Napsütés-milliomosok vagyunk, de hiába

A napenergia a legnagyobb nemzeti energiakincsünk, állítják a Magyar Napenergia Társaság szakértői. Magyarország területére ugyanis elképesztő mennyiségű energia érkezik napsugárzás formájában. Becslések szerint közel 3000-szer annyi, mint amennyi villamosenergiát felhasználunk egy év alatt. Elgondolkodtató adat, hogy egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztása két négyzetméterre eső napenergiának felel meg.

A földrajzi adottságokat figyelembe véve az európai országok többségéhez képest előnyös helyzetben vagyunk a beeső napsugárzás hasznosíthatósága szempontjából. A legjobb paraméterekkel az Alföld középső és déli része rendelkezik. A napelemekkel technikailag kedvezően beépíthető felület nagyságát Magyarországon 4000 négyzetkilométerre becsülik; ez alapján a hazai fotovillamos-potenciál, vagyis

A világ fénysebességre kapcsolt

De hiába ilyen jók az adottságaink, eddig nem igazán használtuk ki ezeket. Mindez annak ellenére van így, hogy az első magyarországi napelemes berendezést már 1975-ben üzembe helyezték, hazánk pedig jelentős kutatási-fejlesztési és ipari háttérrel rendelkezik ezen a téren.

Lemaradásunk a napenergia-hasznosítás vonatkozásban nemcsak a világ élvonalához képest nagy, de a régió országaihoz viszonyítva is. 2014 végén Magyarország 80 megawatt beépített napelem-kapacitással rendelkezett. Ez az érték az EurObserv'ER adatai szerint Csehországban 2061, Romániánál 1292, Bulgáriánál 1020, Ausztriánál 770, míg Szlovákiánál 590 MW volt. Ha az egy főre jutó napelem-kapacitást vizsgáljuk, akkor Csehország 200, Bulgária 140, Szlovákia 109, Ausztria 90, Románia pedig 65 wattot tud felmutatni a mi kb. 8 watt/fős értékünkkel szemben.

A napenergia-hasznosítás terén természetesen nemcsak a felsorolt országok produkáltak hatalmas fejlődést: a beépített napelemek száma és teljesítménye globális szinten is óriási ütemben növekedett az elmúlt időszakban. A világon jelenleg rendelkezésre álló napelem-kapacitás kétharmadát az elmúlt három évben telepítették. Ez a kapacitás 2004-ben még csak 2,6 gigawatt volt, 2014 végére viszont elérte a 177 gigawattot, és idén is hatalmas előrelépés várható. A rangsort Németország vezeti Kína, Japán, Olaszország és az Egyesült Államok előtt.

A folyamat hátterében elsősorban a napelemek árának drasztikus esése áll. Ez a technológia fejlődése mellett leginkább arra vezethető vissza, hogy olcsóbbá vált az előállítási folyamat legfontosabb alapanyaga, a szilícium. Árcsökkentő tényező az is, hogy új szereplők, elsősorban ázsiai gyártók jelentek meg a piacon, így a globális gyártási kapacitás meredeken emelkedett. Az előrejelzések szerint az áresés a következő években is folytatódik, ami még gazdaságosabbá teszi a napelemek használatát.

Most nem csak a méret a lényeg

A világ legnagyobb naperőműve a kaliforniai Solar Star, amelynek teljesítménye megközelíti az 580 MW-ot. Ez a paksi atomerőmű jelenlegi kapacitásának valamivel több mint a negyede. A környező országok közül Ukrajna rendelkezik a legnagyobb ilyen létesítménnyel, amelynek 105 MW a teljesítménye, de Romániának is van egy 82 MW-os, Bulgáriának pedig egy 60 MW-os üzemegysége.

A Mátrai Erőmű Zrt. 15 MW-os naperőműve a felsoroltakhoz képest ugyan kicsinek számít, jelentősége mégis óriási, hiszen új kategóriát vezet be Magyarországon a megújuló energiaforrások hasznosítása terén. A hazánkban működő napelemparkok maximális kapacitása eddig 0,5 MW volt, ehhez képest 30-szoros szorzót jelent az új létesítmény. Az általa megtermelt villamosenergia-mennyiség körülbelül ezer háztartást, vagyis lényegében egy kisebb várost képes ellátni zöld energiával.

A naperőmű üzembe állítása környezetvédelmi szempontból is nagy horderejűnek számít, hiszen lehetővé teszi, hogy 24 ezer tonnával csökkenjen a hazai szén-dioxid-kibocsátás. Ennyi károsanyag szabadulna fel ugyanis, ha hagyományos erőművekben állítanánk elő az új létesítmény által megtermelt villamosenergiát.

Ösvénytaposás

Annak oka, hogy Magyarországon eddig nem létesültek ilyen méretű naperőművek, Orosz Zoltán, a Mátrai Erőmű Zrt. stratégiai osztályvezetője szerint részben abban keresendő, hogy fél MW teljesítmény felett elég bonyolult az engedélyeztetési eljárás. A cég részéről ebből a szempontból ösvénytaposásként tekintenek a folyamatra, ami a projekt 2013 eleji indulása óta lezajlott. Az így megszerzett tapasztalatok más beruházók számára is hasznosak lehetnek.

