![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Petr Janata és a New Hampshire-i Dartmouth egyetemen illetve a belgiumi Ghent egyetemen dolgozó kollégái mágneses rezonancia vizsgálatokkal (MRI) vizsgálták a zene hatására jelentkező agyi működéseket.
A kutatók a nyolc tesztszemélynek egy dallamot játszottak le, amelyben bizonyos diszharmóniák léptek fel. Ezzel egyidejűleg az MRI segítségével figyelték, az élményre az agy mely területei reagálnak és aktivizálódnak.
Mindig más a reakció
Ennek alapján a zenei hangzást ugyanaz a régió dolgozza fel, amely az információk gyűjtését végzi és az emlékeket gyűjti. Ez az agyterület (rostromedial prefrontal cortex) közvetlenül a homlok mögött húzódik, és összeköttetésben áll az általános hangzást feldolgozó halántéklebenyekkel.
"Az eredményeink igazolják, hogy szoros kapcsolat létezik a zene, az érzelmek és az agy között" - foglalják össze eredményeiket a kutatók. Meglepődve kellett azt is tudomásul venniük, hogy az agy reakciója ugyanarra a zenére újból és újból megismételt vizsgálatok esetén kis mértékben ugyan, de különbözött.
Ez a dinamikus folyamat a kutatók szerint megmagyarázza, hogyan válthat ki ugyanaz a zene más-más alkalommal különböző érzelmeket.