Már háromszor volt Maja-világvége

A csoportos rettegésnek nagy hagyománya van, a 2012-es, világméretű hisztéria azonban különösen népszerű. Oka nem más, mint a maja naptár: a korong alakú leletek alapján idén december 21-én, átszámolva magyar idő szerint délben, azaz 13.0.0.0.0.-kor állítólag vége a világnak – de ne szaladjunk ennyire előre. A maja naptár vége ugyanis valójában az eleje is, így hiába fogjuk várni az Apokalipszis lovasait. Honnan jön a furcsa számsor, és miért jelenti ez bárminek a végét?

Nagy Kör, Haab és Tzolkin

A maják három naptárat használtak, mindegyik különböző hosszúságú ciklusokból állt. A Nagy Kör volt az elsődleges naptáruk, a történelmi események időpontjainak rögzítéséhez. A Haab nevűt a hétköznapokban használták, a Tzolkint pedig vallási célokra. Mindhárom naptár a napok számlálásán alapul, nem szinkronizálták őket a Nap vagy a Hold mozgásához. Ennek ellenére a Nagy Kör és a Haab 360 és 365 napos ciklusokat tartalmaznak, amelyek nagyjából megfelelnek a csillagászati éveknek.

Fotó: Joern Haufe

A haab 18, egyenként húsznapos hónapból állt, az így számított 360 nap végén pedig öt napot hozzáadtak a haabhoz, hogy a természethez igazítsák a ciklust (ebben az öt napban megújulási szertartásokat végeztek, készültek a következő haabra). A tzolkin (más néven szent kör) ciklus 260 napos volt, 13, egyenként húsznapos hónappal. A haab hónapjai, illetve a tzolkin napjai saját neveket kaptak.

A két ciklust párhuzamosan számolták. A 365 napos haab és a 260 napos tzolkin 52 év alatt ért össze (52 haab = 73 tzolkin). 52 évben általában 13 szökőnap van, ezeket a maják az 52 éves időszak végén egyszerre adták hozzá a naptárhoz, és ezt a 13 napot rendkívül szerencsétlen időszaknak tartották. Aztán az 52 éves periódus kezdődött elölről.

A harmadik ciklust, a Nagy Kört, amennyire lehetett, a húszas számrendszerhez igazították. A Nagy Körben a nap neve kin volt, a húsznapos hónap neve vinál, az év neve pedig tun (18 vinál, vagyis 360 kin). Húsz év, vagyis húsz tun az éppen egy katun volt, húsz katun (400 év) pedig egy baktun. A naptár a kint, a tunt és a katunt 0-tól 19-ig számozza, a vinált pedig 0-tól 17-ig. A maják ezzel a ciklussal elképesztő hosszúságig tartották számon a napokat, éveket: ahogy az alábbi táblázatban látható, alautun nevű egységük 63 millió évvel számol. Ebből már kezdhetünk gyanakodni, hogy nem lesz itt semmiféle világvége.

13.0.0.0.0

Egy maja naptárban leírt dátum a Nagy Kör szerinti egységek száma, valamint a haab szerinti nap száma és a hónap neve, továbbá a tzolkin szerinti 13-napos időszak sorszáma és a nap neve. A maja sztéléken talált írásokból és a nép szent könyvéből, a Popol Vuh-ból a régészek kiderítették, hogy a maja mitológia szerint a világ teremtése – azaz 0.0.0.0.0 – a Gergely-naptár szerint időszámításunk előtt 3114. augusztus 11-ére esett.

Világvége-mellékletünk indulásának dátuma 2012. december elseje. Ez a maja naptárban így néz ki: 12.19.19.17.0. Vagyis ez a Nagy Kör alapú dátum a következőkből áll:

• 12 baktun = 12*144 ezer nap = 1 millió 728 ezer nap
• 19 katun = 19*7200 nap = 136 800 nap
• 19 tun = 19*360 nap = 6840 nap
• 17 vinál = 17*20 nap = 340 nap
• 0 kin = 0*1 nap = 0 nap

A negyedik világban élünk

A tévhit alapja, miszerint 13.0.0.0.0 egyben a világvége is, egy amerikai antropológusnak, Michael D. Coe-nak tulajdonítható. A kutató The Maya című könyvében azt írja, van rá utalás, hogy apokalipszis söpri el a romlott embereket, amikor a Nagy Kör befejeződik. A Popol Vuh szerint viszont már háromszor vége lett a világnak, amikor ugyanígy elértek a Nagy Kör végére, most pedig a negyedik világban élünk, amelynek lassan újra vége. De a vég egy új kezdet is egyben.

A maják által jósolt világvége 1975-ben jött igazán divatba. A New Age áramlat írói a tudatosság átalakulásával, a Vízöntő évével kapcsolták össze a furcsa dátumot – de erről majd maja ádventi naptárunk későbbi posztjaiban írunk, nem akarjuk a világvégéig nyújtani ezt a cikket. Legyen elég most annyi, hogy Coe elméletét 1990-ben harmadszor is felkapták, több könyvben újra megjelent. Innentől az asztrológusok a 13. baktun végét az új asztrológiai évvel kapcsolták össze, a majákat kutató Mark van Ston szerint viszont a Nagy Kör vége modern találmány – és ezzel nem tudunk eléggé egyetérteni.

Belépünk a null-síkba, nem lesz áram

A 2012-es világvégeváráshoz kapcsolódó legfrissebb és legnépszerűbb marhaság a null-sík. A Facebookon is terjedő (de már ott sem komolyan vett) hoax szerint a NASA bejelentette, hogy a Föld bemegy az úgynevezett galaktikus null-síkba, ahol nincs áram, és ahol semmilyen tárgyban nem működik az elektromosság. A szöveg az egyik oldal szerint állítólag Oroszországból érkezett hozzánk, valaki oroszból szlovákra fordította, majd onnan magyarra. Az eredeti angolt egyébként jó érzékkel bővítette a következő szerző, a háromnapos áramszünet időtartama például jócskán megnőtt. Így biztos félelmetesebb.

Képünk illusztrációFotó: Chandra X-ray Observatory Center / NASA/CXC/MIT/F. Baganoff et al

Abszurditása ellenére a NASA hivatalosan cáfolta, hogy ők, vagy bármilyen tudományos szervezet világvégét jósolna. Biztonsági öveket bekapcsolni, meredek szöveg következik: kilenc pontban ismerkedhetünk meg az új világgal.

A NASA bejelentette, hogy nemsokára a Föld belemegy a „null síkba“. A kormányhoz eljutott egy információ 2012 júliusában. Az üzenetet ismertessétek meg rokonokkal, barátokkal és olyan emberekkel, amelyek nyíltak és megértik az következő sorokat.

1. 2012/2013 őszén és telén Tibetben és a Föld északi féltekéjén meleg lesz. 2012.december 21-én Földünk belép az egész Naprendszerrel együtt a galaktikus „null síkba“. Ez egy létező sík, ahol nincs áram és ahol semmilyen tárgyban nem működik az elektromosság.
2. Az egész Földön, 2012.12.21-én 10 óra körül moszkvai idő szerint néhány perc alatt előtétül minden és teljes csend lesz. Nem lesz semmilyen fény, áram, távkapcsolat (telefon, internet stb), hangok és semmi sem fog működni.
3. Ez a sötétség kozmikus illúziókat, fénykisüléseket és emberi illúziókat fog kiváltani, amely 3-4 napig fog tartani. Semmitől sem kell félni, sem tartani.
4. A végén ismét előjön a Napfény és ismét érezhető lesz a nyugalom és béke. Az állatok természetes megérzésük szerint fogják érezni, hogy eljön a „Kozmikus sötétség“ és el fognak rejtőzni. Az emberek a városokban nem fogják érezni annyira az eseményeket, ezért több halálos esemény és tébolyodottság fog bekövetkezni. Az emberiség 10 százalék elhunyhat.
5. A ciklusváltásnál jó lenne, ha felkészülnének úgy, hogy minden 2012 évi kötelességet befejezzenek, többet nem szabad felvenni és minden tartozást kiegyenlíteni.
6. 2012. december 20-án vigyék magukkal gyermekeiket, igazolványukat, valamennyi pénzt és utazzanak el a városból a természetbe. Készítsenek élelmiszer tartalékot 2 hónapra, mivel az elektromos hálózatot csak nehezen és fokozatosan fogják tudni rend behozni. Jó ha otthon lesz vízkészlet, tűzifa, gyertya világításra, tűzhely, mivel december 21-től nem fog működni az elektromos hálózat. A TV és más kommunikációs hálózatok sem fognak működni. A sötétség napjai alatt fontos az ablakokra sötétítőt rakni, ne nézzenek az ablakokon ki, ne higyjenek annak amit látnak és hallanak, és ne menjenek az utcára. Ha mégis fontos volna kimenni a házból, akkor ne menjenek messzire, mert eltévedhetnek, mivel a fény hiánya miatt elveszthetjük az irányérzetünket és nem fogjuk látni saját kezünket sem. Ne féljünk.
7. Ha újra megjelenik a fény, nem szabad mindjárt a városokba visszamenni, jobb lesz tavaszig várni. A Föld a „null síkból“ való definitív kimenetele 2013 február 7-én várható. Ekkor már beindulnak a repülő és a vonat-járatok.
8. A világ minden kormánya megkapta ezt az információt a „null síkról“ különböző forrásokból, de az embereknek nem tudnak vagy nem akarnak segíteni. A polgári védelem és a kitelepítés nem fog működni az áram, a távközlés és a közlekedés meghibásodása végett. Csakis saját magunkra hagyatkozhatunk.
9. A Föld áthatolása a „ galaktikus null síkon“ kialakult helyzet végett megváltoztatja az embereket úgy, hogy spirituális beállítottságúak lesznek. Az emberek számára új fontossági sorrend alakul ki. A fejlett és fejlődő országokban új tudományos és spirituális nézetek, új egészségvédelmi-rendszerek és új emberi viszonyok (becsület, tisztesség) fognak kialakulni. Ez lesz az emberiség hosszú fejlődésének egy újabb szakaszának a kezdete.

A null-sík nevű fantazmagória egyébként valószínűleg félrefordítás: null space, azaz null tér valójában létezik, lineáris algebrában a mátrixokon alkalmazott egyik műveletet jelöli. A hoax jól mutatja, hogy nem lehet olyan irreleváns hülyeségeket kapcsolni a maja naptár végéhez, amit pár ember ne hinne el.

Mind meghalunk, de hogyan?

A maják népe precíz volt, napra pontosan közölték az utókorral a világvége dátumát (a gyenge érvet, hogy holmi tudósok szerint a naptár végével nem is erre  utaltak valójában, most hagyjuk egy cikk erejéig). Viszont azt elfelejtették hozzátenni, hogy pontosan milyen módon is fog eljönni az  apokalipszis. Ez pedig igen fontos részlet, hiszen a katasztrófafilmek első számú szabálya, hogy minden világvégét túl lehet élni, ha kicsit rákészül az  ember, és némi szerencséje is van. Na de hogyan készüljünk rá, ha nem tudjuk, hogy hajót kell ácsolnunk, fegyvereket és lőszert felhalmoznunk, vagy 30 ezer 300 ezer literes víztartályt építeni, ami a vízből veszi ki az oxigént? Az alábbiakban végigvesszük a világvégehívők által legtöbbet emlegetett, vagy csak simán legszórakoztatóbb lehetséges forgatókönyveket, aztán lehet tippelni, mi is fog történni december 21-én. A helyesen tippelők között a következő világvégéig szóló Index-előfizetéseket sorsolunk ki.

Özönvíz

A legalapvetőbb kataklizma-forgatókönyv, nemcsak a Bibliában szerepel, de több más ősi vallásban is, a hinduktól a suméreken át a görögökig és az aztékokig. Ha gyakorlatias szemszögből nézzük, nem túl hatékony módszer a világvégére, hiszen simán meg lehet úszni egy masszívabb hajóval, vagy ha egyszerűen magasan fekvő helyre költözünk, és bespájzolunk egy csomó konzervet. Még ha megtoldjuk a szorit pár komolyabb cunamival, akkor sincs annyi víz, hogy a hullámok elérjenek mondjuk Tibetig, a 2012 című film utómunkálatainál is röhögve renderelték a grafikusok a Himalájába a vizet Roland Emmerichnek. Az özönvíz túléléséhez leginkább tartós kajára, víztisztító szerkezetre, és valami strapabíró vízi járgányra lesz szükségünk. Az se hátrány, ha tudunk úszni.

Eredetiség: 1/10 Túlélési lehetőségek: 6/10

Zombiapokalipszis

Szintén roppant népszerű, és sokszor feldolgozott téma (és ebbe a kategóriába be is söpörhetjük az összes többi, sokkal kevésbé szórakoztató halálos vírusfertőzéses elméletet): jön egy vírus, ami zombivá teszi az embereket, az áldozatok onnantól kezdve más emberekkel táplálkoznak, és a harapásukkal terjesztik a  kórt. A túlélés esélyei különösen nagyvárosokban csekélyek, de sokat tudunk javítani rajtuk, ha jó előre beparkolunk a garázsba egy tankkal, sokat gyakorolunk a Left 4 Deaddel, és mindig tartunk magunknál egy láncfűrészt, biztos, ami biztos. Nem árt, ha mindig szem előtt tartjuk a zombis horrorfilmek  törvényeit, és nem próbálunk viccesek lenni (a vicces mellékszereplő mindig meghal), viszont nagyon igyekszünk becserkészni a jó csajt, mert ha sikerül, az a legbiztosabb jele annak, hogy mi vagyunk az egészet túlélő főszereplő. És persze első számú szabály: cardio.

Eredetiség: 6/10, Túlélési lehetőségek: 4/10

Földönkívüli invázió

Miért utazna valaki egycsillió fényévet csak azért, hogy nekiálljon vegzálni egy nyamvadt kis bolygót? A maja világvégejóslattal kapcsolatban nem túl ildomos feltenni ezt a kérdést, hiszen szegények a spanyol hódítókkal is pont úgy jártak, hogy azok egyszer csak megjelentek és teljesen értelmetlen módon elkezdték cseszegetni őket. Márpedig ha jönnek az ufók, és kell nekik a Föld, akkor nagy bajban vagyunk, hiszen technológiailag fejlettebbek lehetnek nálunk, és úgy irthatnak ki, ahogy csak akarnak, legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy allergiásak valami földi vírusra. A legtöbb amit tehetünk, hogy megpróbálunk elbújni. Esetleg a Simpsons-mém nyomán át is állhatunk az oldalukra, elvégre a túlélésről van szó, minek hősködni.

Eredetiség: 3/10, Túlélési lehetőségek: 3/10

Kisbolygó becsapódása

Egy újabb klasszikus forgatókönyv, erre jár egy kisbolygó vagy üstökös, összeütközünk, és viszlát, világ. Bár az ilyesminek roppant csekély az elméleti valószínűsége, nem szívesen állnánk le matekozni a dinoszauruszokkal vagy a századforduló tunguzföldi parasztjaival, akiknek gyakorlati tapasztalataik vannak egy ilyen ütközésről. Ha valóra válik az Armageddon sztorija, nem sokat tehetünk amellett, hogy bízunk a NASA-ban és Bruce Willisben, meg a vakszerencsében, hogy éppen a bolygó túlsó felén leszünk a becsapódáshoz képest. Óvakodjunk a tengerpartoktól a cunamiveszély miatt, és rendezkedjünk  be remete életmódra valami földrengésbiztos bunkerben sok tartós kajával és az Aerosmith-összessel.