Orosz Zoltán a napelemek után nemrégiben kivetett környezetvédelmi termékdíjra is indokolatlan pluszteherként tekint. A világon egyedülálló intézkedés komoly versenyhátrányt jelent egy ilyen jellegű beruházás során. A mátrai naperőmű esetében például 147 millió forinttal növelte a költségeket.

Az osztályvezető szerint a projekt sikere ennek ellenére nincs veszélyben, hiszen mindent figyelembe véve az új naperőmű által előállított villamosenergia költsége így is alacsonyabb, mint a hagyományos úton megtermelt energiáé. „A technológia fejlődése, az árcsökkenés és az egyéb piaci mozgások következtében egyre gazdaságosabb lesz a napelemek használata. Cégünk több olyan földterülettel rendelkezik, ahol a most üzembe helyezetthez hasonló naperőművek építhetők. A következő ilyen létesítmény beruházási előkészületei már el is kezdődtek, az éles üzem legkorábban 2017-ben indulhat” – nyilatkozta az Indexnek Orosz Zoltán.

Ez valódi áttörés

A mátrai naperőmű üzembe állítását Pálfy Miklós, a Magyar Napenergia Társaság fotovillamos szakosztályvezetője, az EU Fotovillamos Platformjának tagja is nagy áttörésként értékeli. „Ma már itthon is egyre kevesebb embert kell meggyőzni arról, hogy ez a jövő. A 70-es években, amikor az első hazai napelemes rendszereket készítettük, sokan csak nevettek rajtunk, hogy ezekkel akarunk villamosenergiát termelni.

A helyzet megváltozott, és bár nemzetközi összehasonlításban valóban a sereghajtók közé tartozunk, a fejlődés nálunk is óriási volt. Ennek ütemét úgy fokozhatjuk, ha a német példa alapján hosszú távú energetikai koncepciót dolgozunk ki a megújuló energiaforrások felhasználására, és ehhez megfelelő támogatási rendszert alakítunk ki. Én alapvetően optimista a további fejlődést illetően” – válaszolt megkeresésünkre a szakember.

Optimizmusát alátámasztja, hogy a Mátrai Erőmű projektje mellett több nagyszabású hazai beruházás van előkészítés alatt. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. például hamarosan 25 telephelyét szereli fel kiskategóriás naperőművekkel, amelyek összesen közel 8 MW-os teljesítményt képviselnek.

Grandiózus beruházást eredményezhet az az augusztus 20-i kormányrendelet is, amely „a költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználásának csökkentése érdekében” egy állami naperőmű felépítését irányozza elő. A rendelet meglehetősen szűkszavú: szövegéből a helyszín és a dátuma mellett az sem derül ki, hogy mekkora létesítményről van szó, bár a költségvetési intézmények energiafogyasztásából kiindulva ennek jelentős kapacitással kell bírnia.

Nem is olyan nagy baj, hogy le vagyunk maradva

A megvalósulás útjára lépett egy másik olyan hazai beruházás is, ami a mátraihoz hasonlóan szintén egy kiserőmű kategóriába tartozó, tehát fél MW feletti teljesítménnyel rendelkező létesítmény felépítését célozza. A kivitelező a Newergies Kft., amely több sikeres naperőmű projekt befejezését tudhatja maga mögött. A cég nevéhez fűződik annak a Jászágó határában található 500 kW-os napelemparknak a felépítése, amelyet ez év elején adtak át. Ennek érdekessége, hogy eddig ez az egyetlen olyan hazai naperőmű beruházás, amely támogatás és pályázati pénzek felhasználása nélkül készült el.

A Newergies új projektje egy 5 MW-os naperőmű felépítéséről szól, amely valahol a Jászság területén kapna helyet (a konkrét helyszín egyelőre nem publikus). Ez szintén támogatás nélkül, kizárólag piaci finanszírozással valósulna meg, és a létesítmény a tervek szerint 2016 végén kezdené meg az energiatermelést.

Babó Gábor, a cég ügyvezetője szerint itthon is új korszak kezdődik a napenergia-hasznosítás terén. „A világpiaci folyamatok változása miatt ma már Magyarországon is megéri pusztán üzleti alapon naperőműveket létesíteni. A mennyiségi lemaradásunk ebből a szempontból nem feltétlenül jelent hátrányt, hiszen a korábbi évekhez viszonyítva annyira alacsonyak az árak, hogy sokkal kedvezőbb üzleti modellek dolgozhatók ki, mint amelyek alapján a régió nagy naperőmű parkjai megépültek. A jelentősen lerövidült megtérülési idő olyan lehetőséget kínál Magyarország számára, amelyet ki kell használni” – vélekedik Babó Gábor.