Hogyan lesz a bűnjelből DNS-elemzés és bizonyíték?

Április huszonötödike neves nap a molekuláris biológia és a genetika történetében: 1953-ban ezen a napon jelent meg két biológus, az amerikai James Watson és a brit Francis Crick cikke a Nature-ben, melyben leírták a DNS szerkezetét. Ötven évvel később pedig a Humán Genom Projekten dolgozó kutatók éppen ezen a napon jelentették be a projekt befejezését, vagyis az emberi szervezet teljes örökítő információjának leírását.

Azóta a DNS-sel dolgozó nagyobb kutatóintézetek és laboratóriumok minden évben megünneplik a DNS-napot, az utóbbi években Magyarországon is megemlékeztek a napról a tudományos újságírók és bloggerek egy-egy cikkel. Idén azonban a Béka blog szerzője, Nádori Gergely unszolására több kutatóintézet is rövidfilmeket és előadásokat töltött fel a netre, amiket a tudomány iránt érdeklődők mellett a biológiatanároknak is szánnak. Több tudományos blogger külön posztot szentelt a napnak: a Béka blogon Desmond Tutu genomjáról, a Critical Biomassen a Watson-Crick cikkről, a Tanárblogon DNS-sel foglalkozó weboldalakról lehet olvasni.

A videónézés mellett kérdezni is lehet a kutatóktól. „Az ország több laboratóriuma, ahol DNS-sel foglalkoznak, felkészült arra, hogy a válaszoljon az érdeklődők kérdéseire, beszélgessen az érdeklődőkkel a munkájáról. Azt reméljük, hogy így senkinek nem kell laborokba ellátogatnia, hanem a laborok mennek házhoz az osztálytermekbe, az érdeklődők otthonaiba” – fogalmaz a DNS-nap honlapja. A videókat szintén a honlapon lehet elérni és megtekinteni vagy az alábbiakban.

A Szertár blogot készítő Zsiros László Róbert kiment az utcára egy kamerával, és megkérdezte az embereket, mit tudnak a DNS-ről.

A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Hemogenetikai (DNS) Osztálya olyan intézmény, amit a helyszínelős tévésorozatokban csak „laborként” szoktak emlegetni: itt vizsgálják a bűnjelekből kinyert DNS-mintákat és itt születnek a bűnügyekben gyakran bizonyító erejű elemzések. A munkáról és több konkrét bűnügyben lezajlott DNS-kutatásról készült videókat az intézet indavideós profiljáról lehet elérni, ez pedig a Police TV rövidfilmje az intézetről:

Egy hazai egészségügyi intézményeket támogató független cég, a KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft. is az ügy mellé állt. Az ő profiljukon a molekuláris diagnosztika és a molekulárisan célzott gyógyszerek kérdéseiről lehet videókat nézni, például arról, hogy a vastagbélrákot hogyan lehet kezelni ezekkel a gyógyszerekkel.

Végül a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet a Debreceni Klinikai Genomikai Központtal együttműködve valóságos videócunamival készült a napra. A több mint húsz videót az intézet DNS-napra készített blogján lehet megtekinteni, akadnak köztük angol nyelvű rövidfilmek és magyar előadások is, ez utóbbiakat Bálint Bálint László, a genomikai központ munkatársa tartja.