36 találat az Indexről, és a környékéről.
24 ezer optikai érzékelőt telepítenek 3 és fél kilométeres mélységbe.
2022. december 28., 14:16
Megismertük az összes emberi gént, az összes fehérjét, az első exobolygót.
2022. november 10., 13:33
Az antarktiszi IceCube obszervatórium új fejezetet nyitott a csillagászatban.
2022. szeptember 18., 05:41
Ritka részecskén múlhatott, hogy a semmi helyett valami van.
Ez a tágulás és a sötét anyag egyik lehetséges magyarázata.
2021. november 28., 16:40
A neutrínót nagyon nehéz észlelni, mert rendkívül közömbös az anyaggal szemben.
2020. december 17., 11:17
A Nobel-díjas tudós 99 esztendős volt.
Japán kutatók szerint a szellemrészecske megakadályozza a sötét anyag összetömörödését.
2020.06.28. 15:25 Módosítva: 2020-06-29 14:57:38
A neutrínók rejthetik az univerzum keletkezésének kulcsát. Cserébe szinte lehetetlen őket fülön csípni. Ha mégis ezt akarjuk, a Déli-sarkvidék mélyére kell hatolni értük.
A világ legnagyobb sötétanyag-kísérletében olyan váratlan eseményekre bukkantak, amelyek legvalószínűbb magyarázata az axion, egy eddig csak elméletben létező sötétanyag-részecske.
A mai napig nem tudjuk, miért nem semmisült meg az univerzumot alkotó anyag az antianyaggal találkozva. Egy új megfigyelés segíthet megérteni.
A fizika nem ad rá magyarázatot, és a tudósok óvatosan fogalmaznak, hogy mi lehet ez.
Sötét anyagot még nem talált, de sikerült megmérnie egy folyamatot, ami egybilliószor hosszabb ideig tart, mint az univerzum kora.
2018. november 13., 09:18
A bolygó neutrínóárnyékából indultak ki, és nagyon sok nullát kaptak.
2018. szeptember 19., 08:43
A háromemeletnyi földalatti kamrában 800 tonna, mínusz 184 Celsius-fokos folyékony argon ejti csapdába a rejtélyes neutrínókat.
Sikerült meghatározniuk a Naprendszeren kívüli, hatalmas energiájú neutrínók egyik keletkezési helyét a világűrben.
Az eredmény a steril neutrínók létezésére utal, de ellentmond a korábbi kísérleteknek.
2016. augusztus 8., 21:50
Az antarktiszi megfigyelőállomáson lévő jégkocka két év alatt sem fogott semmit.
Minden eddiginél pontosabban, ezért a neutrínók mérésében is segíthet.
2013. november 25., 16:22
Brutális, jégbe fúrt távcsővel próbálják megfejteni, hogy mi az a sok színes izé a világegyetemben. Egyelőre nem sok sikerrel.
2013. november 22., 11:17
Két év alatt kettőt sikerült befogni az univerzum legcselesebb részecskéjéből, a neutrínóból. A Szezám utca szereplőiről nevezték el őket.
A fizikusok kevesebbet észlelnek belőlük, mint az várható lenne. Átváltozásban lehet a magyarázat.
Az Antarktiszon felépült neutrínódetektor szupernóvák sugárzását méri.
800 méter mély sóbányában kutatják a közömbös részecskét, nem jön a várt eredmény.
Nagy erőkkel keresik a neutrínók negyedik típusát, most átváltozásokat figyeltek meg.
Szeptemberben kábelhiba miatt kaptak rossz adatokat az OPERA-kísérletben.
Meghibásodás miatt mértek rosszul a CERN-ben, Einstein relativitáselmélete megúszta a cáfolatot.
Megmérték az elemi részecske egyik paraméterét, meglepő eredményt kaptak.
A tudományos világot sokkoló felfedezés egyszerű mérési hiba. Einstein fénysebességről alkotott elmélete továbbra is érvényes.
2011. december 17., 20:00
Az emberiség második legnagyobb építménye lehet, ha elkészül. A monstrum egy fényévnyi ólmon is átcsúszó részecske nyomait keresheti.
2011. szeptember 23., 13:01
A CERN fizikusai a fénysebességnél gyorsabb részecskéket mértek. Ők maguk is szkeptikusan fogadták az eredményeket, több megerősítés kell, mielőtt végleg kidobjuk Einstein elméletét.
2010. december 21., 11:47
Az egy köbkilométeres jégkockával a neutrínók nyomait fogják be.
2010. december 20., 12:47
A hétköznapi anyaggal igen gyengén kölcsönható neutrínók vizsgálatában is segíthet az égitest.
A geoneutrító a Föld belsejében keletkezik az urán radioaktív bomlása során.
A részecske rendkívül közömbös az anyaggal szemben, egy fényév vastag ólomfalon is átjut.
Megfigyelték, ahogy egy müon-neutrinó tau-neutrínóvá alakul. A felfedezés segíthet megérteni a sötét anyag természetét.
Kína építi a világ legnagyobb tenger alatti neutrínódetektorát
