Miért romlik az űrhajósok látása?
Az MTI azt írja, hogy egy amerikai orvoscsoport magyarázatot talált rá, mitől romlik az űrhajósok többségének a látása hosszú űrutazások alatt. A VIIP-nek (Visual Impairment Intracranial Pressure), azaz koponyaűri nyomás miatti látásromlásnak nevezett betegség az agyban és a gerincvelőben található tiszta folyadék tömegének változásaival függhet össze.
A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) hosszú tartózkodás után visszatérő űrhajósok majdnem kétharmadánál diagnosztizáltak látásromlást a NASA orvosai. A betegek homályosan láttak, szemgolyójuk hátsó része ellaposodott, a látóidegeikben gyulladás lépett fel. A tudósok korábban úgy vélték, a probléma elsődleges oka a vér áthelyeződése a test felső részei felé. Ez akkor megy végbe, ha az űrben, minimális gravitációnak kitéve töltenek hosszabb időt.
Noam Alperin, a Miami Egyetem tudósa és kutatócsoportja a jelenség egy másik okát is megvizsgálta: Az agy-gerincvelői folyadékot (CSF), amely az agyat és a gerincvelőt veszi körül, hogy védje a központi idegrendszert, táplálékot szállítson, és eltakarítsa a hulladékot. A rendszer feladata az is, hogy kiegyenlítse a testhelyzet változásaiból fakadó hidrosztatikai nyomást - ez történik, ha például fekvésből felülünk vagy ülésből felállunk. Alperin szerint az űrben ez a rendszer összezavarodik, mert ilyen helyzetváltoztatás nem lehetséges.
A kutatók MRI-vel felvételeket készítettek hét asztronauta agyáról és szemüregéről indulás előtt és röviddel a hosszú űrutazás után. Az eredményeket összevetették rövidebb úton részt vett űrhajósokéval. Az eredmények azt mutatták, hogy a hosszú útról visszatérők szemgolyója jobban ellaposodott, mint a rövid utazásról visszatérőké. A látóidegük is erősebben kidomborodott, és megnőtt a szemüregi és az agykamrai folyadék mennyisége.
Az ISS sok időt űrben töltő tagjainál észlelt látásromlás összefüggött a nagy mennyiségű szemüregi és agykamrai folyadékkal.
Ez az első alkalom, hogy mennyiségi bizonyítékunk van, amely alátámasztja, hogy az agyvíz felszaporodása közvetlenül összefügg az űrben hosszú ideig dolgozó űrhajósok szemgolyó-deformációjával, látásromlásával. Az okok megtalálása azért fontos, hogy megelőzhessük a visszafordíthatatlan károsodást.
– magyarázta Alperin.