Eredetiség: 4/10, Túlélési lehetőségek: 5/10

Szupervulkán

Szupervulkánok valóban léteznek, a geológusok azokat a tűzhányókat sorolják ebbe a kategóriába, amelyek egy kitöréssel legalább ezer köbkilométer lávát és  vulkáni hamut tudnak kiköpni. Ezer köbkilométer az nagyon sok, a Balatonban például jobb időben van összesen két köbkilométer víz. Legutóbb 70 ezer éve történt ilyesmi Szumátra szigetén, az 5-10 éves vulkanikus telet, aztán ezer éves kis jégkorszakot okozott, és az emberiség akkori populációjából alig 10 ezer főt hagyott meg. Amivel mondjuk felpörgette kicsit az evolúciót, hiszen a tízezer legjobban rátermett és legkevésbé fázós ősünk vészelte át a katasztrófát, és adta át nekünk a génjeit. A teendő: ne költözzünk Indonézia közelébe, és halmozzunk fel fűtőanyagot.

Fotó: Halldor Kolbeins

Eredetiség: 7/10, Túlélési lehetőségek: 6/10

Napkitörés

A Nap rendszeresen köpköd ki kisebb-nagyobb adag plazmát, ez a napszél, amit mi leginkább északi fény formájában látunk. A Nap aktivitása 12 éves ciklusokban erősödik és gyengül, és mit ad az ég, a mostani maximum éppen 2012-2013-ban esedékes. Már ha egyáltalán lesz olyan, hogy 2013. Egy túlméretezett napkitörésben legrosszabbul a műholdak, és a kommunikációs és elektromos hálózatok járnának, no meg azok, akik nem tudnak gps és internet nélkül élni. Ennél jóval kellemetlenebb, ha egy kósza gammavillanás jár erre, ami tudomány által jelenleg ismert legnagyobb energiájú esemény, néhány másodperc alatt nagyobb energia szabadul fel ilyenkor, mint amit a Nap teljes, tízmilliárd éves életciklusa alatt kisugároz. Tiszta szerencse, hogy a galaxisunkat egymillió évente egyszer éri ilyesmi, és akkor is elenyésző az esélye annak, hogy mi is benne vagyunk a szórásban. Persze azért jobb félni, mint megijedni, még ha tenni nem is nagyon tudunk ellene.

Fotó: NASA/SOHO

Eredetiség: 4/10, Túlélési lehetőségek: 8/10

Megvadul az LHC

Nem kicsit röhögött a világ, amikor 2008-ban két amerikai fizikus beperelte a világ legnagyobb részecskegyorsítóját üzemeltető CERN-t, azt állítva, hogy az ott zajló kísérletek könnyen félresikerülhetnek, és a Higgs-bozon helyett a világvégét hozhatják el. Azóta a Higgs-bozon (vagy legalábbis egy hozzá nagyon hasonló részecske) meglett, az LHC pedig köszöni szépen, jól van, de máig nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy a tudósok véletlenül rossz helyre nyúlnak, elszabadul egy kísérlet, aztán egy fekete lyuk hipp-hopp, lenyeli a Földet. Vagy a sötét anyag. Vagy az antianyag. Vagy a sötét antianyag sötét energiája. Esetleg a Kvantum-Zénó effekt, amit most meg sem próbálunk részletesen elmagyarázni, olyasmiről van szó, hogy a puszta vizsgálódással egyre jobban megrövidítjük az univerzum létezésének idejét, vagy valami hasonló. Mindenesetre a lehetőség, hogy a világ végét olyasvalami hozza el, aminek Zénó a neve, már önmagában roppant rémisztő.

NGC 1277Fotó: David W. Hogg, Michael Blanton / SDSS

Eredetiség: 8/10, Túlélési lehetőségek: 0/10

Metánapokalipszis

Ez valójában a globális felmelegedés egyik mellékhatása, arról van szó, hogy a felmelegedő tengervízben lebomlik a nagy nyomás, és a hideg miatt a tengerfenéken jégszerű állapotban pihenő metán. A metán üvegházhatású gáz, tehát a légkörbe való szivárgása tovább emeli a hőmérsékletet, ami gyorsítja a víz felmelegedését, amitől még több metán szabadul fel, míg a folyamat végén a tengerekből halászlé lesz, a Földből meg egy nagy, büdös szmogban úszó üvegház. Amikor legutóbb ilyen történt, azt ma perm-triász esemény néven ismeri a tudomány, az ismereretterjesztő tévéműsorok pedig Nagy Kihalás néven, ami lássuk  be, tényleg sokkal menőbben hangzik. A tengeri élővilág 96 százaléka, és a szárazföldiek 70 százaléka odalett, bár az is igaz, hogy akkoriban a  légkondicionálás technológiája még abszolút gyerekcipőben járt, és azóta volt 250 millió évünk hozzászokni a szennyezett levegőhöz is. Tanácsunk: költözzünk valami hűvös helyre, aminek nem árt, ha kicsit felmelegszik, és spájzoljunk be alaposan sörből, mert a klímaváltozás sajnos azt sem fogja kímélni.

Fotó: James Quinton

Eredetiség: 2/10, Túlélési lehetőségek: 7/10

Pólusváltás

A Föld mágneses mezeje időnként megfordul, az északi pólus délre kerül, a déli pedig északra. Ebből fakadóan az sem biztos, hogy a mostani észak az tényleg észak-e, vagy valójában az átmenetileg északon levő dél, de ne menjünk bele ilyen filozófiai kérdésekbe. A lényeg, hogy a váltás átlagosan 450 ezer évente történik, és a legutóbbi ehhez képest már 230 ezer évet késik, ami a BKV és a MÁV járataihoz szokva is figyelemre méltó. Igaz, a tudomány tízmillió éves pólusváltási szüneteket is feljegyzett, ahogy 1-10 ezer éveseket is, valójában az egészben semmi rendszer nincs, az okait sem ismerjük, és a következményeit is csak sejtjük: a bolygó mágneses védőpajzsa átmenetileg pár száz évre összezavarodik, meggyengül, és beereszt mindenféle csúnya kozmikus sugárzást. Az biztos, hogy a váltás nem egyik napról a másikra történik, hanem nagyon lassú, sok ezer éves folyamat – vagyis lesz időnk feltalálni az egymilliós faktorú naptejet, ami megvéd, mire elkezdődik a show.

Fotó: David Cartier Sr. / NASA

Eredetiség: 3/10, Túlélési lehetőségek: 8/10

Felemészt a szürke trutymó

A szürke trutyi (grey goo) teóriáját a molekuláris nanotechnológia egyik úttörője, Eric Drexler fejtette ki először 1986-os könyvében, a Teremtés motorjaiban. A hipotézis szerint az ember létrehoz egy önmagát reprodukálni képes nanorobotot, ami menetrend szerint elszabadul az emberi kontroll alól, és addig épít magából újabb és újabb másolatokat, exponenciálisan növekedve, míg minden anyagot elemészt a Földön. Ez az ekofágia jelensége, ami  Drexler számításai szerint ezer másodpercenként egy kópia születésének tempójával nem egészen két nap alatt egy kémcsőből indulva képes lenne felfalni az egész bolygót. És utána még négy óra alatt a Napot is, de az nekünk már úgyis mindegy. A túlélés esélye nulla, a pusztítás kíméletlen és tökéletes. Csak abban reménykedhetünk, hogy a maják annyira azért nem voltak furfangosak, hogy ilyesmit lássanak előre.

Fotó: Nordicphotos

Eredetiség: 10/10, Túlélési lehetőségek: 0/10

Kamu a piramisok feletti bolygóegyüttállás

Egy interneten terjedő fotó szerint december harmadikán, napkelte előtt nagyon ritka, 2737 évenként bekövetkező bolygóegyüttállásra kellett készülni, ráadásul éppen a gízai piramisok csúcsai fölött. A három legnagyobb piramist időszámításunk előtt 2600 és 2500 között építették, és bár a bolygóegyüttállás csak ezeket érinti, valójában több kisebb építmény is található még a közelükben. A fotót több blog is úgy kommentálta, hogy ez csakis a közelgő világvége előjele lehet. Természetesen újabb 2012-hoaxról van szó, de ennek legalább van valóságalapja.

A hoax

A képen jól látható a három egyiptomi piramis, felettük pedig három bolygó, a csúcsok felett állítólag a Merkúrt, a Vénuszt és a Szaturnuszt láthatjuk. Már az gyanús lehet, hogy fényképet látunk, hiszen a kép már napokkal az együttállás előtt terjedni kezdett, fényképező pedig nem igazán volt 2737 évvel ezelőtt. A másik furcsaság a bolygók szinte tökéletes elhelyezkedése.

A hoaxból annyi igaz, hogy valóban volt egy, a fentihez hasonló bolygóegyüttállás az éjjel. A három bolygó viszonylagosan közel került egymáshoz az égen napkelte előtt, viszont az egész nem úgy látszott, ahogy azt a fenti kép sugallja. A SkySafari szoftverrel készített, alább látható modell alapján valahogy így festett. A zöld vonal a horizontot, a sárga pedig ekliptikát jelöli.

A valóság

A vírusként terjedő képen a bolygók sokkal közelebb vannak a horizonthoz, teljesen más szögben (a piramisok elől nézve egymás mellett) állnak. Ráadásul a valódi bolygóegyüttállás a kép elkészítésének szögéből nézve éppen a fényképező háta mögé esett. Ezt támasztják alá az együttállásról készült fotók is.

Ezek a bolygóegyüttállások egyébként nem számítanak igazán ritka jelenségnek, valamilyen formában szinte naponta történik ilyen. A látványosabb jelenségek valóban nem túl gyakoriak, de ebből is akadt még 2012-ben is: több héten át gyönyörködhettünk a Vénusz és a Jupiter együttállásában.

Noé mélyhűtött bárkái

A közelgő armageddonra való felkészülést két réteg képsiselői veszik halálosan komolyan: a magányos őrültek és a különféle kormányszervezetek. Előbbiek azért, mert valóban szentül hisznek abban, hogy hamarosan eljön a vég, és az egész életüket annak szentelik, hogy ezt átvészeljék; utóbbiak meg azért, mert jobb a biztonság, és megnyugtató, ha minden esetre van egy vészforgatókönyvünk. A projekteken végigtekintve úgy tűnik, alaposan fel kell kötnie a gatyát a világvégének, ha végezni akar az emberiséggel; hacsak nem nyeli le egy fekete lyuk a Földet, fajunk túlélése szinte garantált.

Noé föld alatti bárkái

A világvégeprojektekkel kapcsolatban ugyanaz a legizgalmasabb, mint a katonai fejlesztések esetében: a bizonytalanság, hogy vajon mi lehet még a színfajak mögött, hét pecsét alatt a titkos laboratóriumokban. A kormányok, magánalapítványok és hasonló szervezetek általában csak azokat a projekteket hozzák nyilvánosságra, amelyeknek van reklámértékük, ezek pedig jellemzően az élővilág megmentését zászlajukra tűző kezdeményezések. Ironikus módon tehát sokkal többet tudunk arról, hogyan próbálná az emberiség az állatokat és növényeket megmenteni, mint arról, hogy saját magát.

A magtár bejárata a SpitzbergákonFotó: Larsen Hakon Mosvold / AFP

A legismertebb világvége-bunker Norvégiában, a Spitzbergák egyik szigetén van, alig 1300 kilométerre az Északi-sarktól. A Svalbard Global Seed Vault egy szuperbiztonságos raktár, ahol a világ összes haszonnövényéből őriznek magokat vész esetére. Az ezer négyzetméteres bunkert a norvég kormány és Bill Gates alapítványa építette fel és üzemelteti, a magtár atom- és földrengésbiztos, a tengerszint felett 130 méterrel, egy hegy gyomrában, 120 méteres alagút végén helyezkedik el. A lefagyasztott magokat -18 Celsius-fokos hőmérsékleten tartják, oxigénmentes környezetben, így azok gyakorlatilag hibernálva, bomlási folyamatoktól mentesen pihennek. Jelenleg 750 ezer minta, összesen húszmillió vetőmag van a raktárban, de a feltöltése most is zajlik, a cél az, hogy minden haszonnövény minden alfajából, variációjából legyen kellő mennyiségű tartalék. A brit Millennium Seed Bank Project ugyanezt csinálja, csak vadon élő növények magvaival, ők már egymilliárd magnál tartanak, ami állításuk szerint a földi növényvilág 10 százalékát fedi le.

Hasonló projektek állatokkal, főleg veszélyeztetett fajokkal kapcsolatban is futnak, itt persze nem annyira az esetleges világvége túlélése a cél, számukra anélkül is kézzelfogható közelségben van a kihalás. A leghíresebb ilyen gyűjtemény a San Diego-i állatkert Frozen Zoo programja, ahol 800 fajtól összesen 8400 mintát őriznek: spermiumot, embriókat, DNS-t, petesejteket, minden olyasmit, ami mesterséges megtermékenyítéshez vagy klónozáshoz szükséges lehet. Az 1976-ban alapított gyűjtemény mintáit -196 fokos folyékony nitrogénben tárolják, ami gyakorlatilag végtelen ideig változatlanul tartja azokat. Hasonló céllal indult 1996-ban a legnagyobb ilyen európai projekt a brit Frozen Ark, illetve az amerikai milliárdos, Dorrance Hill Hamilton kezdeményezése, a Swiss Village Farm is.

Atombunker a kert sarkában

A hétvégi telekre épített atombiztos búvóhelyek építésének divatja a hidegháború korában harapózott el a világ nyugati felén, amikor az esetleges atomháború kitörését egészen reális lehetőségként sulykolta a média és a kormányok (és ezek az esetek ugyan rendre csak utólag derültek ki, de többször tényleg nagyon közel került a világ a katasztrófához, általában valami egészen banális félreértés folytán). A hatvanas-hetvenes évekre egész mozgalom kerekedett ebből, Amerikában egész jól meg lehetett élni világvége-túlélési szemináriumok tartásából és ilyen témájú könyvek kiadásával, különösen az 1973-as olajkrízis idején, ami még egy lapáttal rátett a hidegháborús paranoiára. A leghíresebb mű a stílusban az 1980-as The Alpha Strategy, máig a survivalisták Bibliája, ami főként azt fejtegeti, hogy hogyan vészeljünk át egy nagy gazdasági-társadalmi összeomlást.

Családi bunker a kert végében - illusztráció a hatvanas évekbőlFotó: Hulton Archive / Europress / Getty

A hidegháború alatt a legtöbb érintett ország vad bunkerépítésbe fogott, ezek közül sok máig működik, természeti katasztrófák esetén szokták használni is őket. A keleti blokk országaiban volt jellemző az atombiztos bunkerré átalakítható metróhálózat építése (a budapesti is ilyen), Amerikában Kennedy elnök rendelte el egy szükség esetén több millió ember számára menedéket nyújtó bunkerlánc megépítését. Meglepő módon az atombunker-láz az időtlen idők óta semleges Svájcban csapott a legmagasabbra, ahol a hatvanas években törvénybe iktatták, hogy minden lakóépületet el kell látni olyan óvóhellyel, ami kibír egy 50 kilotonnás robbanást 700 méter távolságból, és minden élelmiszerboltnak kötelező három havi tartalékot felhalmozni konzervekből. Ezek többsége ma borospince, edzőterem, vagy sífelszerelések raktára.

A hidegháború elmúltával a világvége-őrület is csillapodott, az Y2K-hisztéria, a szeptember 11-i merényleget és a madárinfluenza-pánik sem tudta újra olyan szintre emelni a paranoiát az emberekben, mint a Szovjetunió puszta létezésének tudata. Ma a világvégére való készülődés általában ártalmatlan őrültek szórakozása, akik roppant komolyan veszik a maguk és összeesküvés-elméleteit, és elnézően mosolyognak a rajtuk röhögőkön, mondván, majd meglátjuk, ki nevet a végén, amikor tényleg jön az a kisbolygó (vagy pólusváltás, özönvíz, zombijárvány). A National Geographic Doomsday Preppers néven forgatott világvége-hívőkről, és az ő előkészületeikről dokumentumfilm-sorozatot, érdemes belenézni, a második évad éppen most van adásban, és előzékenyen még a híres-hírhedt december 21-i dátum előtt leadják az utolsó részt is belőle.

