Salamon király bányái a legenda szerint aranyban és gyémántban voltak gazdagok. A régészek viszont azt állítják, hogy a bölcs király birodalmát rézzel látták el. Thomas Levy, a San Diegó-i Egyetem kutatója és Mohammad Nadzsar jordániai régész ugyanis felfedezte egy Kr.e. 10 századi, azaz Salamon uralkodása idejéből származó rézbánya nyomait Jordánia déli részén, a Holt-tenger közelében. A helységet ma Kirbat an-Náhásznak, azaz rézromoknak nevezik.
A területen már az 1970-es években elkezdődtek az ásatások, és az akkori leletek arra utaltak, hogy a Kr.e. 7. században kezdtek el ott fémmunkákkal foglalkozni, azaz jóval Salamon uralkodása után. Levy és Nadzsar azonban 2002 és 2006 között mélyebbre ásott és a felszín alatt hat méterrel Kr.e. 10. századból való eszközökre bukkantak. "Nem hihetünk el mindent, ami az ősi írásokban áll, de ez a kutatás a régészeti, a tudományos adatok és a Biblia találkozásáról tanúskodik" - nyilatkozta Levy. Ennek további bizonyítéka, hogy az ásatások során Kr.e. 10 századi egyiptomi amulettet és szkarabeuszt találtak, ez pedig megfelel annak a bibliai történetnek, mely szerint Salamon király halála után I. Sosenk fáraó hadai betörtek Izraelbe. (forrás: MTI)
Egyetlen testi őssejtből növesztettek egerekben teljes dülmirigyet amerikai kutatók, olvasható a Nature tudományos hetilap legutóbbi számában. Az eredmény jelentősen felgyorsíthatja a prosztatarák kutatását, ám átültetésre alkalmas emberi szerv előállítását nem ígérik az új technológia megalkotói. A dülmirigy a húgyhólyag alatt helyezkedik el, az általa termelt váladék hígítja a spermát és javítja az ondósejtek mozgását. A prosztata rákja különösen idősebb férfiaknál gyakori, az összes diagnosztizált tumor negyede prosztatarák.
A San Franciscó-i kutatóknak olyan őssejttípust sikerült elkülöníteniük, amely a dülmirigyben található különféle sejtekké képes átalakulni. Az őssejteket visszaültetve az egerekbe, azok a teljes dülmirigyet felépítették. Egy működő szervet azonban csak úgy lehetne létrehozni, ha az egész rendszerbe illeszkedne: a vizeletet a veséből elszállító húgycső is a prosztatán halad át, utóbbi tevékenységét ráadásul az idegek összetett hálózata szabályozza.
Szakemberek szerint az igazi probléma nem az, hogy egy többletdülmirigyre lenne szükség, hanem a prosztata megnagyobbodása, amely gyakran vezet rákhoz. A dülmirigyet alkotó sejtek alaposabb megismerése azt jelentheti, hogy a terápiával pontosabban vehetik célba és tarthatják ellenőrzés alatt azokat. A cikket jegyző Kevin G. Leong és munkatársai a Genentech biotechnológiai kutatócég molekuláris biológiai részlegében érték el eredményüket.
(MTI)
Brit kutatók olyan bíbor színű paradicsomot állítottak elő, ami rákmegelőző hatásúnak bizonyult egereknél. A génmódosított, lilás árnyalatú paradicsom olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a természetben a sötét színű bogyós gyümölcsökben találhatók meg nagy mennyiségben. A Nature Biotechnology című szaklap legfrissebb számában írják le kísérletüket a brit John Innes Center munkatársai, akik rákra fogékonnyá tett egerek egy részének a módosított paradicsomot adták rendszeresen, az állatok másik csoportját pedig normál étrenden tartották. Cathie Martin és kutatócsoportja megállapította, hogy a bíbor paradicsomot fogyasztó egerek jóval tovább éltek.
