![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, volt ahol 1,9 méterrel, ezért a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.
Láng István, aki egyben az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője is, szombati budapesti sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárással kell számolni – írja az MTI.
Láng szerint a klímaváltozás nem azt jelenti, hogy nagyobb szárazság várható, hanem azt, hogy több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, változékonyabb lesz az időjárás; nagyobb árvizekre és nagyobb aszályokra kell számítani a jövőben. Felidézve az elmúlt évek rendkívüli árvizeit, belvizeit, aszályait, a szakember azt mondta, értékelése szerint sikeres védekezést folytattak.
A szakértők a magyarországi 2600 kilométeres folyószakaszok vizsgálatánál mindössze két kis szakaszt találtak, ahol nem volt emelkedés az árvízi vízszintben a korábbi adatokhoz képest. A 2000-es évek óta egyre gyakoribbá váló árvizek okai között a klímaváltozás hatásain túl a rossz területhasználatot említette, azt, hogy sok helyen az ártereket beépítették vagy erdősítették.
A főigazgató-helyettes elmondta, hogy 2014 és 2020 között több mint 200 milliárd forintot fordítanak vízgazdálkodásra, töltések magasítására, tározók építésére. Szeretnének még két tiszai tározót is építeni.