint a Földtől több milliárd fényévnyire keletkeztek. A két részecskét a kutatók Bertnek és Ernie-nek nevezték el, a Szezám utca két népszerű karaktere után. Bert 2011. augusztus 8-án, Ernie 2012. január 3-án csapódott bele a műszer érzékelőibe, amik valójában a becsapódáskor keltett fényjelenségeket észlelték.

Az IceCube elméletileg elég nagy felbontású ahhoz, hogy a becsapódás irányából és egyéb tulajdonságaiból a neutrínók forrásának helyét is kiszámolja. A számtalan szerzős közlemény egyelőre nem megy ilyen messze, csak utalnak benne arra, hogy a mostani adatok (két év alatt két részecske) előfutárai lehetnek egy nagyenergiás neutrínósugár felfedezésének. Ehhez azonban további mérésekre, adatokra, és persze a Föld más pontjain működő csapdák méréseinek elemzésére is szükség lesz.