Afgán agár az első klónkutya

Dél-koreai és amerikai kutatók bemutatták a világ első klónozott kutyáját. A kölyök neve Seoul National University Puppy, röviden Snuppy lett. A kutatók a skót Ian Wilmut által kidolgozott klasszikus Dolly-eljárást, vagyis a szomatikus (szervspecifikus) sejtmag átvitelének elvét alkalmazták. Mint emlékezetes, a világ első klónállata 1997-ben a Dolly névre hallgató bárány volt.

Az eljárásban a kifejlett állatból, esetünkben a három éves kan afgán agárból, bőrsejteket vesznek le. A sejtek magjait más állatok petesejtjeibe ültetik, amelyeket ezt megelőzően megfosztottak saját sejtmagjuktól. Szerencsés esetben ebből az összeállításból embrió fejlődik ki, amelynek örökítőanyaga azonos a donoréval.

Magas hibaszázalék

Mostanáig a kutyákkal végzett ilyen kísérletek azon buktak meg, hogy igen nehéz az állatokból érett petesejteket kinyerni. A Woo Suk Hwang vezette kutatócsoport ezt most át tudta hidalni. Ugyanakkor a kutyákkal végzett kísérletsorozat így sem volt olyan sikeres, mintha más faj, például macska vagy ló klónját próbálták volna előállítani.

A kutatók összesen 1095 petesejtbe ültették bele a kifejlett kutya testi sejtjeiből kinyert sejtmagokat. Az osztódásnak indult petéket pedig 123 szuka között osztották szét. Mégis csak három sikeres vemhesség volt, de ebből is egy vetéléssel végződött.

A megszületett két kiskutya közül az egyik 22 naposan tüdőgyulladásban elpusztult, a másik klón életben maradt. Snuppy különben császármetszéssel jött világra, míg elhullott klóntestvére természetes úton. A klónkölyök a kutatók szerint egészséges, és nincsenek anatómiai rendellenességei.

Fajok védelme, esetleg vizsgálata

A klasszikus klónozási eljárást már sikerrel alkalmazták juhok, egerek, tehenek, kecskék, sertések, nyulak, macskák, öszvérek, őzek és lovak esetében. A klónozás hozzájárulhat ritka fajok fennmaradásához, írták Hwang és kollégái a Nature című szaklap hasábjain megjelent beszámolójukban.

Kritikusok azt állítják szembe a felvetéssel, hogy a veszélyeztetett fajok védelmezői éppen a genetikai sokszínűséget próbálják megvédeni. A klónkutyákon az viszont kutatható volna, hogy a számos fajta eltérő tulajdonságait mennyiben alakítják genetikai illetve külső tényezők.

Ráhajtanak a szövetekre

Dél-koreai kutatók tavaly első alkalommal hagytak emberi embriót olyan stádiumba fejlődni, amikor lehetőség nyílt embrionális őssejtek levételére.

Három hónappal ezelőtt a kutatóknak sikerült a kísérleteiket beteg emberek genetikai állományát felhasználva megismételni. Ezzel szerintük sikerült igazolni, hogy teljesíthetők a gyógyászati, tehát a beteg szövetek utólagos tenyésztését célzó klónozás feltételei.