Az Apokalipszis tíz éllovasa

Pár napja vicces és érdekes, de nem annyira komolyan vehető világvége-forgatókönyveket mutattunk be év- és világvégi naptárunkban. Lássunk most tíz olyan jelenséget, amelyek nagyon is komolyak, és amelyek hozzájárulhatnak az élővilág, rosszabb esetben az emberiség, legrosszabb esetben pedig a bolygó pusztulásához. Persze nem pont 2012. december 21-én.

A klímaváltozás

Az idei dohai klímakonferencián közölt eredmények csak megerősítették, hogy a klímaváltozás hatásai már most is érezhetők, és úgy tűnik, a közeljövőben nem javul a helyzet. A következmények változatosak és drasztikusak, az aszályok és szárazságok miatt például több embert érinthet éhínség. Súlyosabb esetben a Vénusz-szindróma is kialakulhat; ilyenkor a légkörben megrekedt üvegházhatású gázok gyorsítani fogják a globális felmelegedést.

A sarkvidéki jégtakaró elolvadása

A klímaváltozás egyik legfontosabb eredménye. Sokan úgy vélik, hogy csak évtizedek múlva okozhat problémákat, de a jelenlegi helyzet is épp elég kétségbeejtő. A kutatók abban egyetértenek, hogy az északi és a déli sarkkör változásai alapvetően megváltoztatják a Föld klímáját, élővilágát, és hosszabb távon beláthatatlan következményeket okozhatnak. Az Északi-sark kontinentális talapzata hatalmas mennyiségű metánt konzervál; ha ez kiszabadul, az a tengeri élővilág megmérgezéséhez és a globális felmelegedés jelentős fölgyorsulásához vezethet. A tengerszint emelkedése már csak hab a tortán.

A fajok kihalása

Lásd fent: a klímaváltozás kihat az állatok túlélési esélyeire, az Északi-sark kontinentális talapzatából kiszabaduló metán pedig a tengeri élővilág tekintélyes hányadát kiirthatja. A NASA egyik munkatársa, dr. Gregory Riskin szerint a felszabaduló metán akár a tengerben élő fajok 75 százalékát elpusztíthatja; szerinte 250 millió évvel ezelőtt ez a folyamat egyszer már lezajlott, és nincs rá garancia, hogy ne történhetne meg ismét. Persze mindez nem a mi életünkben fog lezajlani, de már mi is érezhetjük az előjeleit. Például súlyos csapás jöhet a reggeleinkre: szakemberek szerint évtizedeken belül eltűnhet a vadon termő arabica kávé.

Vírusok, betegségek

Annak a lehetősége már most is fennáll, hogy egy elszabaduló, az emberre és az emlősökre halálos vírust vagy ellenálló baktériumot nem sikerül kordában tartani. Erre akár egy mutálódott influenzavírus is képes, de hasonlóan gyilkos kvalitásokkal bír az AIDS, a kolera vagy egy tífuszjárvány. Vannak ugyan modern gyógyszereink, de a kórokozók ezeket folyton megpróbálják kijátszani, ráadásul a klímaváltozással egyes betegségek – például a malária – olyan területeken is megjelenhet, ahol korábban nem.

Fotó: Desirey Minkoh

Nukleáris katasztrófa

Az egymással szemben álló nagyhatalmak 1963-ban megkötötték az atomcsendszerződést (Partial Nuclear Test Ban Treaty), ugyanis belátták, hogy a totális nukleáris háború az egész bolygó kipusztulásához vezetne. Az atomfegyverekből mára csak annyit tartottak meg, amennyi biztosítja a kölcsönös elrettentést – vagyis azt, hogy az egyik fél ne támadjon, amíg tudja, hogy a másiknak atombombája van –, de a megmaradt rakétamennyiség bőven elég ahhoz, hogy felperzselje a bolygót, a túlélőket pedig évtizedeken át tartó nukleáris tél fagyassza meg.

Meteorbecsapódás

Aki több mint húsz évvel a hidegháború után is a nukleáris háborútól tart, gondoljon arra, hogy egy meteorbecsapódás sokkal nagyobb katasztrófát okozhat. Ha egy 65 millió évvel ezelőtt történt meteorbecsapódás kiirtotta a dinoszauruszokat, egy kóbor aszteroidának nem fog problémát jelenteni, hogy végezzen az egész emberiséggel. Egyes számítások szerint egy alig 15 kilométer átmérőjű aszteroida becsapódása százmillió megatonnás robbanást okozna – ez egymilliárdszorosa a Hirosimára dobott atombomba pusztító erejének. Szerencsére erre azért igen-igen kicsi az esély.

Időjárási anomáliák

Az indiai monszunok pusztítása, a földrengések miatt bekövetkező szökőárak és árvizek, a felmelegedés miatt kiszáradó amazóniai esőerdők és Afrika egyre kétségbeejtőbb elsivatagosodása finoman szólva sem kedveznek az egyre nagyobb létszámú emberiség életkörülményeinek.

Fotó: Spencer Platt

Vegyi és biológiai fegyverek

A mustárgáz vagy a pusztító VX ideggáz használatát a nemzetközi jog tiltja, így a Szaddám Huszeinhez hasonló diktátorokat kivéve kevesen próbálkoztak a tömeges használatukkal az elmúlt évtizedekben. A biotechnológia fejlődése és a vírusokkal folytatott kísérletek azonban számos problémás mutációt eredményezhetnek; egy kutatócsoportnak például nemrég sikerült létrehoznia a madárinfluenza egy olyan alfaját, ami emberről emberre is terjedhet. A módosított vírusok és baktériumok ellen ráadásul nem használható az eredeti kórokozók ellen kifejlesztett vakcinák.

Kibertámadások

Az Egyesült Államokban a vízszolgáltatók számítógépes rendszerét is készenléti kiberkommandó védi a mezei hekkerektől, ami azt bizonyítja, hogy a kibertámadások jelentette fenyegetés nagyon is valós. És ez még csak a középpálya: az olyan, katonai célra fejlesztett számítógépes vírusok, mint az iráni atomerőműveket támadó, izraeli és amerikai közreműködéssel készült Stuxnet maga a velünk élő jövő. Nincs okunk kételkedni benne, hogy a kibertámadások az informatikai eszközök elterjedésével egyre gyakoribbakká válnak, és közvetve emberéleteket is követelhetnek.

A Nap felfúvódása

7,59 milliárd éven belül a Nap elégeti a magjában rejlő nukleáris üzemanyag java részét, majd – a jelenleg elfogadott elméletek szerint – az összes belső bolygóját felégeti, miután a mérete jelentősen megnő. Az optimista forgatókönyv szerint azonban megúszhatjuk a világégést, ha a Nap csillagszél formájában elég anyagot veszít el ahhoz, hogy azzal eltérítse a Földet a jelenlegi pályájáról, és így megúszhassuk a világégést.

Fotó: John Moore

Sokszor elmaradt már a világvége

A történelem folyamán már rengetegszer megjósolták a világvégét, és az önjelölt prófétákat soha nem zavarta, hogy nem teljesültek a jóslatok. Az előrelátóbbak persze egy távoli jövőbe helyezték a világvégét, így csak évszázadokkal később derült ki rettegő hívők számára, hogy valamit félreérthetett az istenített jós.

Korrupt asszírok és 666

Az egyik legkorábbi világvégejóslat egy időszámításunk előtt 2800-ban készült asszír agyagtáblán olvasható: lényege, hogy a világban a megvesztegetés és a korrupció olyan általánossá vált, hogy gyorsan közeleg a világvége. A világnak olyannyira nem lett vége, hogy alig négy évszázaddal később Asszíria virágzó nagyhatalom lett és a Közel-Kelet nagy részét uralma alá hajtotta. A birodalom végül tizennyolc évszázaddal élte túl a jóslatot, időszámításunk előtt 612-ben a babiloniak lerohanták őket.

A korai keresztények híres világvégevárók voltak, sokszor várták Biblia által is megjósolt, biztosnak hitt armageddont. Először rögtön a keresztény vallás kialakulása után, aztán egy évszázaddal később, majd a 300-as és 400-as években, és gyakorlatilag minden évszázadban egészen 1000-ig. Az ezres évtől még II. Szilveszter pápa is megijedt, az Antikrisztus eljövetelét is ekkorra várták, a legendák szerint Szent István királyt emiatt koronázták meg 1001-ben, és nem egy évvel korábban.

Fotó: Alinari Archives

Az ezredforduló és a számtalan elmaradt világvége sem tántorította el a keresztényeket az armageddonos jóslataiktól, mindig találtak valamilyen indokot, hogy miért éppen abban az évben lesz vége a világnak. 1184-ben és 1366-ban az Antikrisztust várták, 1284-ben pedig az akkori pápa szerint azért kellett volna véget érnie a világnak, mert 666 év telt el az iszlám megjelenése óta. Nem maradhatott ki 1666 sem a sorból, az ijesztő 666-os szám miatt.

A próféta tyúk

A leghíresebb jóslat talán Nostradamushoz kapcsolódik, a francia reneszánsz híres alakja négysoros versekben jósolta meg, mi vár az emberiségre. Elég homályosra sikerültek ezek a versek, így csak azt nem lehet belemagyarázni, amit nem akarunk. Nostradamus szerint 1999 júliusában vagy augusztusában lett volna vége a világnak, a terror az égből csapott volna le az emberiségre. A csalódott hívők a világvége elmaradása óta kicsit ritkábban is emlegetik Nostradamus nevét.

1806-ban igen furcsa próféta, egy tyúk jósolta meg a világvégét egy Leeds melletti falucskában. Az állat elkezdett olyan tojásokat tojni, amikre a „Jézus eljön” felirat volt írva. A csoda híre elterjedt a környéken és kisebb csődület zarándokolt el a tyúkhoz, várva a világvégét, amíg ki nem derült, hogy hoax az egész: az egyik tojást tüzetesebben megvizsgálva kiderült, hogy arra valaki tintával írta rá a feliratot, majd visszadugta a tojást a tyúkba.

1830-ban egy New England-i farmer, William Miller kiáltott armageddont. Azt állította, hogy a szent könyvet tanulmányozva megfejtette, mikor esedékes a végítélet: 1843. április 23-án. A nagy nap eljött, de Jézus nem, viszont a próféta körül szerveződött millerita mozgalomból alakult azóta a Hetednapi Adventista Egyház. A mormon egyház alapítója, Joseph Smith is jósolt hasonlót: 1835-ben azt állította, Isten személyesen beszélt hozzá, és azt mondta, hogy Smith a következő 56 évben találkozik Jézussal. Ezt Smith 1844-es halála után többen úgy értelmezték, hogy 1891-ig bekövetkezik a végítélet, de ez sem jött be.

Üstökösök, Nibiru

Tudományos számításokkal is jósoltak világvégét, Michael Stifel matematikus például kiszámolta, hogy az Ítéletnap 1533. október 19-én reggel nyolc órakor jön el, egy másik matematikus, John Napier az 1688-as évre tippelt. Helisaeus Roeslin fizikus egy szupernóvához kötötte a világvégét, mely 1572-ben vetett volna véget az életnek. Jacob Bernoulli matematikus azt jósolta, hogy 1719. április 5-én egy bolygó pusztítja el a Földet, William Whiston ugyanezt állította egy üstökösről, amely 1736. október 16-án csapódott volna be.

Az üstökösökhöz egyébként is több világvégevárás köthető. 1910-ben a Halley-üstökös okozott pánikot – pontosabban néhány kókler tudós és a sajtó. A New York Times májusban címlapon hozta, hogy az üstökös meglegyinti csóvájával a Földet, és mivel a csóva tele van mérgesgázokkal, rút halálban lesz részünk. Nem lett.

A világvégeváróknak nem lehetett könnyű az 1999-es és 2000-es év sem, szinte minden napra jutott egy világvégejóslat, nem is beszélve az Y2K-pánikról. Amikor a jósok látták, hogy tévedtek, nem jöttek zavarva, egyszerűen áttették egy későbbi dátumra a jóslatot. Mint például azok, akik a Nibiru nevű állítólagos bolygó képében várják a világvégét: az elmúlt évtizedben 2003. májusára jósoltak egy ütközést a Nibiruval, aztán 2005-ben, mahd 2010-ben határozták meg a világvége új időpontját, újabban pedig a Nibiru-para összemosódik a 2012-hisztivel.

Persze a felsoroltakon kívül akad még pár száz hiába várt világvége. És a jóslatokban most sincs hiány: ha mégsem jönne be a maja naptár által jósolt világvége, akkor sem kell aggódni, 2020-ban Krisztus második eljövetele miatt izgulhatunk hiába.

A NASA kiröhögi a világvégét

A NASA nem cicózik, világvégéről szóló hivatalos oldalán kerek perec kijelenti, egyetlen tudós sem tud róla, hogy 2012-nek bármi köze lenne a véghez, Földünk még legalább 4 milliárd évig köszöni, jól lesz. Persze, nem is vártunk kevesebbet a világ vezető űrhivatalától.

A NASA szerint a mostani világvégejóslatok a maja naptár mellett a sumérok által állítólag felfedezett Nibiru bolygótól eredeztethetőek, amit mostanában divat X bolygónak hívni: a Nibiru-hívők szerint ez az égitest a Föld felé tart, és mind meghalunk, a kérdés csak az, hogy mikor. A végzetes ütközést korábban 2003 májusára jósolták, azonban semmi nem történt, és pontosan ez várható idén december 21-én is. Az űrhivatal siet leszögezni azt is, hogy – ahogy már mi is megírtuk – a maja naptár elölről használható a végzetes 13.0.0.0.0 állása után.

Jelenet az Armageddon című filmbőlFotó: Getty Images

Az űrhivatal cáfolja a galaktikus null-sík jóslatban megjelent totális áramszünetet is. A NASA szerint nincs olyan iránya, állapota az univerzumnak, ami áramszünetet okozna. Nem igaz az sem, hogy a bolygóegyüttállások különösebb gondot okoznának – volt már veszélyesnek kikiáltott együttállás például 1962-ben, 1982-ben és 2000-ben. Decemberben ugyan a Föld és a Nap nagyjából a Tejútrendszer közepéhez igazodik majd, de ez minden évben megtörténik, nem jelent semmi különöset.

Az amerikai űrügynökség azt is cáfolja, hogy a Föld forgása megfordulna, vagy éppen megcserélődnének a mágneses pólusok. Ebből a hoaxból csupán annyi igaz, hogy a kontinensek lassan vándorolnak, ennek viszont nincs köze a fentiekhez. A NASA szerint nem túl valószínű pólusváltás a következő néhány évezredben, de ha meg is történik, nem okoz semmit, főleg nem világvégét.

Nem igaz az sem, hogy 2012-ben meteor veszélyeztetné a Földet. Bolygónk folyamatosan találkozik aszteroidákkal, a nagyobbak azonban ritkák. Az utolsó nagy behatás 65 millió évvel ezelőtt volt, amely valószínűleg a dinoszauroszok kihalásához vezetett. Manapság a NASA folyamatosan figyeli és regisztrálja a Földhöz közelítő objektumokat. 2012-ben nem fenyeget minket semmi, erről pedig bárki maga is meggyőződhet a program weboldalán.

Összességében pedig az űrhivatal kijelenti, hogy a 2012-es világvége-elméletekből hiányzik mindenféle tudományos bizonyíték. A képzelgések sokkal inkább könyvekből, filmekből és az internetről származnak. Persze, előfordult már olyan, hogy a NASA tudósai is tévedtek, de ezúttal nem arzéntartalmú baktériumokat kell igazolniuk, csak az emberi hülyeséget cáfolni, így nyugodtan megbízhatunk bennük.

Akiknek szükségük van a világvégejóslatokra

Amikor december 22-én majd megint felkel a nap és bizonyossá válik, hogy elmaradt a világvége, az ebben hívők nem esnek kétségbe. Pillanatokon belül találnak egy másik jóslatot, amely még életükben bekövetkező teljes pusztulást jövendöl. Nem fog soha kihalni a világvégevárás, mert mindig lesznek olyanok, akik szerint meg vannak számlálva napjaink.