A tanulmányban a növényi színanyagok egy csoportját, az antocianin vegyületeket vizsgálták. Ezek az antioxidáns hatású anyagok nagy mennyiségben találhatók meg például a szederben vagy a feketeribizliben, általában a virágok és termések kék, ibolya és piros színét adják. Az antioxidáns hatású anyagok fogyasztása igazoltan csökkenti a rák, a szívproblémák és néhány idegrendszeri betegség előfordulásának kockázatát. A kutatók a tátika virágának színéért felelős gént használták fel arra, hogy bíborrá fessék a paradicsomot. A rákra hajlamosított kísérleti egerek átlagosan 182 napig éltek, ha rendszeresen ették a lila paradicsomot, míg a hagyományos étrenden élő állatok csak 142 napig.
Martin elmondta, hogy következő lépésként azt nézik meg, milyen mechanizmussal érik el védőhatásukat az antioxidánsok a kísérleti állatoknál. Az emberi próbák azonban még igen távol vannak, hangsúlyozta a növénybiológus. A flavonoid vegyületek nagy csoportjába tartozó antocianinokat addig is természetes úton vehetjük magunkhoz a piros, kék, lila bogyós gyümölcsökkel, a legolcsóbban pedig a vöröskáposztával.
(MTI)
Légi- és műholdas felvételek segítettek az olasz régészeknek megtalálni a Via Anniát, azt az ókori utat, amely mintegy 200 kilométer hosszúságban összekötötte a Pó deltájában fekvő városokat Adriától Aquileiáig. Az út a római birodalom egyik fő útja volt és hidrogeológiai problémák miatt ment tönkre a középkorban. Rekonstruálása 2005-ben indult meg egymillió eurós költségvetéssel, amely a tervek szerint 2009-ben fejeződik be - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Az eddigi ásatások eredménye az Altinóban talált antik város, fórum és színház. A leleteket az út mentén öt város múzeuma mutatja be. Elsőként Padova, az ókori Patavium múzeumában láthatók már október végétől. A belépőjegyek ugyanakkor érvényesek lesznek a másik négy város - Adria, Altino, Concordia és Aquileia - múzeumában is. A régészek remélik, hogy a további ásatások fényt derítenek arra is, hogy az út Adriánál végződött-e vagy a mai Bolognánál. Ebben ugyanis megoszlik a véleményük. Nincs egyelőre egyetértés abban sem, hogy az építtető az időszámításunk előtt 153-ban konzulnak megválasztott Annius Luscus volt-e vagy inkább Titus Annius Rufus praetor, aki időszámításunk előtt 131-ben viselte ezt a tisztséget.
(MTI)
Kínai kutatók azonosították azt a gént, amely szabályozza a rizsszem nagyságát és súlyát. A felfedezés növelheti az egyik legfontosabb élelmiszer termesztését. A GIF1-nek elnevezett gén irányítja annak az enzimnek az aktivitását, amely a keményítőt termeli. Ezt a gént ismerték fel az emberek tudtukon kívül, amikor évezredek óta a nagyobb szemű rizs palántáit ültették el. Azonosítása után a kutatók génmanipulációval nagyobb szerepet adtak a GIF1-nek és ezzel növelték a rizsszemek méretét. A GIF1 arra szövetre is hatással van, amely a táplálékot szállítja, beleértve a cukrokat - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
(MTI)
Egy nagyjából 190 millió évvel ezelőtt élt apró dinoszaurusz fiatal példányának koponyája megmutatja, hogy mikor vált el a növényevő őshüllők ága a ragadozó dinóktól - jelentették be brit és amerikai kutatók. A Heterodontosaurus a nevét vegyes fogazatáról kapta, állkapcsában ugynis hegyes, éles, a kutyáéra emlékeztető fogak szolgálnak tépésre és harapásra, míg hátsó örlőfogai simák. Vagyis a kis állat félúton van a növényevők és a ragadozók között.
Laura Porro, a Chicagói Egyetem munkatársa a londoni Természettudományi Múzeum tudósaival együtt a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóirat hasábjain írta le a Heterodontosaurust. Porro a koponyára véletlenül akadt a fokvárosi Iziko Dél-afrikai Múzeum őslénytárának egyik fiókjában, amikor a növényevő madármedencéjűek (Ornithischia) rendjéhez tartozó, a korai jura idején Afrika déli részén élő faj táplálkozási szokásait vizsgálta. A kövületet még a hatvanas években találták, de sosem azonosították.
