2018-tól épülhet a kínai űrállomás
Egy magas rangú tisztviselő szerint Kína 2018 körül tervezi fellőni az első űrállomásának központi egységét – írja az MTI. Az űrmodul fellövésével kezdődhet meg Kína első űrállomásának építése. A kínai űrkutatás fejlesztése Peking egyik elsődleges célja. Kína elnöke, Hszi Csin-ping sürgeti az ország űrhatalommá válását.
Vang Dzsongjang, a Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalat szóvivője szerint a központi modul a Tienhö nevet viseli majd; ez a Tejút kínai megfelelője. A Tienhö–1 fellövése után két laboratóriumi egységet küldenek az űrbe, hogy csatlakozzanak a központi modulhoz.
A tervek szerint az űrállomás építését 2022-ben fejezik be. Nem részletezték, miből fog állni a központi egység, de a szóvivő megjegyezte, hogy ha a Nemzetközi Űrállomás – aminek nemrég meghosszabbították az élettartamát – 2024-ben befejezi a szolgálatot, csak Kínának lesz működő űrállomása.
2013-ban három kínai űrhajós 15 napot töltött Föld körüli pályán a Sencsou–10 űrhajón, és sikeresen csatlakoztak a Tienkung–1 (Mennyei Palota) kísérleti űrmodulhoz. Az űrkutatási program következő szakaszában még az idén fellövik a Tienkung–2 űrlaboratóriumot, amihez a Sencsou–11 űrhajó fog csatlakozni. 2017-ben indulhat útnak a Tiencsou–1 hordozórakéta, ami szintén megpróbál csatlakozni a Tienkung–2-höz.
A Hszinhua hírügynökség egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állítja, hogy Kína újra felhasználható rakéták fejlesztésén dolgozik. Az első prototípus állítólag már elkészült.
Bár Peking azt állítja, hogy űrprogramja békés célú, a Pentagon szerint a kínai űrkutatásnak katonai céljai is vannak. Úgy látják, Kína bizonyos tevékenységei arra irányulnak, hogy megakadályozzák ellenfeleiket űrbéli eszközök bevetésében egy esetleges konfliktus során. Ezt alátámasztja, hogy Kína korábban már sikerrel tesztelt műholdak ellen bevethető rakétákat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