Képünk illusztráció

Az ilyen meggyőződés számos okra vezethető vissza, most már az interneten terjedő rengeteg félinformációt is ezek közé sorolhatjuk, de a kritikai gondolkodás hiánya és úgy általában az emberi természet is felelős a tévhitek kialakulásáért. Az ismert történelem tele van világvégejóslatokkal, alig múlt el év, hogy ne vártunk volna valamilyen armageddont. David Morrison csillagász szerint ha a történelem bármelyik pontját nézzük, mindig csak legfeljebb két-három évünk volt hátra a legközelebbi állítólagos világvégéig.

Félinformációk özöne

A tudomány képviselőinek nehéz dolguk van, amikor olyan félelmek ellen küzdenek, mint a Nibiru bolygó eljövetele, a null-sík vagy a maja naptár félreértelmezése (ezekről írtunk már részletesebben az adventi világvégenaptár előző napjaiban).

A netet mostanra elárasztották a világvégét váró oldalak, nagyon nehéz egy áltagos felhasználónak a félinformációk között megtalálnia az igazságot – panaszkodott David Morrison. Főleg a fiatalokat nehéz elérniük, akik még nem tudnak különbséget tenni a megbízható és megbízhatatlan források között. Morrison szerint sokkal több weboldal foglalkozik a világvégékkel, mint azok tudományos cáfolatával.

A félrevezető információk egy részét valóban azok terjesztik, akik elhiszik, hogy eljön a vég. De nem kevesen vannak azok, akik sok pénz keresnek a hisztériából. Ha rákeresünk az Amazonon a Doomsday 2012 (Ítéletnap 2012) címre, több mint négyszáz találatot kapunk és a könyvek többsége nem tudományos alaposságáról ismert. Egy ilyen könyvet – egy regényt – mi is olvastunk három éve, volt benne minden az anális szondától a dinoszauruszlényekig.

A világvége elhalasztva, de csak pár évvel

Nem lehet persze mindent az internetre kenni, hiszen az egész történelmet végigkíséri a jelenség. Egy, az utóbbi években sokat idézett példa Harold Campingé, akit a jelenség állatorvosi lovának is tekinthetünk. Camping az egyik legsikeresebb amerikai médiaevangelista, a hatvanas években megalapította rádióját, a keresztény vallási műsorokat sugárzó Family Radiót, ami azóta egész médiabirodalommá nőtte ki magát (ma a Family Radio több mint 150 rádiócsatornát birtokol).

Camping öregkorától kezdve kezdte világvégejóslatokkal bombázni hallgatóit. A numerológiával is kacérkodó öregúr először a nyolcvanas években jelentette ki, hogy 1988. május 21-én eljön az Apokalipszis. Nem jött el, sőt elég unalmas nap volt, a Videoton is 0–0-t játszott a Zalaegerszeggel. Camping ezután 1994. szeptember 6-ra módosította Végítélet időpontját, majd néhány éve 2011. május 21-et adta meg az Apokalipszis pontos idejének. Amikor az sem jött be, közölte, hogy mégis inkább 2011. október 21-én jön el a világvége. Jóslatait a keresztények közül is sokan támadták, de Camping támogatói így is több mint százmillió dollárt költöttek a 2011-es világvégét hirdető kampányra.

Harold CampingFotó: Reuters Television/Files / Reuters

Nem Camping az egyetlen ilyen médiapróféta. Nála is híresebb Pat Robertson, aki 1980-ban közölte, az Úr személyesen súgta meg neki, hogy 1982 végéig eljő az Apokalipszis, hét évig tartó szenvedés formájában. Robertsonnak is voltak később hasonlóan szörnyű jövendölései: 2006-ban azt mondta, egy cunami kapja oldalba Amerikát, 2007-re hatalmas terrortámadást várt, 2008-ban pedig nagy erőszakhullámot világszerte. Persze, ezt mind az Úr közölte vele.

Az ilyen próféták egész életüket sajátos vallásos világképük köré építik, és ritkán ismerik be, hogy tévedtek. Ha a várt világvége nem következik be, a jóslat kreatív újramagyarázásával feloldják az ellentmondásokat és gyorsan találnak egy másik napot. Az pedig nem véletlen, hogy a szörnyű jóslatok a próféták időskorára sűrűsödnek (Robertson most 82 éves, Camping 91), ugyanis a halálfélelemnek lehet köze ezekhez a jóslatokhoz.

Tényleg hisznek benne

„Meglehet, Camping élete főművének tekinti a világvégejóslatát, számára ez a Biblia több évtizedes tanulmányozásának gyümölcse” – nyilatkozta például a LiveScience-nek Lorenzo DiTommaso, a montreali Concordia Egyetem valláskutató professzora Camping legutóbbi tavalyi jóslata közeledtével. DiTommaso szerint Camping követői a világ többi részétől szociálisan elszigetelve élnek, és őszinte hittel osztoznak vezetőjük világképében.

A pszichológusok jelentős része szerint az önjelölt próféták világvége-jövendölései a közelgő haláltól való félelmük kivetülései. Igazságtalannak és elfogadhatatlannak érzik, hogy hamarosan meghalnak, ezért kreálnak egy forgatókönyvet, amiben hisznek, és ami mentesíti őket a halállal való szembenézés terhétől. Camping tavalyi jóslata például az volt, hogy a világvége előtt az igaz hívők a mennybe ragadtatnak, és a prédikátor jövendölései sejtették, hogy ő is a szerencsések között lesz – fejtegette tavaly Stephen Kent, az Albertai Egyetem szociológusa.

Pat Robertson

Több pszichológiai szakcikk és könyv – például a Berkeley valláskutató professzora, Jon R. Stone szerkesztette Várni az Armageddont című esszégyűjtemény – is hasonló módon kapcsolja össze az Apokalipszis-jóslatokat a jósok halandóságával. A jövendölő úgy hiszi, ő jó helyre kerül, ha bekövetkezik a világvége, és a kivételezettség érzése elnyomja a halálfélelmet. A végítélet várása tehát éppen az elkerülhetetlen vég elkerülését szolgálja gondolati szinten.

Könnyen lehet tehát, hogy Camping és Robertson nem átverni akarja a világot, hanem tényleg hisz a saját jóslatában. Erre utal a világvégekampányokra költött rengeteg pénz, és az is, hogy amikor Camping és több hozzá hasonló prédikátor tavaly megkapta a matematikai igNobel-díjat (amiért „megtanították a világot arra, óvatosnak kell lenni, amikor az ember matematikai számításokat végez”), ez volt az egyetlen kategória, amiben senki nem vette át a paródiának szánt díjat. A világvége Campingnek és társainak nem vicc, hanem halálosan komoly, életük legfontosabb része.

Az ilyen próféták jóslataira pedig mindig lesz vevő, a Reuters év elején ismertetett felmérése szerint a világ népességének 15 százaléka, vagyis nagyjából egymilliárd ember hisz abban, hogy a világvége még az ő életében bekövetkezik. Az Egyesült Államokban ez a szám 22 százalék.

Tíz remek film a világvégéről

Roland Emmerich a 2012 című filmben már három évvel ezelőtt bemutatta, hogyan fog véget érni idén a világ: a neutrínók egyszer csak homlokukra csapnak, hogy vazze, hiszen vége a maja naptárnak, nekünk mostantól máshogy kellene viselkednünk! Ez legalább akkora hülyeség, mint maga a 2012-hiszti, nem is került be filmes válogatásunkba (ahogy a többi Emmerich-katasztrófafilm sem). Inkább olyanokat próbáltunk keresni, amik egy kicsit elgondolkodtatnak, vagy legalább viccesek (persze így is maradtak ki jó filmek, de ez már csak az ilyen toplisták jellemző hiányossága). A világvégéről nem nagyon lehetne spoilerek nélkül írni, ezért csak akkor olvasson tovább, ha nem érzékeny ezekre, vagy már látta a filmet, amiről éppen olvas!

1. 12 majom (1995)

Egy minden korábbinál veszélyesebb vírus kiirtja majdnem a teljes emberiséget (nagyjából ötmilliárd embert), az életben maradtak erre visszaküldik a jelenbe Bruce Willist, hogy megakadályozza a katasztrófát. Mindez Terry Gilliam szürreális szemüvegén keresztül, a zakkant Brad Pitt-tel, időbeli ugrálásokkal és szokatlan fordulatokkal, egészen a lehangoló végkifejletig.

A tanulság 2012-re: Azok ott a jövőben sem tudnak semmit.

2. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (1964)

Csípős szatíra Stanley Kubricktől, ami két évvel a kubai rakétaválság után még jobban csípett. A legjobb hidegháborús filmek egyike tele olyan klasszikus pillanatokkal, mint a folyton führerező Peter Sellers vagy a zuhanó atombombán rodeósként lovagoló katona. Kubricknél a világ sorsát irányító vezetők jellemhibákkal teli pojácák, velük Amerika és a Szovjetunió egymásnak feszüléséből nem is sülhet ki más, mint egy harmadik világháború. A filmet úgy lehetett vetíteni, hogy előtte kiírták: az USA honvédelmében a valóságban nem történhet meg az, ami a filmben.

A tanulság 2012-re: Bányákba kell menekülni, és jó, ha egy férfire tíz nő jut.

Fotó: Sony Pictures

3. Zombieland (2009)

Pár napja önök megszavazták, hogy a zombiapokalipszisnek örülnének legjobban a lehetséges világvége-forgatókönyvek közül. Akkor bizony a Zombieland önöknek kötelező. Nemcsak igen szórakoztató road movie Woody Harrelsonnal és Bill Murray-vel, de remek túlélési útmutató is a közelgő véghez. Bónusz minden idők egyik legjobb főcíme Metallicára lassítva mészároló élőhalottakkal.

A tanulság 2012-re: Ne légy hős! És persze: cardio.

4. A fiú és a kutyája (1975)

Arra több film is megpróbál válaszolni, hogy mihez kezdenek majd a Föld túlélői egy világégés után. Lehetne említeni ebben a témában például a Mad Max sorozatot vagy az intim és komor Az út című filmet, de egy korábbi klasszikust választottunk, mert korához képest ritka aljas. Ez nem csoda: a kegyetlen ötleteiről ismert Harlan Ellison 1969-es, A fiú és a kutya című, magyarul is megjelent novellájából készült, amiben a szerző csúcsra járatta az agresszív, önpusztító emberiség kifigurázását. A filmben kicsit tompítva, de ugyanez jelenik meg: a fiatal Don Johnson és értelmes, telepatikus úton kommunikáló kutyája a valahányadik világháború utáni Földön keres ennivalót és dugnivalót. Más már nem érdekli őket.

A tanulság 2012-re: Tényleg a kutya az ember legjobb barátja.

5. A majmok bolygója (1968)

Egy spoiler, amit valószínűleg minden scifi-rajongó ismer: Charlton Heston átkozódva rogy a tengerparti homokba, amikor a Szabadság-szobor roncsait látva rádöbben, hogy űrhajójával nem egy másik bolygóra került, hanem az atomháború utáni Földre. Előtte azonban van még bő másfél órás hirig értelmes és az embereket rabszolgaként tartó majmokkal, akik meglepően emberiek, már ami a személyiségjegyeiket illeti. Tavaly óta azt is tudjuk, hogy az atomháború mellett a majomapokalipszist is magunknak köszönhetjük.

A tanulság 2012-re: Ha ki is halunk, a Földön még lehet értelmes élet.

Fotó: 20th Century Fox

6. Szexmisszió (1984)

Szörnyű apokaliptikus világot vázol fel a Szexmisszió című lengyel sci-fi, hiszen ezt a világot nők irányítják, sőt csak nők születnek, mert a férfiak rég kihaltak. Két, a múltban hibernált férfi ebbe a disztópiába csöppen bele, hogy aztán lerántsa a leplet a nőtársadalom hazugságairól – mindezt sok-sok káeurópai humorral. Egyébként az már egyre kevésbé sci-fi, hogy nem kell férfi az emberi fajfenntartáshoz.

A tanulság 2012-re: A feminizmustól nem kell félnetek jó lesz.

7. Melankólia (2011)

Lars Von Trier egy öntelt alak, aki élvezi, ha egy kis hitlerezéssel botrányt kavarhat, de ettől még csinál jó filmeket. Például a tavalyi Melankóliát, amiben egy kisbolygó összeütközik a Földdel, és mind meghalunk – de a film mégsem erről szól, hanem arról, hogy az utolsó napokban a közelgő katasztrófa hogyan változtatja meg egy testvérpár problémás kapcsolatát. A rendező a Melankóliában visszafogta provokálhatnékját a remek színészvezetés (Charlotte Gainsbourg, Kirsten Dunst, Stellan Skarsgard) és a gyönyörű képek javára, és ez jót tett a filmnek. A világvége sosem volt még ilyen szép.

A tanulság 2012-re: Lelkizni a halál torkában sem késő.

8. Terminátor (1984)

A „technológia az ember ellen fordul” vonalon egyebek között a Mátrix is ideférhetne, de a Terminátor mégiscsak nagyobb klasszikus, elvégre a halálosztó robotot játszó Arnold Schwarzenegger későbbi politikusi pályafutása idején megkapta a „governator” becenevet. A James Cameron filmjében a gépek uralta jövőből visszaküldött robot könyörtelen volt és nehezen elpusztítható, biztosan okozott pár álmatlan éjszakát a technofób nézőknek. A második rész aztán megcsillantotta a reménysugárt, hogy a világvége talán elkerülhető, de a harmadikban csak felrobbantak azok az atombombák.

A tanulság 2012-re: Még ha el is jön az apokalipszis, visszaküldhetünk a múltba egy embert, hogy megakadályozza a világvégét, vagy legalább kavarjon pár feloldhatatlan időutazós paradoxont.

Fotó: Warner Bros.

9. Az ember gyermeke (2006)

Egyáltalán nem biztos, hogy az emberiség nagy robbanás kíséretében tűnik el: lehet, hogy szép csendben elsorvad. Mint például Az ember gyermeke című sci-fiben, ami ugyanazzal a gondolattal játszik el, mint Brian W. Aldiss Szürkeszakáll című, a hatvanas években írt regénye: mi történne, ha az emberek meddővé válnának, és nem születnének gyerekek? Clive Owen például nem adná fel a reményt, még akkor sem, ha hosszú, vágás nélküli, haditudósításokra emlékeztető snitteken kell keresztülküzdenie magát.

A tanulság 2012-re: Aki egy embert megment, az megmenti az egész világot.

10. Ház az erdő mélyén (2012)

Az idei év legkellemesebb dvd-meglepetése itthon, a Fireflyt is készítő zseni Joss Whedon és Drew Goddard őrült filmje. Horrornak indul, aztán a néző azt hiszi, hogy valójában inkább horrorparódia, de a végére több lesz ezeknél. Amikor a zombik kettéfűrészelik a kötelező dögös szőke csajt, az unalmas vágókép ahhoz képest, ami később következik.

A tanulság 2012-re: Idegen pincében ne nyúljunk semmihez.

Vallások, szekták és a világvége

A vallások valójában mind világvégevárók, az okosabbak viszont kitolják a dátumot az ismeretlenbe. Rettegni sem kell annyira, hát még megszégyenülni, mint ahogy az számos szektának sikerült már a történelemben. Mi a közös az iszlám, a judaizmus és a kereszténység világvégéjében?

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak. Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.” – Máté 24:35, 24:36

(Károli Gáspár fordítása)

A Biblia és a legtöbb vallás szerint a világvége pontos időpontját ember nem tudhatja. A három nagy történelmi vallás világvégevárásában azonban nem ez az egyetlen közös pont: mind úgy gondolják, hogy eljő a megváltó, aki büntet, majd rendet tesz. A Biblia szerint Jézus második eljövetelekor megmenti Izraelt, legyőzi az Antikrisztust, megbünteti a népeket és a gonoszokat Izraelben, majd uralkodik a Messiás királyságán.

