Fegyverkeznek a csimpánzok
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A kutatást Jill Pruetz, az Iowai Állami Egyetem antropológiaprofesszora és Paco Bertolani, a Leverhulme Centre for Human Evolutionary Studies nevű brit szervezet munkatársa végezték, felfedezésükről a Current Biology című tudományos lapban számoltak be.
Üregi veszedelem
A tudósok 2005 márciusa és 2006 júliusa között figyeltek meg Szenegál inkább szavannás, mint erdős részein élő csimpánzokat. Huszonkét esetben jegyezték fel, hogy az állatok saját maguk által készített dárdákkal indultak vadászni. A csimpánzok faágakat törtek le, ezeket lecsupaszították, majd az ágvégeket fogaikkal rágták hegyesre. Az így készült fegyverekkel üregekbe, fák odvaiba szurkáltak be. A kutatóknak nem sikerült fényképeket vagy filmfelvételt készíteniük erről a furcsa viselkedésről.
A tudósok szerint a majmok egyértelműen nem a lyukakból akartak kipiszkálni valamit, hanem erősen és hirtelen döftek, szándékosan meg akarták sebesíteni az üregekben rejtőző kisebb állatokat. A csimpánzok rendszeresen megszagolták és megnyalogatták a dárdák végét, egy alkalommal pedig Bertolani szemtanúja volt annak, hogy az egyik csimpánz kihúz a rejtekéből egy éjszakai makifélét.
Harcias nőstények
Pruetz úgy véli, az állatok azért szoktak rá a fegyverhasználatra, hogy gyümölcsökből álló étrendjüket fehérjével egészítsék ki. Az esetek többségében fiatal állatok és nőstények készítettek dárdát, ami erősíti azt az elméletet, amely szerint az első eszközkészítő ősemberek nők voltak. A kutatók szerint a felfedezés segíthet korai elődeink vadászati stratégiáinak megértésében is.
A tudósok ugyanakkor elismerik, hogy a csimpánzok viselkedése nem mondható szokványosnak. Ezek az állatok ugyanis általában zászlósfarkú majomra vadásznak, ami nem üreglakó. A szenegáli szavannákon azonban nem élnek zászlósfarkú majmok, csak makik, és az ott élő, kb. 500 fős csimpánzpopuláció valószínűleg ezért szokott rá a fegyverkészítésre.
Az eszköz nem újdonság
Pruetzék cikke alig egy héttel azután jelent meg, hogy egy másik tanulmány hírül adta, hogy az őscsimpánzok is szerszámokat használtak.
Az eszközhasználat régóta ismert viselkedés a csimpánzoknál – például rendszeresen "horgásznak" vékony gallyakkal termeszekre –, de most először fordult elő, hogy fegyverkészítést figyeltek meg az állatvilágban.
Eszközhasználatra egyébként más állatok is képesek. A tövisszúró gébics gyakran tüskékre tűzi az általa zsákmányolt rovarokat, néhány varjúfaj pedig kisebb gallyakkal piszkálja ki a szűk hasadékokban megbújó ízeltlábúakat. Az Ausztrália partjainál élő delfinek pedig szivaccsal védik az orrukat, amikor a tenger fenekén kutatnak kisebb halak után.