Előd
7 °C
16 °C

Portugália, Spanyolország, Szicília a század végére sivatag lehet

2016.10.28. 15:16

Sivatagokat hozhat létre a század végére a Földközi-tenger térségében a globális felmelegedés, ha az eddigi ütemben folytatódik – írja az MTI egy új európai kutatás nyomán.

A globális felmelegedés nagyobb pusztítást végezhet a mediterrán térségben, mint az elmúlt tízezer év aszályai és hőhullámai – derül ki az Aix-Marseille Egyetem vezette kutatásból, amelyet a Science tudományos lap aktuális száma közölt.

A régió átlaghőmérséklete már 1,3 Celsius-fokkal nőtt a 19. század elejéhez képest, ami sokkal több, mint amennyivel (0,85 Celsius-fokkal) a Föld átlaga nőtt. A szerzők szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás

valószínű, hogy az elmúlt 10 ezer évben nem tapasztalt mértékű változásokat hoz a mediterrán térség élővilágában,

ha a kormányok nem csökkentik sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ha a melegedést nem állítják meg, elsivatagosodnak Spanyolország és Portugália déli területei, Marokkó, Algéria és Tunézia északi vidékei, Szicília, Észak-Törökország és Szíria egyes tájai. A növénytakaró drámaian megváltozik, eltűnnek a vidékre jellemző olajfa-, magyaltölgy- és pínealigetek az érintett területeken.

1,5 fölött nincs több olajbogyó

Tavaly a párizsi klímacsúcson majdnem  200 ország állapodott meg abban, hogy a Föld felszíni átlaghőmérsékletének növekedését 2, de lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előttihez képest. Novemberben Marokkóban találkoznak az országok képviselői, hogy az egyezményről újra beszéljenek.

A tanulmány szerint csak a maximum 1,5 fokos felmelegedés mellett maradhatna a mediterrán térség a tízezer éve létező formájában. Részben azért érinti ilyen érzékenyen ezt a térséget a globális felmelegedés, mert az atlanti áramlatok valószínűleg északabbra tolódnak, ami több napsütést és kevesebb esőt jelent.

A kutatók a régi korok éghajlatát a tavakban lerakódott iszaprétegek pollenjének tanulmányozásával rekonstruálták. Ha több volt a tölgypollen, nedvesebb és melegebb lehetett az idő, ha a jegenyefenyő és a lucfenyő dominált, az hűvösebb évekre utalt.

Ha nincs víz, nincs béke

A történelem során az aszályos, száraz időszakok némelyike egybeesett a mediterrán térség nagy társadalmi mozgásaival: ilyen volt, amikor 1400 körül az oszmán birodalom sok népe felhagyott az egyre keservesebb földműveléssel és áttért a nomád életmódra.

Tavaly az amerikai tudományos akadémia egy tanulmánya megállapította, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás bizonyíthatóan hozzájárult a 2007 és 2010 közötti aszályhoz, amely a szíriai polgárháború kitörésének egyik oka volt.

A klímaváltozás és a társadalmi mozgások kapcsolatáról ebben a cikkünkben írtuk részletesebben is.