A judaizmus fő forrása az Ószövetség, Izsák, Jeremiás és Ezékiel könyve. Mózes öt könyve leírja, hogy a zsidó emberek nem tudják majd betartani Mózes törvényeit Izrael földjén, ezért száműzik őket, de végül eljön a megváltás. A héber eszkatológia (a vallások világvégéről és túlvilágról szóló tanításai) szerint Isten megváltja Izraelt, feltámasztja a halottakat, új mennyországot hoz létre a Földön, visszavezeti a zsidókat Izrael földjére, visszaállítja Dávid királyságát és a jeruzsálemi templomot, valamint kiválaszt egy vezetőt Dávid vérvonalából, a zsidó messiást, aki vezeti majd a zsidókat, és elhozza a békét, valamint az igazságot. A nemzetek pedig felismerik, hogy Izrael istene az egyetlen igaz isten. Hitük szerint a történelem véget ér, az emberiség eléri végső célját, és eljut a Paradicsomba.

Michelangelo Utolsó ítélet c. freskója

Az iszlám szerint Jézus (Isa) visszatér, hogy megdöntse ad-Dajjalt, a hamis messiást. Isa ekkor megöl minden sertést és eltöri az összes keresztet, ezzel nyilvánítja ki, hogy az iszlám az egyetlen valódi vallás. Az iszlám szerint a világvége eljövetelével Allah elpusztítja a népeket, leszámítva az iszlám hitűeket, Jézus uralma után pedig az angyalok is elpusztulnak, és a Föld kiönti tartalmát. A muszlim Jézus iszlámnak vallja majd magát, megházasodik, és negyven év múlva meghal, majd elégetik Mohamed mellett, Medinában A judaizmus és a kereszténység egy fokkal kíméletesebb: ugyan a Föld elpusztul, de az angyalok megmaradnak.

A világvégét a kereszténység, az iszlám és a judaizmus is úgy képzeli, hogy az egészet egy főangyal jelenti be, közös még, hogy mindegyiküknél trombitaszó kíséri majd a kinyilatkoztatást. Mindhárom vallásnál hatalmas rombolás jön. A keresztényeknél az Armageddon után ezer évvel még jön majd egy végső ütközet a Sátánnal, aminek következtében megsemmisül a világegyetem, majd újrateremtődik.

Ciklusok

India ősi vallása a hinduizmus vagy brahmanizmus, egy nehezen definiálható, ma is formálódó vallási rendszer. 900 millió követőjével ez a vallás a harmadik legnagyobb a kereszténység és az iszlám után. A világ vallásai közül kitűnik dogmatikamentességével.

A hindu eszkatológia szerint az idő ciklikus, amely kalpa nevű világkorszakokból áll. Egy kalpa 4,1 milliárd évig tart, amely Brahma, a teremtő isten egy napja (8,2 milliárd, ha Brahma egy éjét is hozzászámoljuk). Brahma háromszáztizenegybillió-negyvenmilliárd évig él még, halálával pedig a világnak is vége – ezzel a hosszal egyébként a brahmanizmus a majákat is lenyomja, a maja naptárban a leghosszabb ismert időegység 63 081 429 évet ölel fel. A hinduk leghosszabb ciklusának vége után szingularitás következik, majd egyetlen pontból újra kinő a világ és újraindulnak a ciklusok.

Világvége, kis módosítással

Mint látható, a nagy vallások nem esnek abba a hibába, hogy teljesen konkrét világvége-időpontokat jelöljenek ki, a speciálisabb irányzatok, szekták annál inkább. Magyarországon talán a legismertebb ezek közül a Jehova Tanúi. Az eredetileg adventista Charles T. Russel először 1914-re tette a világvégét, majd miután ez nem jött be, hívei módosították a dátumot 1975-re. Hitük szerint 144 ezren az égben támadnak fel a végítélet után, a többiek a földön fognak örökké élni.

Az adventisták William Miller vezetésével azt hirdették, hogy a világvége 1843-ban jön el, amikor Krisztus visszatért. Amikor ez nem jött be, Miller követője, Samuel S. Snow 1844. október 22-re tűzött ki új dátumot. A reformadventisták egy csoportja az újabb elmaradt világégés után 1925-re válta a megváltást, ők Long Islandre költöztek.

A csalódások után szintén az adventistákból váltak ki a Hetednapi Davidiánusok, Vernon Wayne Howell vezetésével. Visszavonultak egy farmra, ahol többnejűséget vezettek be. Howell a világvégét 1993-ra tette, ami számára be is következett, mert farmjukon tűz ütött ki, de nem akartak elmenekülni, így 76 davidiánus bennégett.

Ufó az üstökös mögött

Előfordult az is, hogy a világvégétől tartva tömeges öngyilkosságba hajszolják magukat az emberek. 1997-ben Kaliforniában 41 ember ölte meg magát Marshall Applewhite vezetésével, mert azt hitték, hogy Hale–Bopp-üstökös mögött ufók rejtőznek, akik azért jöttek, hogy magukkal vigyék a kiválasztottakat. Hasonlóan működött A Naptemplom Rendje nevű szekta is, tagjai 1994-ben, egy másik csoport 1995-ben, egy harmadik pedig 1997-ben követett el öngyilkosságot, sőt 1998-ban is próbálkoztak, de akkor időben letartóztatták őket a hatóságok.

Felvétel a Hale-Bopp-üstökösről 1997-bőlFotó: Jet Propulsion Lab / AFP

Az ezredfordulóhoz közel sem szűntek meg a várakozások. 1992. október 28-án tízezrek várták a világvégét Szöulban. A sokszor tízezres tagságagal rendelkező különböző szekták kétszáz templomban kezdtek imádkozni, várva az éjfélre megjósolt világvégét. 1993-ban a Fehér Testvériség várta a világvégét, 1997-re a Legfelsőbb Igazság jövendölt hasonlót, ők azonban tettek is érte: metróban robbantottak, és mérgezéseket is végrehajtottak. Reméljük, idén nem fogják ilyen kísérni a december 21-én várható (felesleges) hisztit.

Világvége? Főzök egy kis zacskós levest!

Bárkivel előfordulhat, hogy túlél egy kiadós apokalipszist, aztán ott áll étel, lakás és internet nélkül, és nem tudja, mihez kezdjen. Világvégi naptárunkban tippeket adunk ezekre a kellemetlen helyzetekre (bár nem tartunk attól, hogy 2012. december 22-től már rögtön szükség lenne rájuk). Kezdjük a táplálkozással, mert az talán a legalapvetőbb emberi szükséglet, és már az imaginárius világvége alatt, sőt előtt is gondoskodnunk kell az élelmiszer-utánpótlásról.

Hogy az élelemhez mennyire könnyen juthatunk hozzá a világvége után, az az apokalipszis típusától is függ. Egy, az emberiség 99,4 százalékát kiirtó vírus nem tünteti el a boltokból a tartós élelmiszereket, így ha a szerencsés túlélők közé tartozunk, életünk végéig kétszersültet reggelizhetünk instant kávéval – legalábbis amíg a készlet tart. Ennek ellenére számíthatunk rá, hogy a vírus kitörése utáni pánikban a boltosok bedeszkázzák az üzleteket, amint megszűnik a közbiztonság, és egy vidéki zsákfaluban már előttünk kifoszthatják a helyi közértet. Ilyen esetekre érdemes kisebb túlélőcsomagot készíteni, aminek a tartalma két-három napi élelem és néhány alapvető eszköz, például kés, gyufa, térkép, iránytű, ivóvíz, elemlámpa és elemek, illetve kötszerek és gyógyszerek. Ez elfér egy közepes méretű hátizsákba, amivel eljuthatunk egy nagyobb településig, ahol dúskálhatunk a felhalmozott készletekben.

Aki elhúzódó, súlyos következményekkel járó katasztrófára készül, jól teszi, ha nagyobb készleteket halmoz fel. A legpraktikusabbak a liofilizált élelmiszerek; ezek úgy készülnek, hogy megfagyasztják őket, majd kivonják belőlük a vizet, és zacskóba söprik a por formájában megmaradt szilárd anyagot. Az így tartósított zacskós levesek, instant kávék és tésztaételek sokáig elállnak, és kevés forró vízben feloldva gyorsan elkészíthetők. A vízből szintén érdemes jelentős tartalékot felhalmozni. A szakértők szerint egy embernek naponta egy gallon (körülbelül négy és fél liter) vízre van szüksége; mivel a szervezet természetes folyadékigénye ennél kevesebb, gyanítható, hogy ebbe a főzéshez és mosakodáshoz használt mennyiséget is beleértik.

Ha valami masszívabbra vágynánk, érdemes a tartós élelmiszerek piacán körülnézni. A konzervek sokáig elállnak, és ha lejár a szavatosságuk, az sem jelenti feltétlenül azt, hogy megromlottak. Profi világvégehívők szerint a konzervek még ilyenkor is fogyaszthatók, az állott ételektől nem lehet végzetesen megbetegedni. A rizs és a liszt köretként, illetve alapanyagként életmentő lehet, és amellett, hogy csak sokára romlanak meg, nagy helyet sem igényelnek. A megfelelően tartósított befőttek, kompótok és lekvárok szintén évekig elállhatnak.

A húsféléket már nehezebb tárolni. A megfelelően füstölt, szalmával körbetekert és zacskóba csomagolt sonka hűvös helyen évekig eláll, és a fagyasztott élelmiszereket is bármeddig tárolhatjuk, ha a hűtést meg tudjuk oldani. Ha azonban megszűnik az áramszolgáltatás, a fagyasztó működtetéséhez benzines generátorra lesz szükségünk; ehhez viszont kell majd egy tartálykocsira való benzin is. Bár ez még mindig kivitelezhetőbb, mint jégvermet ásni egy nukleáris holokauszt után, talán egyszerűbb hozzászokni a füstölt húshoz, vagy elejtett állatokból biztosítani a friss utánpótlást.

Ha igazán hosszútávra tervezünk, érdemes magokat is felhalmozni. Akinek van kertje, az már most is kialakíthat magának egy konyhakertet; Magyarország a termőföld minősége és mennyisége szempontjából szerencsés ország, így – hacsak nem szennyeződik súlyosan a talaj – gondoskodhatunk a zöldség- és gyümölcstartalékokról. Atomkatasztrófa esetén persze komoly problémát okozhat, hogy a növényeket sugárzás éri; erre az esetre érdemes jól szigetelt helyen több zsák termőföldet raktározni. A gondosan összeválogatott vetőmagbank ilyen esetben életmentő lehet. A magvakat tartsuk hűvös (12 Celsius-fok körüli) és száraz helyen.

A vízellátás megszűnésével égető probléma lesz a vízhiány. A patakokból vagy folyókból nyert vizet használhatjuk a fürdéshez és az étkezéshez, de ez utóbbihoz szennyvíztisztító gép, valamint a működtetéshez szükséges generátor is kell.

Fotó: George Rose / Europress / Getty

Az atomháborútól vagy a radioaktív sugárzástól rettegőknek jó barátja lehet a HHO generátor, ami a víz hidrogén- és oxigénmolekuláit megbontja és éghetővé változtatja; ezzel az eljárással a vizet is tisztíthatjuk. Az interneten számos tippet és tervrajzot találhatunk HHO generátorok építéséhez, de akinek nincs kedve barkácsolni, az még rendelhet magának egyet gyorsan – a külföldi kínálat a százezrestől a milliós gépekig terjed.

Végül, az alkohol miatt nem kell aggódnunk: bizonyított tény, hogy a sör túléli az atomháborút is.

Ezek már a világvége biztos jelei?

Mai, technológiába mélyen beágyazott világunkban a technofóbok szerint az ilyen jellegű hibák könnyedén lehetnek előjelei egy világvégének. 2000-ben is állítólag csak a rendszergazdák gyors reakcióinak köszönhettük, hogy az Y2K néven elhíresült dátumváltás-probléma végül nem vezetett teljes összeomláshoz.

Az idei december 21-i világvégében hívők láthattak hasonló előjeleket, ha nahgyon akartak. Pár napja például rövid időre leállt a Facebook (igaz, nem először). A Google pedig hátborzongató módon egyszerűen nem rakott december hónapot a 4.2-es Androidba. Igaz, azóta pótolták a hibát, de az ómen attól még ómen marad. Magyarországról is bőven akad példa, a múlt héten Budapesten nem működött az egyik mobilszolgáltató, sőt a repülőtér is leállt.

Fotó: Peter Macdiarmid

Bolygóegyüttállás, lezárt hegy

Az égre tekintve sem lehetnek túl bizakodóak a hiszékenyek. Nem úgy, ahogy az a Facebookon elterjedt, de mégiscsak volt pár napja egy bolygóegyüttállás. Nem olyan szépen, mint a piramisokra photoshopolt képeken, de azért ez bőven több, mint a semmi. Mindjárt hihetőbbnek tűnik az a bizonyos null-sík is.

A politika, a háborúzás mindig is jelen volt civilizált világunkban, de a mostani konfliktusokba is könnyen beleláthat előjeleket, aki képes olyan butaságra, hogy elhiszi a maja naptár okozta világvégét. Izraeli kommandósok keresnek például szír fegyvereket, mivel a rezsim azok bevetésére készül. Az ENSZ pedig megalakulása óta először, pont most Izrael atomprogramját vizsgálná.

Bár a hatóságok, akárcsak a NASA, általában lenézően nyilatkoznak a december 21-i armageddonról, Franciaországban mégis lezártak egy teljes hegyet, amely az emberiség egy részének megmenekülését biztosítaná. Cinizmusukra jellemző, hogy a világvége után három nappal is tilos lesz felmenni a csúcsra.

Tömeges pszichózis

Bár az orosz kormány, hasonlóan a többihez próbálja elviccelni a dolgot, elgondolkodásra ad okot, hogy a kínai határ mentén fekvő egyik börtön lakói „tömeges pszichózist” éltek át a világvégével kapcsolatban. Az egész azzal kezdődött, hogy egyiküknek látomása volt, amely szerint a Föld ásított egy hatalmasat. A végén még papot is kellett hívni.

A természet is bőven küld jelzéseket: ausztrál tudósok megállapították, hogy kihalnak a világ legöregebb fái. Ráadásul megállapítások nagyon sok fajtára vonatkozik, Amerikától Ausztráliáig. A Föld általános állapotát tekintve hasonló véleményen vannak más tudósok is, akik az American Geophysical Union (AGU) kongresszusán (ahol a Curiosity legújabb találatát is bejelentették), A Föld megszívta? (Is the Earth F**ked?) címmel tartottak előadást. Egészen friss hírek szerint az emberiség szén-dioxid-kibocsátása is túl magas, a világ politikusai pedig valódi előrelépés helyett egy helyben toporognak a kérdésben. Nem kétséges tehát: előbb-utóbb mind meghalunk, még ha nem is a maják miatt.

Hat pillanat, amikor majdnem eljött a világvége

közhiedelem és a történelemkönyvek szerint a világ a kubai rakétaválság idején sodródott legközelebb a harmadik világháború kitöréséhez. 1962 októberében pattanásig feszült a helyzet az USA és a Szovjetunió között, a két szuperhatalom bevetésre kész atombombákkal leste a másik minden lépését, miközben Hruscsov és Kennedy megpróbálta higgadtan kezelni a konfliktust. Ez végül sikerült, a szovjetek leszerelték a Kubába telepített nukleáris tölteteiket, az amerikaiak pedig ugyanezt tették Olaszországban és Törökországban. Nem ez volt azonban az egyetlen eset, amikor az atomháborútól csak egy ideges katonai vezető pár gombnyomása választotta el a világot, csak a többi nem feltétlenül került be a híradókba, és legfeljebb évtizedekkel később szerzett tudomást róluk a világ. A történetek tükrében jobban átérezhetővé válik az is, miért fáznak a nagyhatalmak vezetői annyira attól, hogy olyan, higgadtsággal nemigen vádolható rezsimek kezébe kerüljön atomfegyver, mint az iráni vagy az észak-koreai.

Kuba árnyékában

A kubai rakétaválságról annyit szokás tudni, hogy Amerika nagyon ideges lett, amikor a szovjetek a szomszédjukba, Kubába telepítettek pár atomrakétát, de aztán kéthetes tárgyalássorozat után Hruscsov és Kennedy végül megoldotta az ügyet. A színfalak mögött azonban több hajmeresztő dolog is történt 1962 októberének utolsó napjaiban, amelyek kis híján úgy általában a naptár utolsó napjai lettek.

