Megdőlt a hideg világrekordja
További Tudomány cikkek
-
A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon - Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
A NASA Landsat–8 nevű műholdja szerint az Antarktisz keleti részén, egy több száz kilométer hosszan húzódó hátság mentén van a Föld leghidegebb területe. A 2003 és 2013 között gyűjtött adatok elemzése alapján 2010. augusztus 10-én -93,2 Celsius-fok volt, ez pedig négy fokkal hidegebb, mint a korábbi rekord, amit a Vosztok kutatóállomáson mértek, a hátságtól amúgy nem messze, 1983-ban. A leghidegebb, mégis folyamatosan lakott helynek a szibériai Verhojanszk és Ojmjakon városokat tartják, ott -67,8 Celsius-fok volt 1892-ben és 1933-ban is.
A Landsat–8 adatai szerint nem egyszeri alkalomról van szó, 2013. július 31-én például -93 Celsius-fok volt, és a hosszú távú adatok alapján kimondható, hogy a tízéves vizsgálat alatt rendszeresen volt -92 Celsius-fok alatt a hőmérséklet. Az A és az F jelű kutatóállomások között húzódó területetről korábban is sejtették a kutatók, hogy hidegebb kell legyen, mint a Vosztok környékén, ez utóbbi ugyanis sokkal alacsonyabban van.
A Föld leghidegebb pontja utáni keresés akkor indult el, amikor a kutatók furcsa repedéseket találtak az Antarktisz hódűnéin. Mivel a repedéseket csak a nagy hőingadozás és az elképesztő hideg évszaki fagyok okozhatták, a kutatókat érdekelni kezdte, hogy vajon pontosan mennyire hidegről is van szó. A Föld talajközeli hőmérsékletének érzékelésére beállított műholdak közül több is kimutatta azt az ezer kilométeres hátságot, ami az Argos és a Fuji nevű kutatóállomások között húzódik, a Landsat–8-nak már csak a leghidegebb területeket kellett megkeresnie.
Az adatokat elemző csoport azt is megnézte, pontosan mi kell az extrém hideg kialakulásához. Azt találták, hogy a hőmérséklet nagyot zuhan, ha kitisztul az ég, és különösen mélyre zuhannak az értékek, ha napokig nincs felhő. Ilyenkor a maradék hő is távozik a talajból, és egy vékony talaj menti rétegben szuperhideg levegő keletkezik, közvetlenül a hó és a jég fölött. Ez a fölötte lévő réteghez képest sűrűbb levegő becsúszik, beömlik a hátság mélyedéseibe, és ott csapdába esve még tovább hűl.
A kutatók korábban azt gondolták, hogy egy-egy kisebb területre kell koncentrálniuk a -90 Celsius-foknál hidegebb helyek megtalálásához, így meglepték őket a Landsat–8 adatai, amikből kiderült, hogy egy tekintélyes területen, egy magasabb fekvő sávon végig fennáll a jelenség.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
