A gyilkos galóca az egyik legsúlyosabb mérgezést okozza, nagyon gyakran egészen kis mennyiség is elég ahhoz, hogy meghaljon az áldozat. Jelenleg nem is ismernek hatásos ellenszert ellene.
Egy új kutatás azonban változtathat ezen. A S. Todd Mitchell of Dominican kórházban klinikai teszteket végeztek hatvan páciensen. Olyan pácienseknek adtak úgynevezett szilimarint, akik gyilkos galócát ettek előtte. Fontos, hogy négy napon belül kapták ezt a szert.
A kutatás egészét még nem publikálták és a hatvan fős kutatás sem elég ahhoz, hogy kijelenthessék, megtalálták az ellenszert, de a kutatók bizakodnak. A páciensek mind túlélték a találkozást a gyilkos galócával.
A szilimarin a máriatövis hatóanyaga, régóta folytatnak vele kutatásokat, de a mostani, emberekkel végzett kísérlett mérföldkőnek számít. A szer megakadályozza, hogy a gomba mérge a májba kerüljön. A gyilkos galóca hatóanyagait két fő csoportba lehet sorolni. Az amatoxinok megakadályozzák a fehérjeszintézishez nélkülözhetetlen enzim kialakulását. A fallotoxinok a sejtmembránt károsíthatják, de ez kevésbé veszélyes, mert lassabban szívódnak fel a bélrendszerből.
Az amatoxinok nagy pusztítást tudnak végezni a májban, amely ellen a páciens csak úgy tud védekezni, hogy nagyon sok vizet iszik. Ha egyáltalán rájön, mi a baja, mert a mérgezés tünetei (fájdalom, szédülés) könnyen összetéveszthetők valami mással. Főleg úgy, hogy általában nem azonnal jelentkeznek, hanem a gomba elfogyasztása után órákkal vagy akár napokkal később jönnek elő.
A szilimarinnak a legfőbb tulajdonsága, hogy reagál a máj-receptorokkal és lassítja a májra mérgező anyagok felvételét. Emiatt lehet hatékony ellenszer. Persze jóval több és nagyobb szabású kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezt nagy bizonyossággal ki lehessen jelenteni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
