Több millió négyzetkilométeres az óceáni szemétsziget
További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Az óceáni áramlatok Hawaii és Kalifornia között gyűjtötték össze a vízen lebegő hulladékok igen nagy részét, így jött létre Nagy Csendes-óceáni Szemétfolt. Ezt most először felderítő repülőgéppel is megvizsgálták, és kiderült, hogy a véltnél jóval vastagabb és nagyobb kiterjedésű - írja az MTI.
„Fél másodpercenként újabb és újabb hulladék került a szemünk elé. Csak pillanatfelvételeket tudtunk készíteni, ugyanis lehetetlen lett volna mindent lefotózni. Furcsa érzés ennyi szemetet látni ott, ahol az ősi, érintetlen óceánnak kellene lennie” - mondta Boyan Slat, az Ocean Cleanup alapítvány 22 éves elnöke, aki még kamaszkorában rukkolt elő annak a passzív szemétgyűjtő rendszernek az ötletével, amelyet idén nyáron kezdtek tesztelni az Északi-tengeren.
A szeméttenger központi része nagyjából egymillió négyzetkilométeren terül el, és további csaknem 3,5 millió négyzetkilométeres területet érint a felhalmozódott hulladék problémája. Az szennyezett terület kiterjedése az óceáni áramlatok hatására folyamatosan változik.
Az alapítvány tavaly 30 kutatóhajót küldött a térségbe, hogy felmérje a mikro-műanyagok jelentette probléma nagyságát. A mostani repülőgépes felmérések eredményei azonban azt mutatják, hogy a szakemberek korábban igencsak alábecsülték a nagyobb, több mint fél méteres hulladékok mennyiségét és jelentőségét.
Slat szerint a megfelelő intézkedések hiányában ezek a nagy méretű hulladékok néhány évtizeden belül olyan műanyag-mikroszemcsékre bomlanak le, amelyek aztán bekerülhet a táplálékláncba.
Alapanyagot gyűjtenek
Az Ocean Cleanup azt szeretné, hogy 2020-ban a Csendes-óceán északi részén felgyülemlett hatalmas szeméttenger eltakarítására használja fel az általa kidolgozott technológiát. Ennek a passzív szemétgyűjtőnek a felső vonala a vízen lebeg, mintha sorompó lenne, míg a víz alá nyúló része szűrő, amely felfogja a műanyaghulladékot. A szűrő V alakban nyúlik a tengerfenék felé, ahol a csücskét rögzítik, a tengeri élőlények így át tudnak úszni alatta.
Az elképzelés szerint az áramlatok lassanként a csücsökbe sodorják a szemetet. A szerkezet közepén lévő gyűjtőtorony ezután kiszűri az összegyűlt hulladékot és valamelyest fel is dolgozza, mielőtt hajóval kiviszik azt a szárazföldre. Az alapítvány a szemét újrahasznosításával és a félig kész termékek közvetlen eladásával akarja a rendszert teljesen önfenntartóvá tenni. A szerkezet prototípusát jövőre kezdik tesztelni a térségben.
Évente nagyjából nyolcmillió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba, rengeteg tengeri madár, emlős, tengeri teknős és egyéb teremtmény halálát okozva. Szükséges intézkedések hiányában 2050-re több műanyaghulladék lesz az óceánokban, mint hal.