A paleontológus szerint a tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hosszú szemfogak ivari kétalakúságot mutatnak (azaz csak az egyik nemben találhatók meg, hasonlóan a szarvasbikák agancsához), de a jelenleg talált fiatal állat koponyája azt mutatja, hogy vélhetően mindkét nem viselt ilyen tépőfogakat.
"Ezek a fogak egyáltalán nem emlékeztetnek egy növényevő fogaira. Sokkal inkább úgy néznek ki, mint egy kardfogú tigris szemfogai" - mondta Porro egy telefoninterjúban.
A Földön nagyjából 230 milló éve jelentek meg a dinoszauruszok, amelyek korai képviselői mind ragadozó életmódot folytattak. A heterodontoszaurusz korában ugyan léteztek már más növényevő fajok is, de a madármedencéjűek rendje rendkívül fontos, hiszen később rendkívül gazdag faji változatosságot mutatott. Ebbe a rendbe tartoznak például a maiaszauruszok, a triceratopsz és az olyan gigászok, mint az ankyloszaurusz. E rendnek egyik legkorábbi faja a heterodontoszaurusz, amely nagyjából egy mai pulyka méretére nőtt (nagyjából egy méter hosszú, 2,5 kg tömegű volt). A fiatal állat ennél jóval kisebb: nagyjából 40-45 cm hosszú és 20 deka lehetett. (mti)
Egy több mint 150 millió évvel ezelőtt élt, lopott tojásokkal táplálkozó kis tollas dinoszaurusz megmagyarázhatja a hüllők madárrá fejlődésének egyik fontos szakaszát - állítja a Nature című brit szaklapban megjelent tanulmány. Hszü Hszing és a kínai tudományos akadémia más paleontológusai írták le azt a tojásrakó gerincest, amelynek megkövesedett maradványait Belső-Mongóliában, Taohukouban találták meg.
Az Epidexiptryx hui, amely feltehetően mindössze 164 grammot nyomott, azaz nem volt nagyobb egy galambnál, a középső és kései jura korszakban élt nagyjából 168-152 millió évvel ezelőtt. Ez az őslény valamivel korábbról származik, mint a körülbelül 150 millió évvel ezelőtt megjelent archeopteryx. Ez utóbbi, amelyet általában az első madárnak tekintenek, valószínűleg már képes volt repülni.
A kínai kutatók szerint az E. hui testének hátsó felén található két pár hosszú toll szexuális jellegű dísz lehetett, hasonlóan a mai páva tollaihoz. Az Epidexipteryx hui nevét a "tollmutatás" görög szóból, valamint az idén áprilisban 42 éves korában elhunyt Hu Jao-ming (Hu Yaoming) kínai paleontológus nevéből alakították ki. (mti)
Öt évszázaddal azután, hogy megszülettek Leonardo da Vincinek a szív bonyolult szerkezetét bemutató anatómiai rajzai, elkészült egy olyan háromdimenziós komputeres szívmodell, amely forradalmasíthatja az oktatást, a gyógyászatot és a gyógyszergyártást.
A virtuális szívet három angol kardiológus alkotta meg, akik korábbi komputeres modellek százait tanulmányozták, és munkájuk során szívspecialisták tucatjainak tapasztalatára támaszkodtak. Az orvosok úgy gondolták, hogy a korábban alkalmazott kétdimenziós modellek nem elég pontosak, ezért segítségükkel nehéz megtanítani a medikusoknak a szívultrahang minden csínját-bínját.
A modell teljesen élethű, a négy szívkamra a képernyőn ugyanabban az aszimmetrikus ritmusban működik, mint a mellkasi pumpa.
"Húsz milliszekundum pontossággal tudjuk reprodukálni az emberi szívverést. A virtuális modellt felszeletelhetjük a képernyőn, és megfordíthatjuk tengelye körül, hogy különböző szemszögből vehessük szemügyre a szívet" - nyilatkozta Sue Wright, a londoni szívkórház aneszteziológusa, aki segített életre kelteni a virtuális szívet.