Kennedy elnök beszéde a lakossághoz 1962. október 22-énFotó: Ralph Crane

Október 25-én, a krízis kellős közepén a minnesotai Duluth városának közelében levő légibázison az egyik őr éjfél körül gyanús mozgásra lett figyelmes a kerítés körül. Azonnal riadóztatott, mivel azt gondolta, hogy egy szovjet szabotőrt fogott, aki egy közelgő légicsapást készít elő az amerikai védelmi rendszer megzavarásával. A riadó menetrend szerint megszólalt a közeli katonai bázisokon is, csakhogy az egyiken, a wisconsini Volk Field légibázison tévedésből rossz riasztás kacsolt be: az, amelyiknek beérkező atomcsapáskor kellene megszólalnia, és azonnali ellencsapási parancsot kiadni.

A félreértést tovább súlyosbította, hogy ezen a bázison állomásozott az USA atombombákkal felszerelt B47-es bombázóinak jelentős része. Az amerikai haderő ekkor DEFCON 2 módban volt, ami azt jelenti, hogy a légierőnek 15 percen, a többi hadnemnek 6 órán belül támadásra kész állapotban kellett lennie. A legenda szerint az éles atombombákkal felszállásra készülő gépeket a kifutópályáról rendelték vissza, amikor kiderült, hogy hamis a riasztás. A szovjet szabotőrről később kiderült, hogy egy medve volt.

Egyetlen nappal később a kaliforniai Vandenberg légibázisról két Titan 2 rakétát lőttek fel a Csendes-óceán felé, pontosan a Szovjetunió irányába. Az interkontinentális ballisztikus rakétákon nem volt nukleáris töltet, a kilövés egyszerű teszt volt – de ezt persze a szovjetek nem tudhatták. Hogy miért nem nézték a két rakétát az ország elleni támadásnak a krízis kellős közepén, két nappal azután, hogy rejtélyes körülmények között felrobbant egy felderítő műholdjuk, és egy amerikai U2-es kémrepülő berepült Szibéria fölé, máig nem tudni.

A rakétának nézett felhők

1983 szeptemberében azonban pontosan tudjuk, ki volt az, aki a szovjet oldalon megakadályozta a világvégét: egy Sztaniszlav Petrov nevű katonatiszt. Petrov a Szerpukov-15 katonai bázis vezetője volt ekkor, ide futottak be az újonnan hadrendbe állított szovjet műholdas rakétavédelmi rendszer, az Oko riasztásai. Szeptember 26-án a rendszer riadót rendelt el, öt közeledő amerikai nukleáris rakétára figyelmeztetve. A hidegháború legsúlyosabb évei ugyan ekkor már elmúltak, a szovjet-amerikai diplomáciai viszony azonban nagyon feszült volt: pár héttel jártunk a szovjet légtérbe betévedt, és ott lelőtt dél-koreai utasszállító tragédiája után, amiben 269-en haltak meg, köztük egy amerikai kongresszusi képviselő.

Petrov felülbírálta a műholdak riasztását, egyszerűen arra alapozva, hogy a megérzése azt súgta, Amerika nem öt kósza rakétát lőne ki a Szovjetunióra, ha háborút akarna kirobbantani, hanem több százat, hogy minél kevesebb legyen az esély a válaszcsapásra. A megérzés helyes volt: mint utólag kiderült, a védelmi rendszer egy szokatlanul magasan elhelyezkedő felhőképződményt nézett atomrakétának.

Sztaniszlav Petrov 2004-benFotó: Scott Peterson

Petrovot azonnal kihallgatta a KGB, a világvégét megelőző megérzéséért azonban elmondása szerint semmilyen kitüntetést vagy dicséretet nem kapott, sőt megrovásban részesült, mert az incidensről készült jelentésében formai hibákat vétett.

A féldolláros csip és a besült biztosíték

1980. június harmadikán az amerikai légvédelem, a NORAD központjában szólalt meg a vészcsengő, a rendszer először kettő, majd 220 beérkező szovjet rakétát jelzett. Az ilyenkor szokásos forgatókönyvnek megfelelően azonnal elkezdődött az ellencsapás előkészítése, a B52-es és B111-es bombázók legénysége és fegyverzete percek alatt volt kész a felszállásra. Csakhogy az Amerika felé tartó atomrakéták nem jelentek meg a radaron. A számítógép percekig állította makacsul, hogy jönnek, majd egyszerűen visszaállt alapállapotba. Három nappal később 2000 bejövő rakétával keltett pánikot ugyanez a gép, és miután megint nem lett vége a világnak, a technikusok milliméterről milliméterre vizsgálták át az egész rendszert. A problémát egyetlen hibás csip okozta, ami néha véletlenszerűen nullák helyett ketteseket küldött tovább. A csipet 46 centes költséggel kicserélték.

Hasonló filléres hiba miatt szálltak fel a bombázók 1961 novemberében, amikor a légvédelem és a légierő központja között hirtelen megszakadt az összeköttetés.

Atomtámadás szimuláció 1961-ben, röviddel a pánikot okozó változat előttFotó: Carl Mydans

Ez a katasztrófa-forgatókönyvek szerint azt jelentette, hogy egy szovjet támadás elpusztította a radarállomásokat vagy valamelyik nagy kommunikációs központot, ami egy Amerika elleni támadás teljesen logikus első lépése lehet. Illetve lehetett volna, ugyanis a kapcsolat megszakadását valójában egyetlen leolvadt biztosíték okozta. Mint kiderült, az összes szuperbiztonságos légvédelmi kommunikációs vonal, és annak tartalékai is egyetlen coloradói katonai telefonközponton lettek átvezetve, ahol aznap túlmelegedett egy biztosítékszekrény, leoldott a biztosíték, és minden kommunikációs vonal elnémult. Az amerikai légierő 12 teljes percig abban a hitben élt, hogy elkezdődött a harmadik világháború, a Moszkva felé elindult B52-eseket a levegőből parancsolták vissza, szerencsére még azelőtt, hogy a szovjet radarokon feltűntek volna, és elindul az ellen-ellencsapás.

A túl komolyan vett szimuláció

1979. november 9-én az amerikai légvédelem riasztása kereken ezer beérkező szovjet rakétát mutatott, amelyek sebészi pontossággal a nagyvárosok, radarközpontok és katonai bázisok felé tartottak. A reakció szinte tankönyvi volt, a négy katonai központ (a NORAD HQ, a SAC Command Post, a Pentagon National Military Command Center, és az Alternate National Military Command Center) mindössze 6 perc alatt, óramű pontossággal indította el a válaszcsapást. Felszállt az elnök ilyen esetekre tartalékolt különgépe is, bár itt apró homokszem került a gépezetbe, Jimmy Cartert ugyanis nem tudta a titkosszolgálat az előírt 5 perc alatt előkeríteni, így a bepánikolt személyzet végül az elnök nélkül indította el a gépet.

Szovjet műholdat követnek a NORAD elemzői a hetvenes évekbenFotó: Bruce Dale

Már tíz bombázó a levegőben volt, és az egész amerikai hadsereget riadóztatták, amikor a légvédelem egyik illetékesének feltűnt, hogy az egész támadás túl szabályos, túl tökéletes. Futott tehát még egy kört, és elkezdte telefonon felhívogatni a radarállomásokat, hogy ugye ők is látják a beérkező rakéták százait. Természetesen nem látták, azon ugyanis csak a NORAD egyik szimulációs programjában léteztek, amit aznap a központi hálózaton futtattak. Az éppen a légvédelmi központban tartozkodó Charles Percy szenátor később, a kongresszusi meghallgatáson így írta le a hangulatot: „Elszabadult a pokol, mindannyian tökéletesen meg voltunk győződve arról, hogy atomtámadás érte Amerikát, és elkezdődött a harmadik világháború”.

Az északi fény esete a világvégével

1995-ben már jó ideje nem létezett a Szovjetunió, és hivatalosan a hidegháborúnak is vége volt, mégis sikerült egy ártatlan tudományos kísérlettel a világot az atomháború szélére sodorni. Norvég és amerikai kutatók januárban egy kutatórakétát lőttek fel Norvégia legészakibb csücskéből a sarkvidék felé, hogy az az északi fény jelenségéről gyűjtsön adatokat. A tudósok nem sejtették, hogy pozíciójuk, a rakétájuk mérete, és a fellövés utáni első percekben a pályája is kísértetiesen egybevág a legsúlyosabb orosz vészforgatókönyvekkel. Az orosz stratégák ugyanis úgy gondolták, hogy ha Amerika nukleáris támadást intéz az országuk ellen, azt úgy fogja nyitni, hogy egy Norvégia felől indított, a magas légkörben felrobbantott atomrakétával megvakítja az orosz radarokat.

Sarkifény Tromsö, Norvégia közelébenFotó: Tim Graham

Alig indult el a rakéta, a teljes orosz haderőt riadókészültségbe vágták, és értesítették az elnököt. Borisz Jelcin másnap nem hivatalosan elmondta, hogy életében első és egyetlen alkalommal aktiválta az atomcsapást elrendelő elnöki aktatáskát. Az orosz elnöknek ilyenkor tíz perce van megadni a titkos kódokat, és a hadsereg mindent kilő Amerikára, amije csak van. Jelcin nyolc percet várt, amikor közölték vele, hogy a rakéta ártalmatlanul belezuhant a Norvég-tengerbe. Mint utóbb kiderült, a kutatócsoport a szabályokat betartva, hetekre előre értesítette az oroszokat a kísérletről, csak az információ a riadót elindító radarközpontig nem jutott el.

Mit gondol a kormány a világvégéről?

Vészesen közeledik az állítólagos világvége, ideje megtudnunk azt is, mit gondolnak a kormányok erről az egészről. Az orosz kormány és a pátriárka is megszólalt, ugyanígy az Amerikai Egyesült Államok, de léptek a francia hatóságok is. Mit gondol a magyar kormány?

Az Amerikai Egyesült Államok kormányának hivatalos blogja szerint a 2012-es világvégéről szóló félelmetes találgatások tényleg csak találgatások. Ezek gyakran terjednek az interneten, közülük nagyon sok a maják naptáráról szól, amely szerint 2012-ben vége a világnak, vagy egy üstökösről, amely katasztrófát okoz, esetleg a rejtőzködő Nibiru kisbolygóról.

A blog egy tömör mondatban foglalja össze a lényeget: a világ nem ér véget december 21-én, vagy 2012 bármelyik napján. A bejegyzés szerint sajnos a találgatásoktól sokan megrémültek, főleg a gyerekek. Megnyugtatásukra David Morrison, a NASA asztrobiológusa videóüzenetet készített.

Ahogy arról már korábban írtunk, egy kínai határ mellett fekvő női börtönben többen azt állítják, tömeges pszichózist éltek át, olyan intenzívet, hogy csak a pap tudta megnyugtatni őket. Egy Észak-Moszkvában lévő gyárvárosi területen is pánik tört ki: a lakók kifosztották a az üzletek polcait. Üzemanyagot, cukrot és gyertyákat vittek el. Ulan-Udében szintén vásárlási láz tört ki egy tibeti pap útmutatása nyomán, akinek tanácsait leadta néhány orosz televízió. Egész Omutninszkben elfogytak például a gyertyák. Cseljabinszk városában a Marx Károly utcában hatalmas, maja stílusú árkádsor épült jégből.

Mindezek hatására az orosz kormány úgy döntött, hivatalosan is megszólal világvégeügyben. A vészhelyzetekért felelős miniszter azt nyilatkozta, hogy a Föld eddigi eseményei alapján nem lesz vége a világnak decemberben. Elismerte ugyanakkor, hogy ettől még Oroszország veszélyeztetett hóviharok, jégviharok, tornádók, árvizek tekintetében, amelyek problémákat okozhatnak a közlekedésben, az élelmiszerellátásban, az elektromosság- és a vízellátásban.

Fotó: Yuri Kadobnov

Hasonló kijelentéseket tett az országos tisztifőorvos is, az orosz egyház feje, a pátriárka, valamint a Duma több képviselője. Tévéshow-ban cáfolta a világvégét egy, az országban híres szibériai dj is.

Nem Oroszország és Amerika az egyetlen, amely országoknak szembe kell nézniük a lakosság növekvő aggodalmával. A francia hatóságok lezártak egy hegyet, az ukrán pátriárka pedig kiadott egy közleményt, amely szerint a végítélet bizonyosan eljön, azonban ezt az emberiség morális lezüllése váltja majd ki, nem pedig bolygók érkezése vagy a maja naptár vége.

Szorgalmasan készülnek a világvégére a bolgárok: az emberek alaposan bevásárolnak előre, de csak apránként, hogy a szupermarketben ki ne nevessék őket. A csernobili atomkatasztrófa eltitkolása óta az országban ugyanis nagyon gyanakvóak ilyen esetekben. Konzervek, gyertyák, tészták, zacskós levesek, leveskockák és ásványvizek a legkelendőbbek. Az éttermek és hotelek reményei szerint nagyot profitálnak az állítólagos apokalipszisből, ők speciális ajánlatokat kínálnak december 21-re. A nagyvárosokban tematikus koncerteket rendeznek, és csak a fővárosban húsz pár jelentkezett már be, hogy a világvége napján kötne házasságot.

Fotó: Kael Alford

Más a helyzet, ha ugrunk egy földrészt. Mexikó Yucatán államában, ahol a legnagyobb a maja népesség, elég kevesen beszélnek a világvégéről. Sőt, nem is igazán érdekel senkit, december 21-re kulturális fesztivált terveznek, amelynek 2013-ban is lesz folytatása.

Érdekes kérdés, hogy mit gondolnak az Ausztrálok, akik az elsők között tapasztalják majd meg az állítólagos világvégét, hiszen nagyon közel fekszenek a dátumválasztó vonalhoz. Julia Gillard, az Ausztrál Államszövetség miniszterelnöke komoly hangvételű videóban jelentette be, hogy jön a világvége, kiderült, hogy a maja naptár jövendölése igaz. Egyetlen rezdülés nélkül mondta el azt is, hogy jönnek a húsevő zombik, de népének tudnia kell, hogy a világvégéig küzdeni fog értük. Persze mindez nem volt komoly, a felvétel egy világvége-showra készült.

A Vatikán hivatalos újságjában, szerkesztői jegyzetben tette közhírré, hogy szerintük „a világvége nincs közel – legalábbis egyelőre". A vatikáni csillagvizsgáló vezetője azt írja, még a tudományos alapját sem érdemes megvizsgálni ezeknek a találgatásoknak. Elismeri viszont, hogy az univerzum tágul, azonban a Föld megsemmisülése még több milliárd évig biztos nem következik be.

Ennyi hivatalos állásfoglalás után kíváncsiak voltunk, mi a helyzet Magyarországon, számíthatnak-e az állampolgárok a kormány józanságára ezekben a vészterhes időkben. Megkeresésünkre a Kormányszóvivői Iroda elmondta, hogy a magyar kormánynak nincs hivatalos álláspontja a világvégével kapcsolatban.

Hová bújjunk, ha jön a világvége?

Lehet hogy több száz tudós, csillagász, archeológus, majaszakértő, meg a józan paraszti ész is cáfolta már a hírhedt világvégejóslatot, az emberben azért csak ott bujkál, hogy mit csinálna, hova menne, ha egyszer mégis beüt a végítélet. Szolgáltató jelleggel, minden eshetőségre felkészülve most bemutatjuk azt a tíz helyet a világon, ahol a legjobb eséllyel átvészelhetünk egy kataklizmát – az már más kérdés, hogy mennyire egyszerű bejutni ezekbe, vagy hogy ott milyen lesz a társaság.

