Móric
10 °C
18 °C

Átment a brit Frankenstein-törvény

2008.06.08. 12:02
A lelkiismeretük szerint szavazó brit képviselők olyan törvénymódosítást fogadtak el, amely lehetővé teszi az ember-állat hibrid embriók létrehozását, és az őssejt-donor "megmentő testvérek" előzetes genetikai szelekcióját. Konzervatívok szerint etikátlan és orvosilag haszontalan döntés született, orvoskutatók viszont úgy vélik, hogy többek között a Parkinson-, és az Alzheimer-kór, valamint a cukorbetegség és a köszvény új gyógymódjait hozhatja a hibrid embriókon végzett kutatás.

A május végén elfogadott törvénymódosítást késhegyre menő vita vezette fel a brit sajtóban és a parlament alsóházában. A kérdés olyannyira megosztotta a politikusokat is, hogy a képviselők lelkiismereti alapon szavazhattak: Gordon Brown miniszterelnök a hibrid embriók mellett, kormányának katolikus tagjai ellenük szavaztak.

A konzervatív képviselők Frankensteint emlegették, és erősen megkérdőjelezték a hibrid embriók kutatási hasznát, mondván hogy egyelőre semmi nem bizonyítja, hogy gyógyításra használható őssejtek lennének nyerhetők ezzel a módszerrel. A Human Genetics Alert nevű jogvédő szervezet azt hangoztatta, hogy a hibrid embrió-kutatás felesleges reményeket ébreszt az öröklött betegségekben szenvedőkben, etikailag pedig rettentően aggályos módszer.

A hibrid embriókkal dolgozó kutatók és támogatóik szerint viszont az ilyen jellegű kutatás "életek millióit" mentheti meg, az embriókból kinyert őssejtek egy egész sor súlyos betegség új gyógymódjával kecsegtetnek.

A hibrid embrió-kérdés azért került a brit parlament napirendjére, mert a humán fertilizációról és embriológiáról 1990-ben elfogadott törvény csak egy esetben engedte az állati és emberi sejtek összekeverését: az emberi sperma nemzőképességének vizsgálata céljából. Ez az úgynevezett hörcsögteszt, mert hörcsögök petesejtjein tesztelik az emberi hímivarsejteket.

Azóta viszont az őssejtkutatás fejlődésének következtében jelentősen felértékelődtek a humán embriókísérletek, és mivel emberi petesejt nem áll megfelelő mennyiségben a kutatók rendelkezésére, olyan módszereket dolgoztak ki, amely örökítőanyaguktól megfosztott állati petesejtek, és emberből származó örökítőanyag - vagy teljes sejt - kombinációjával hoz létre embriót.

Ez azonban mindeddig még az ilyen jellegű kutatómunkát más országokhoz képest megengedően szabályozó Nagy-Britanniában is csak külön engedéllyel volt lehetséges. Most azonban nem csupán az örökítőanyagától megfosztott állati petesejtek alkalmazását, de az úgynevezett valódi hibridek létrehozhását is engedélyezték a brit képviselők, és leszavazták az ezek betiltását célzó törvénymódosítási javaslatokat. A valódi hibridek állati örökítőanyagot is tartalmazhatnak, akár 50 százalékos arányban is.

Patricia Piccini ausztrál művész ember-disznó hibridet ábrázoló szobra

Az új szabályozás azt viszont már tiltja, hogy ezeket az embriókat állati vagy emberi méhbe ültessék: csak 14 napig tarthatók életben, és csak kutatási - őssejt-kinyerési - célokra használhatóak, mielőtt elpusztítanák őket.

A brit alsóház egyúttal azt is megszavazta, hogy a szülők előzetes genetikai szűrésnek, embriószűrésnek vethessék alá az úgynevezett "megmentő testvért" abból a célból, hogy a genetikailag legmegfelelőbb leendő donor kerüljön beültetésre. "Megmentő testvérre" akkor van szükség, ha a gyermek olyan betegségben szenved, amely köldökzsinórvér-őssejtekkel, vagy például a leukémia esetében csontvelőtranszplantációval gyógyítható.

Az Egyesült Államokban az idősebb, a gyermek kihordására már nem képes nők béranyát is igénybe vehetnek a "megmentő testvér" világrahozatalára. Az embriószelekcióval kombinált in vitro fertilizációs módszer kritikusai "pótalkatrész-, vagy dizájn-babákként" emlegetik az e célból megfogant gyermekeket, akiket aztán testvéreikhez hasonlóan rendesen fel kell nevelniük a szülőknek.

A brit törvényhozás végül egy harmadik, hasonlóképpen vitatott döntéssel is megfejelte a törvénymódosítást: a mesterséges megtermékenyítést végző klinikáknak ezentúl nem kell mérlegelniük "az apa hiányát", mert ez a szabály korábban hátrányosan különböztette meg a leszbikus és az egyedülálló anyajelölteket. Vallásos szervezetek szerint ez támadás a család intézménye ellen, és olyan jelzést küld a társadalomnak, hogy az apa tulajdonképpen felesleges.

Génmódosított embrió

New York-i kutatók markergént ültettek be egy mesterséges megtermékenyítés során megmaradt embrióba, és ezzel a világon elsőként hoztak létre génmanipulált humán magzatot. A beültetett gén zölden fluoreszkáló proteint termelt, az embriót öt napig tartották életben. Bár ezzel a technológiával elméletileg kijavíthatók az örökletes betegségeket okozó gének, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a későbbiekben az utód számos fontos tulajdonsága, például a magassága, intelligenciája vagy a haja színe is módosíthatóvá válna.