Neorológusok mágneses rezonancia vizsgálatokkal (MRI) mutatták ki a zene hatására jelentkező agyi működéseket. A kutatók a nyolc tesztszemélynek egy dallamot játszottak le, amelyben bizonyos diszharmóniák léptek fel.
Amerikai kutatók a nyomára bukkantak, miért is okoznak szinte fizikai fájdalmat a hamis zenei hangok. Az agyat a nyugati zene hangkészlete arra edzi, hogy érzékelje a hangjegyek közti megfelelő távolságot. Az ettől eltérő rezgésekre, a hamis hangokra pedig érzékenyen reagál, világították meg a jelenséget a neurológusok a Science szaklapban közölt beszámolójukban.
Petr Janata és a New Hampshire-i Dartmouth egyetemen illetve a belgiumi Ghent egyetemen dolgozó kollégái mágneses rezonancia vizsgálatokkal (MRI) vizsgálták a zene hatására jelentkező agyi működéseket.
A kutatók a nyolc tesztszemélynek egy dallamot játszottak le, amelyben bizonyos diszharmóniák léptek fel. Ezzel egyidejűleg az MRI segítségével figyelték, az élményre az agy mely területei reagálnak és aktivizálódnak.
Mindig más a reakció
Ennek alapján a zenei hangzást ugyanaz a régió dolgozza fel, amely az információk gyűjtését végzi és az emlékeket gyűjti. Ez az agyterület (rostromedial prefrontal cortex) közvetlenül a homlok mögött húzódik, és összeköttetésben áll az általános hangzást feldolgozó halántéklebenyekkel.
"Az eredményeink igazolják, hogy szoros kapcsolat létezik a zene, az érzelmek és az agy között" - foglalják össze eredményeiket a kutatók. Meglepődve kellett azt is tudomásul venniük, hogy az agy reakciója ugyanarra a zenére újból és újból megismételt vizsgálatok esetén kis mértékben ugyan, de különbözött.
Ez a dinamikus folyamat a kutatók szerint megmagyarázza, hogyan válthat ki ugyanaz a zene más-más alkalommal különböző érzelmeket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