Fort Knox, Kentucky állam, USA

A legenda szerint a világ legbiztonságosabb, és legjobban őrzött helye, itt tartják Amerika teljes aranytartalékát (valójában csak 4500 tonna van itt, még 7000-et a FED New York-i bunkerében őriznek). A gránitfalú szuperbunkert egy húsztonnás, robbantásbiztos ajtó zárja le, és az egészet egy 12 ezer fős katonai bázis veszi körül, plusz aknamező, elektromos kerítés, szögesdrót, és a nap 24 órájában járőröző Apache helikopterek. Nem mellékesen itt őrizték a magyar koronát is a második világháború után 33 évig, erre hivatkozva próbáljunk menedéket kérni, ha arra éppen járunk, amikor jön a világvége. Ha nem jön össze, B tervnek javasoljuk a pennsylvaniai Raven Rockot, amit föld alatti Pentagonnak is becéznek. Ide települ át az amerikai kormány háború esetén (legutóbb Dick Cheney alelnök használta a szeptember 11-i terrortámadás után), így valószínűleg hatékony védelemmel és hosszú időre elég ellátmánnyal rendelkezik.

Corsham, Nagy-Britannia

A tízezer lakosú dél-angliai kisváros alatt 30 méterrel fekszik a Burlington-bunker, ez a 4000 fő befogadására alkalmas hidegháborús létesítmény, amit az ötvenes években építettek, hogy a brit kormány és a hadsereg vezetői tudjanak hová menekülni, ha a szovjetek ledobják az atomot Londonra. A bunker vízellátását egy föld alatti tó biztosítja, négy hatalmas generátora három hónapig tudja árammal ellátni a 140 ezer négyzetméteres komplexumot, a külvilágtól teljes elszigeteltségben. 1991-ben szerelték le, 2004-ben pedig a szigorúan titkos besorolást is levették róla, így ma saját weboldala van, és a BBC is részletesen bemutatta egy dokumentumsorozatban. Az óceán túloldaláról hasonló kategóriában említsük meg a nyugat-virginiai Greenbrier-kastélyt, ami az amerikai kongresszus tagjai számára épült atomháborús búvóhelynek, de 1992 óta turistalátványosságként üzemel.

Fotó: burlingtonbunker.co.uk

Pic de Bugarach, Franciaország

A francia-spanyol határ közelében fekvő, furcsa alakú hegy kiemelt jelentőséggel bír okkult, ezoterikus és világvégehívő körökben. A hatvanas évek óta hippi zarándokhelynek számító helyről úgy tartják, a hegy belsejében egy ufó várja az armageddont, hibernált földönkívüli legénységgel, hogy az utolsó pillanatban az éppen arra járó földlakókkal a fedélzetén elhúzzanak valami boldogabb naprendszerbe. A helyi hatóságok százezres tömeget várnak ide a december 21-re, ami már most erősen megviseli a hegy mellett fekvő, mindössze 200 lakosú falu, Bugarach befogadóképességét, és a helybeliek idegeit. Hogy közülük mennyi hisz a világvégében, és mennyien mennek csak azért, hogy rajtuk röhögjenek, nem tudni, a rendőrség mindenesetre a tömeges öngyilkosságok lehetőségére is felkészült, illetve lezárta a hegycsúcsot. Geológusok egyébként már többször megvizsgálták a hegyet, de egyelőre nem találtak ufógarázsra utaló jeleket.

Fotó: Patrick Aventurier

Maunsell-erődök, Nagy-Britannia

Lehet hogy ötven éve a rozsda eszi a délkelet-angliai partoknál felállított, egykor radarállomásnak és légvédelmi bázisnak használt tengeri erődöket, lehet hogy nem is állnának ellen egy közepes cunaminak sem, mégis: el lehet képzelni hangulatban a világvégéhez jobban illő búvóhelyet, mint ez?

Fotó: Romina Amato

A hatalmas északi-tengeri platformokból már több megsemmisült, tönkretették őket fél évszázad viharai, de van ami kalózrádiók adótornyaként üzemel ma, és az egyikükön kiáltották ki Sealand államot a hatvanas években. Legutóbb egy brit művész, Stephen Turner töltött egy másfél hónapot egyedül az egyik, világítótoronyként használt erődben, azt mondja, katartikus élmény volt. Tiszta időben állítólag ellátni a platformoktól egészen az essexi partokig, na de Angliában mikor van tiszta idő?

Hirosima, Japán

A leglogikusabb döntés olyan helyre húzódni a világvége elől, ami egyszer már bizonyítottan túlélt egy ilyen méretű katasztrófát. Ehhez a definícióhoz a legközelebb az emberkéz alkotta építmények közül jelenleg a hirosimai Teikoku bank két széfje áll, amelyek egy karcolás nélkül megúszták, amikor 1945-ben az amerikaiak atombombát dobtak a városra. A bank mindössze 360 méterre volt a robbanás hipocentrumától, a kártyavárként összeomló városnegyedből csak a két széf maradt meg sértetlenül. Gyártójuk, a Mosler Safe Company később szemérmetlenül a hirosimai tragédiával reklámozta magát, a széfjeit az amerikai hadsereg is tesztelte az ötvenes évek nevadai kísérleti robbantásaiban, ott is állták a sarat. Ettől kezdve amerikai nukleáris laborok és rakétasilók építésekor bízták meg a céget a legkülönfélébb munkákkal. Aki a kert sarkába szeretne egy atombiztos Mosler-széfet, sajnos már elkésett az ötlettel, a cég 2001-ben csődbe ment.

Tahtzibichen, Mexikó

Ha már a maják találták ki az egész világvégehisztit, ésszerű lenne náluk keresni a túlélés kulcsát is. Régészek 2008-ban fedeztek fel a Yucatán-félszigeten, az egykori maja birodalom területén egy részben víz alatti barlangrendszert, amiről úgy gondolják, hogy a maják mitológiájában az alvilág bejárata volt. Pontosabban egyfajta purgatóriumé: a maják hite szerint a lelkeknek egy kutyaszellemet követve egy hosszú, pokoli barlangon keresztül kell végighaladniuk, hogy elnyerjék az örök nyugalmat. A feltárt barlang gyanúsan emlékeztet a maja legendákban leírtakra, ráadásul a környékén rengeteg ősi templomot, piramist és szobrot tártak fel, plusz sírokat emberi maradványokkal. Ha a hírhedt jóslat igaznak bizonyul, elég nagy lesz a lelkek forgalma errefelé december végén, de megkockáztathatjuk, hogy a barlangban élve megúszhatjuk az egészet, elvégre ha van hely, amire nem vonatkozik a világvége, az biztosan az alvilág.

Fotó: Kenneth Garrett

Stockholm, Svédország

A svéd fővárosban, a Renstiernas utca 35-37 szám alatt található a Bahnhof internetszolgáltató szerverközpontja, egy egykori atombunkerben, 30 méternyi gránit alatt. A Pionen központ a szimulációk szerint kibírná egy hidrogénbomba robbanását közvetlenül fölötte, a felszínen, a saját víztartaléka, generátorai, és melegháza pedig hosszú időre menedéket nyújt vész esetén az ott ragadtaknak. Adatközpontról lévén szó, elég jó a sávszélesség, és mivel itt hosztolják a Wikileakset kiszolgáló szervereket is, titkos kormányzati iratok olvasgatásával simán elüthetjük azt a kis időt, míg odafenn csillapodik a világvége.

Fotó: Jonathan Nackstrand

Little Cottonwood Canyon, Utah állam, USA

Bár a mormonok az egyházalapító egyik homályos jóslatából fakadóan a világvégét 1891-re várták, a biztonság kedvéért azért a hatvanas években a vallásuk központjának számító Salt Lake Citytől negyedórára építettek egy szuperbiztonságos bunkert, amit hivatalosan az egyházuk fő könyvtáraként használnak azóta is. Hogy a 2,4 millió tekercs mikrofilmet tároló Granite Mountain raktárat miért kellett 200 méter mélyen egy hegy belsejébe rejteni, 14 tonnás, atomrobbantásnak is ellenálló ajtóval lezárni, és fegyveres őrök garmadájával körülvenni, arra egyelőre nem született még racionális magyarázat az egyház részéről. Légkondi van, olvasnivaló a következő pár évszázadra van, többnejűség a közhiedelemmel ellentétben már vagy száz éve hivatalosan nincs. Persze valószínűleg fel kell vennünk a mormon vallást, hogy legalább az előszobába beengedjenek, világvége ide vagy oda.

Cheyenne Mountain, Colorado állam, USA

Az amerikai légvédelem gránitba vájt, földrengés- és atombiztos, elektromágneses impulzusok ellen is védett főhadiszállásához egy 432 méter hosszú alagút vezet a Sziklás-hegység gyomrába, közel 3000 méteres magasságban. A központnak saját energiaellátása és 4,5 millió literes vízkészlete van, a szellőzőrendszere szűr minden kémiai, biológiai és sugárzó anyagot. A bunker egy 30 megatonnás robbanás átvészelésére lett tervezve, ez a Hirosimára dobott bomba kétezerszeresének felel meg. És a biztonság kedvéért a légierő egyik bázisa is ott van a közelben. Sci-fi rajongóknak nem kell bemutatni a helyszínt, a Csillagkapu című kultikus sci-fi sorozatban ugyanis itt üzemelik be a címszereplő portált (az egyik évad dvd-s extráiban elhangzik az is, hogy a valódi Cheyenne Mointain személyzetében sok a Csillagkapu-rajongó, akik időnként a látogatók átverésére a főhadiszálláson a mellékhelyiségek ajtajait a sorozatban látott titkos laborok mintájára festik át).

Fotó: Ulrich Baumgarten

ISS, világűr

Ha a Földön vége mindennek, az egyetlen racionális túlélési út az, ha lelépünk a Földről, ehhez pedig kiváló célpont a nemzetközi űrállomás. A panoráma káprázatos, a hely kissé szűk (hat ember jelenti a telt házat), a kényelem pedig eléggé korlátozott. Az ár meglehetősen borsos: a legutóbbi űrturistát, a Cirque du Soleil-alapító kanadai Guy Lalibertét 40 millió dollárért vitték fel egy Szojuzzal 11 napra. További kellemetlenség, hogy ha idelenn eljön a világvége, nem lesz ki utánpótlást szállítson az űrállomásra. Ugyan a napelemekkel energiát még csak-csak termel az ISS, élelmiszerből és vízből csak pár havi készletet tartanak az űrhajósok. Bár legkésőbb 2028-ban az egész kóceráj le fog zuhanni, a világ legdrágább ingatlanából (becslések szerint a világ űrhivatalai 150 milliárd dollárt költöttek az ISS-projektre) végignézni, ahogy a bolygón minden elpusztul, megfizethetetlen élmény lehet.

Fotó: NASA

A zombiapokalipszis nem mese

December elején önök a zombiapokalipszist választották az Index kedvenc világvége-forgatókönyvének. A horrorfilmek ezerszer feldolgozott, népszerű témája valóban igen szórakoztató és akciódús végét jelentené az emberi civilizációnak, de nem csak ezzel emelkedik ki a világvégejóslatok közül. Hanem azzal is, hogy nem teljes egészében áltudományos hülyeség: a tudósok szerint nem elképzelhetetlen egy olyan vírus megjelenése, amiről például a 28 nappal később szól, sőt a természetben több olyan parazita létezik, ami a szó szoros értelmében zombivá változtatja az áldozatát.

A zombi szó a haiti kreol nyelvből (a francia évszázadok alatt felismerhetetlenségig torzult verziója) származik, és a helyi babonák szerint a sötét vudumágiával a sírból visszahozott élőhalottat jelenti, akit egy boszorkánymester irányít. Ilyen szörnyekről szólt George A. Romero 1968-as horrorklasszikusa, az Élőholtak éjszakája, majd ennek nyomán vagy harminc évig az összes zombis film. Ilyen zombik persze nem létezhetnek a valóságban, az élőhalott tudományos nonszensz. Nem úgy a Zombieland, a Resident Evil-sorozat vagy a Walking Dead zombijai, akiket egy rejtélyes, fertőző vírus változtat vérszomjas, agyhalott szörnyekké. A veszettséghez hasonló, az áldozatot agresszívvé tevő parazita vagy vírus nemcsak hogy létezhetne a valóságban is, hanem létezik, sőt többféle is van belőlük.

Nem vudu, gének és enzimek

Costa Rica őserdeiben él az Anelosimus octavius nevű pók, ami arról híres, hogy a hangyákéhoz hasonló kolóniákba szerveződik, és akár ezer apró, pár milliméteres pók sző közösen hatalmas 7-8 méter átmérőjű hálókat. A pók egyes példányai hajmalosak megőrülni, különválni a kolóniától, építeni egy, a szokásostól teljesen eltérő hálót, majd ha elkészültek, ott helyben elpusztulni. Ilyenkor bújik ki a testükből a pókot zombivá tevő parazita darázslárva, és foglalja el a neki épített hálót. A pók feletti uralom átvételéhez a lárva egy speciális gént használ, ami olyan fehérjét állít elő, ami manipulálni képes a pók idegrendszerét és viselkedését. A módszert a Journal of Experimental Biology tudományos szakfolyóirat legfrissebb számában írták le, ami teljes egészében a természetben előforduló zombikkal, a neuroparazitológiával foglalkozik.

Hasonló módon dolgozik az a hernyókon élősködő vírus, ami olyan enzimet állít elő, amely a hernyó hormonháztartását manipulálja. A parazita semlegesíti annak a hormonnak a hatását, ami a hernyót arra utasítja, hogy hagyja abba a táplálkozást, mert jóllakott. Az állandó éhséget érző áldozat így folyamatosan eszik, miközben a vírus az idegrendszerét is megtámadja, és arra utasítja, hogy másszon minél magasabbra a fákon, ahol él. Normál esetben a hernyó éjszaka bújik elő a fák tövében levő rejtekhelyéről, és nappal ide húzódik vissza a ragadozók elől. A zombihernyót ezzel szemben nem érdekli a saját testi épsége, csak zabál, és mászik felfelé, majd elpusztul. Felbomló szervezetéből pedig a benne szaporodó vírus esőként hullik az égből a mit sem sejtő áldozatokra.

Végül emlékezzünk meg a Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazitáról, ennek a műfajnak az egyik legijesztőbb képviselőjéről. Az élősköző patkányokat fertőz, és macskák bélrendszerében szaporodik. Amikor megfertőzi az áldozatát, egy olyan enzimet bocsát ki, ami a patkány szervezetében a sokszorosára növeli a dopamin- és tesztoszterontermelését termelését. A dopaminban úszó agyú patkány legyűrhetetlen kíváncsiságot érez, félelmet viszont egyáltalán nem, így válik könnyű prédájává a macskának. Az extra tesztoszteron miatt a hímek hirtelen borzasztó vonzóak lesznek a nőstények számára, és a hormon állandó szaporodásra készteti őket, ez pedig a vírus további terjedését segíti. És hogy miért ijesztőbb ez a parazita, mint az eddigiek? Csupán azért, mert becslések szerint az emberiség közel fele a testében hordozza, és egyes tanulmányok szerint az emberi gazdája viselkedését és személyiségét is képes megváltoztatni.

28 mutációval később

A kergemarhakór emberi megfelelőjének is szokták nevezni a Creutzfeldt–Jakob-szindrómát, más néven szivacsos agyvelősorvadást. A betegség mostani ismereteink szerint gyógyíthatatlan, és egy prionnak nevezett abnormális fehérje okozza. Jellemző tünetei között ott a hallucináció, a mozgáskoordináció romlása, izomrángások, a személyiség megváltozása, szellemi leépülés, delírium. Ehhez már csak annyi kell, hogy az agyat szerotonin termelésére vegye rá, vagy blokkolja a vegyület lebomlását (egérkísérletekben a szerotonintúladagolásos állatok agresszívvé váltak és gyakorlatilag lemészárolták egymást), és pontosan a 28 nappal később fiktív vírusát kapjuk.

Zombinak öltözött népzenészek HaitinFotó: Romano Cagnoni / Europress / Getty

És ezzel el is jutottunk a tökéletes zombivírus megalkotásának gondolatkísérletéhez, amit a Popular Science magazin kérésére Steven C. Schlozman, a Harvard egyetem professzora végzett el. Schlozman szerint a filmbeli zombikhoz hasonlóan viselkedő embereket akkor kapunk, ha az agy fontosabb motorikus funkciókat ellátó részeit érintetlenül hagyjuk, azonban a frontális lebenyt, és ezzel a bonyolult gondolatokat, tervezést, moralitást ki kell iktatni. A teljes hatáshoz a Creutzfeldt–Jakobhoz hasonló priont egy vírushoz kell kapcsolni, ami felgyorsítja a terjedést – az ideális ehhez egy agyvelőgyulladást okozó vírus, például a nyugat-nílusi lázé, de egy herpeszvírus is megteszi. Bár a tudósok igyekeznek mindenkit megnyugtatni, hogy egy ilyen mutáció előfordulása nagyon valószínűtlen, azt elismerik, hogy nem teljesen lehetetlen.

Mémekkel várjuk a világvégét

Egy igazi világvége nem jöhet el mémek nélkül. Az internetezők mindent megtettek azért, hogy a december 21-i, össznépi őrületből a digitális világ is megfelelő módon kivegye a részét. A legismertebb mémek mind felsorakoztak, hogy eddig megszokott mondanivalójukat apokaliptikus üzenetekre váltsák. A világvégét várja Balszerencsés Brian, a morcos macska, a túlzottan ragaszkodó barátnő, de még filozoraptor is. Galériánkból megtudhatja, hogyan.

Jön a világvége, de a pókember csak ül, és maszturbál

Második galériánkba azokat a vicces képeket és animációkat gyűjtöttük, amelyek nem egy-egy híres mémhez kapcsolódnak. Több időjárás szolgáltató is elvicceli a 21-i előrejelzést, így azt javasoljuk, mindenki öltözzön rétegesen, de legalábbis meteorálló ruhába. Az esküvőjét a világvégére időzítő pár meghívója pedig egyszerűen cuki.

21-én zápor várható

A knowyourmeme.com adatbázisa szerint már 2003 óta létezik egy világvége-mém. Az animációt egy Fluid nevű felhasználó készítette „end of ze world" címmel; a különböző lehetséges világvégéket figurázza ki benne. Terjedése akkoriban nagyon gyorsnak számított, rövid idő alatt rengeteg honlapra feltöltötték. A Nike később reklámfilmet készített az alkotóval.

Önt is felcsigázta a világvége vagy az emberi ostobaság? Mémet készített vagy látott a világvégéről? Küldje el nekünk!

Archiváld a Wikipediát, lopj biciklit

Túléltük a világvégét, letöröltük az arcunkról a megpróbáltatások verejtékét (vagy a radioaktív port), és körülnézünk. Bármennyi is káromkodunk az első pillanatokban, előbb-utóbb úgyis felmerül a kérdés: és most hogyan tovább?

Tegyük fel, hogy valamikor még az életünkben bekövetkezik egy apokalipszis. Tegyük fel, hogy túlélik páran, esetleg mi is, és nekünk kell újraépítenünk a civilizációt. Fel lehet-e erre előre készülni?

A katasztrófa után először mérjük föl a környezetünket, utána számba vehetjük, hogy mire számíthatunk. Ha a pusztítás akkora volt, hogy a kőkorszakba juttatta vissza az emberiséget, jobb, ha alkalmazkodunk a pleisztocén korabeli életmódhoz. Ehhez több forrásból is találhatunk hasznos tippeket, legyen szó az őskori tűzgyújtási módszerekről, az ősemberek által használt íjak, szerszámok és fegyverek gyártásáról, a földművelésről, illetve az erőforrások hasznosításáról. Bár nehéz olyan kataklizmát elképzelni, ami elpusztítja az emberiség jelentős részét és a civilizációs vívmányokat, de érintetlenül hagyja az élővilágot, az így szerzett tudás a vadkempingezésnél hasznunkra válhat.

Első (még a világvége előtti) lépésünk a túlélőcsomag összeállítása legyen. Ennek tartalmaznia kell néhány napi élelmet, elemlámpát, ivóvizet, takarót, varrókészletet, kést, valamint gyógyszereket és kötszereket. Érdemes általános láz- és fájdalomcsillapítókat, gézt és sebtapaszt és fertőtlenítőszert csomagolni; rövid távon nem betegségekre, hanem balesetekre kell felkészülnünk. Műtéteket ugyan nem végezhetünk saját magunkon, de ha eltörik a lábunk, így legalább sínbe tudjuk tenni. A vastag pénztárcájú profik 24 ezer dollárért biztosíthatják a jövőjüket: ennyiért kapható a zombitámadásra tervezett túlélőcsomag.

Ha nagyvárosban élünk, jobban tesszük, ha minél előbb távozunk; érdemes egy kisebb faluba, illetve egy nagyobb lakott területhez közeli kisvárosba költöznünk. A nagyvárosban felhalmozott tartalékokból bármikor feltölthetjük a készleteinket, és néhány óra, legfeljebb egy nap alatt odaérhetünk. Nagyvárosban élni viszont nem célszerű: vidéken hatékonyabban alakíthatók ki kis közösségek, ahol mindenki ismer mindenkit, és kevésbé kell tartanunk a bűnözéstől is. Egy kisváros vagy falu közvetlen környezetében ráadásul jó eséllyel találhatunk termőföldet is, ahol zöldséget és gyümölcsöt termeszthetünk, illetve jószágokat is tarthatunk. Ez viszont mindennapos elfoglaltságot jelent, így nem árt, ha a termőföld és az állatok közelében élünk.

Biciklis nirvána

A katasztrófa természetétől függően elképzelhető, hogy az utak járhatatlanná válnak a parkoló autók és egyéb roncsok miatt. Ha tudunk, szerezzünk tankot, annak nem jelent problémát nehéz terepen közlekedni; ha ez nem megoldható, válasszunk motorkerékpárt vagy biciklit. A tankok egyébként is sokat fogyasztanak, míg egy motorral néhány liter benzinnel igen messzire juthatunk, és jobban is manőverezhető, mint az autók. A rövid távú közlekedés új eszköze a bicikli lesz; senki nem fogja pazarolni a benzint egy olyan világban, ahol az nehezen beszerezhető. A benzinforrást legkönnyebben úgy biztosíthatjuk, ha leszívjuk az üzemanyagot a parkoló autókból. Mivel az elektromos hálózat nem fog működni, a benzinkutak elektromos szivattyúira nem számíthatunk. A benzinre egyébként is szükségünk lesz: áramellátás híján generátorokra fogunk szorulni, és azok benzinnel működnek.

A kétkerekű járművek komoly hátránya, hogy könnyebben válhatunk a fegyveres fosztogatók célpontjává; mivel megszűnik a közbiztonság, minden idegen potenciális életveszélyt jelenthet. Érdemes önvédelmi fegyvert tartani, ezekből halmozzunk fel annyit, amennyihez csak hozzáférünk. Szerencsés esetben találhatunk megbízható társakat; az orvosok, mérnökök, barkács- és ezermesterek, kőművesek és villanyszerelők az apokalipszis utáni társadalom kulcsemberei lesznek. Egy filozófiaprofesszorral biztos jól elbeszélgethetünk egy üveg bor mellett Kant kategorikus imperatívuszáról, de egy foghúzást már nem fogunk rábízni.

Akárhányan is vagyunk, bárhová megyünk, az első dolgunk a holttestek eltakarítása legyen – érdemes olyan települést kiszemelni, ahol ez néhány nap alatt elvégezhető. A bomlásnak induló holttestek betegségeket terjeszthetnek, ezért fontos minél előbb eltemetni őket.

Víztisztító és pendrive

Az új lakóhelyen biztosítanunk kell a vízellátást. Bár ez az egyik legfontosabb dolog, a vízforrás viszonylag könnyen megoldható, mert a fúrt kutakból könnyen juthatunk artézi vízhez. A vidék ilyen szempontból kedvezőbb helyzetben van, de vélhetően a nagyvárosokban is temérdek palackozott ásványvizet találhatunk. A folyók és tavak vizének megtisztulására akár évekig is várhatunk, de az üzletekben kapható szenes víztisztítóval elég jó eredményt érhetünk el, sőt házilagos módszerekkel, homokkal és faszénnel is tisztíthatjuk az ivóvizet. Az íze szörnyű lesz, de legalább nem fogunk szomjan halni.

A település áramellátását csak úgy biztosíthatjuk, ha mérnökök és villanyszerelők segítik a munkánat, bár a kiégett tekercsek cseréjéhez szükséges rezet a filozófiaprofesszor is csavargathatja. Ha ez nem megoldható, átmenetileg használhatunk sorba kötött akkumulátorokat is, amiket minden autóban megtalálhatunk. Az elektromos eszközök többnyire váltóárammal működnek, az akkumulátor pedig egyenáramot ad, de ez a probléma egy inverterrel orvosolható. Egy nagyszabású apokalipszis-kísérletben házilagos módszerekkel, a legprimitívebb eszközökből már készítettek fagázzal működő generátortöltőt is; átmeneti megoldásként ez is megfelelhet. A megújulú energiáknak is nagy hasznát vehetjük: egy, a Nap mozgását követő, szervomotorra kapcsolt napelem hosszútávon biztosíthatja az energiát.

Fotó: Christine Prichard

Az internet helyreállítása jóval körülményesebb feladat lenne, de mivel az emberiség pusztulásával a tartalomgyártás is megszűnik, ez nem lesz túl fájdalmas veszteség. Egy 16 gigabájtos pendrive-ra már most elmenthetjük az egész Wikipédiát, a macskás képeket majd lerajzoljuk szénnel.

Newton 2060-ra várta a világvégét

Azt már tudjuk, mit gondolnak a modern civilizációk arról, hogy mit gondolnak a maják a világvégéről. De mit gondoltak valójában, eredetileg a birodalom lakói? Erről a kérdésre a leghitelesebb forrás a 17. században keletkezett Csilam Balam, egy jukaték-maja nyelvű írásos emlék, amely néhány megmaradt település spirituális életét gyűjti össze. Ezekben említést tesznek arról, hogy világvégekor összeomlik az ég, árvíz következik, majd újra stabilizálódik az élet a világ öt fáján.

Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik Bolon Dzacab, a villámlás istene, és a Földi Korkodil (Itzam Cab Ain), valamint az isteni nagykövetek, föld és ég összekötői, a Bacabok. A nép szent könyve, a Popol Vuh viszont nem beszél az ég összeomlásáról, és az öt fa születéséről, csak a korábbi emberek sikerét elemzi, akiket elmosott az özönvíz. A maják eredeti hite szerint a teremtés specifikus időpontjai a mezoamerikai naptár nagy körének ciklusai, amely alapján 13 baktunokként új korszak kezdődik. Ezekben pontosan nem tisztázott szereppel részt vesz két, úgynevezett Evezős Isten.

Régészeti bizonyítékok szerint a maják sosem gondolták, hogy 2012-ben vége lenne a világnak. Guatemalaban a régészek csillagászati feljegyzésekkel teli falakat találtak, amelyen már 1200 évvel ezelőtt hatezer évre előre számoltak, azaz bőven idén december 21. utánra. A lelet előtti legkorábbi maja csillagászatra utaló találat 600 éves volt, de a régészek már ekkor is sejtették, hogy ez a civilizáció jóval korábban is foglalkozhatott hasonló számításokkal. Szóval most nem halunk meg, de akkor mikor lehet legközelebb világvégét várni? Valószínűleg pár éven belül megint felbukkan egy új időpont, de a leghíresebb, 2012 utáni világvégejóslat egy neves tudóshoz kötődik.

Newton szerint 2060-ban

Isaac Newtoon a fizikán kívül – a kor szokásainak megfelelően – bőven foglalkozott asztrológiával is. Ennek keretében pedig nemcsak a bolygók pályáját és azok hatásait vizsgálta, hanem kutatta a világvége lehetséges időpontját is.

Pár éve nyilvánosságra került levelezéséből kiderül, hogy szerinte a világvége 2060-ban érkezik elég, egészen pontosan a 1260 évvel a Római Birodalom alapítása után.

Newton 1704-es keltezésű levelét a jeruzsálemi Héber Egyetemen őrzik. A tudós a Bibliából Dániel könyvét használta fel az apokalipszis dátumának kiszámításához, bár pontosan nem tudni, mely részeket. A levélben megemlíti, elképzelhető, hogy a világnak később lesz vége, de annak nem látja okát, hogy az apokalipszis előbb következzen be.

5+6=11. Véletlen? Aligha!

A mai nappal a maja naptár a végére ér (valójában csak újraindul), és vannak, akik szerint ez a világ végét is jelenti. 21 napos adventi naptárunkban jártuk körbe az év hisztijét, nagy menet volt, köszönjük, hogy velünk tartottak.

A mai napon kíváncsian – és a tudományrovatban persze rendkívül szkeptikusan – figyeljük a fejleményeket, az előjeleket és a várhatóan nagy tömegben érkező mémeket, a NASA-val és Obamával együtt röhögünk a null-síkon és a zombiapokalipszisen. Volt már ugyan olyan, hogy majdnem eljött a világvége, de ezeket a necces pillanatokat nem egy rég halott nép hozta el, hanem a nagyon is élők.

Ha mégis történne valami végzetes, ön tudja, hova kell bújni, a posztapokaliptikus Földön mit érdemes enni, és hogyan építheti újra a civilizációt. Ha pedig mégsem lenne világvége, ne keseredjen el – sokszor elmaradt már, de mindig van új időpont, amikor lehet várni.

Fotó: Francois Lochon

És most kattintson az állítólagos utolsó napot percről percre követő tudósításunkra – sőt, járuljon hozzá, ha kedve van! Egy néhány napja érkezett olvasói levéllel búcsúzunk.

Tisztelt Szerkesztőség!

A világvége jóslattal kapcsolatban szeretném Önökkel megosztani a következő érdekességet.

Legyenek szívesek leírni a következő számsort:20121221
Ezután pedig visszafelé:12212102
Kérem,adják össze:32333323
Olvassák visszafelé,ugyanaz a számsor jön ki!

Adják össze kettesével a számokat:3+2,3+3,3+3,2+3
Az eredmény:5665
Olvassák visszafelé,ugyanaz a számsor jön ki!

Ismét adják össze kettesével:5+6,6+5
Az eredmény:1111
Olvassák visszafelé,ugyanaz a számsor jön ki!

Ismét adják össze kettesével:1+1,1+1
Az eredmény:22
Olvassák visszafelé,ugyanaz a számsor jön ki!

Véleményem szerint ez több,mint véletlen.Lehet,hogy az adott napon mégis történik valami esemény?

UPDATE: Örülünk, hogy nem kellett csalódnunk az olvasóinkban, hiszen a fenti számmisztika mindegyik dátumra igaz, és ezt többen le is vezették nekünk. Az elsőnek ezennel emléket állítunk:

A cikk alján lévő beküldött levélben említett számítás semmit sem jelent. Bármely számra igaz.

jelölje x(i) a szám i. számjegyét
tehát akkor egy tetszőleges nagy egész szám:
x(1) x(2) x(3) ... x(n-2) x(n-1) x(n)

ugyan ez visszafelé:
x(n) x(n-1) x(n-2) ... x(3) x(2) x(1)

Ha rendre összeadjuk a számokat, akkor látható, hogy az eredmény első és utolsó számjegye:
= x(1) + x(n)
= x(n) + x(1)

Az összeadás kommutatív tulajdonsága miatt megegyezik.
Ugyan ez igaz a többi számjegyre is, nem függ attól, hogy a számjegyek száma páros vagy páratlan.

Ha a számokat kettesével összeadjuk, szintén a kommutatív tulajdonság viccelhet meg minket:
első számjegy: x(1) + x(n)
második számjegy: x(2) + x(n-1)
összegük: x(1) + x(n) + x(2) + x(n-1)

utolsó számjegy: x(n) + x(1)
utolsó előtti számjegy: x(n-1) + x(2)
összegük: x(n) + x(1) + x(n-1) + x(2)