Az új virtuális szívmodell a gyógyszergyártók érdeklődését is felkeltette, mivel a számítógépes programok segítségével gyorsabban és olcsóbban lehet vizsgálni, miként hatnak az új készítmények az emberi szervezetben. (mti)
Egy jótékony hatású baktérium hiánya okozhatja a teljes emésztőtraktust érintő, krónikus bélgyulladással járó Crohn-betegséget, melyben a páciens immunrendszere túlingerelt állapotba kerül - közölték francia kutatók.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmányban leírják a szerzők, hogy a Faecalibacterium prausnitzii elnevezésű baktérium gyulladáscsökkentő hatású biokémiai vegyületeket választ ki. Korábbi kutatások jelezték már, hogy a Clostridium leptum nevű csoportba tartozó baktériumokból a szokásosnál kevesebb van a Crohn-páciensek emésztőrendszerében. A most vizsgált baktérium is ebbe a csoportba tartozik, és a szakértők jelentős hiányt tapasztaltak belőle a krónikus bélgyulladással élő embereknél.
Ha a jótékony baktérium szintje alacsony volt, nagyobb valószínűséggel újult ki a gyulladásos állapot azoknál a Crohn-pácienseknél, akik bélrendszerének egy részét műtéti úton el kellett távolítani - állapította meg Harry Sokol és kutatócsoportja. Ha az állatkísérletek sikerrel járnak, van remény arra, hogy az F. prausnitzii baktériumot is tartalmazó probiotikumok szedése legalábbis enyhíti a bélgyulladás tüneteit. (MTI)
Az Északi-sark jégtakarója egykor sokkal kisebb volt, és a Sarki-tenger átmenetileg jégmentes is lehetett: erre a következtetésre jutott egy norvég-dán kutatócsoport, amelyik Észak-Grönland öbleit és partjait vizsgálta meg, és új éghajlati térképet vázolt fel a régióról. "A legutóbbi jégkorszak óta északon soha nem volt annyira enyhe az éghajlat, mint hat-hétezer évvel ezelőtt" - mondta Astrid Lyst, a norvég NGU kutatási társaság geológusa.
A kutató munkatársaival együtt számos bizonyítékot talált, amelyek mind egy akkoriban jégmentes Északi-sarkra utalnak: Szibériából és Alaszkából származó uszadékfát, kagylókat és kis kövületeket, partalakzatokat valamint inuit (eszkimó) települések maradványait. A legfontosabb információ a partvonalakból következett, amelyek vagy a jég által a partra gyakorolt nyomás, vagy hullámok által keletkeznek. A kutatók által felfedezett hosszú partszakaszok a hullámok alakító hatásának nyomait viselték magukon, tehát valószínűsíthető, hogy ebben az időszakban a Jeges-tenger jégmentes volt. Ma az Independence Fjord kutatók által vizsgált sekély partját jégtakaró fedi.
A sarkvidék nemzetközi évének keretén belül megszervezett vizsgálódás alkalmával a kutatók rábukkantak az első, Alaszkából és Kanadából bevándorló inuitok településeinek romjaira is. Ez az "Independence 1" néven emlegetett kultúra 4500 évvel ezelőtt északkelet felé vándorolt, és magányos partokon telepedett le. Ekkor újra eljegesedett a tenger, így az inuitok túlélése biztosítva volt: tudtak fókára vadászni és uszadékfát gyűjteni.
A régió lehetséges jégmentes időszakát Lys a 6000-7000 évvel ezelőttig tartó meleg időszakra teszi. Óvatosnak kell azonban lenni, ha a mai és az akkori történések közt párhuzamot kívánunk vonni, ugyanis akkor más erők hívták életre a klímaváltozást - érvelt a geológus -, és a különböző tényezők ugyan hasonló köztes eredményekhez vezethetnek, de nem feltétlenül ugyanahhoz a végkifejlethez. (MTI)
Szemerédi Endre akadémikus, a gráfelmélet egyik legismertebb magyar szakértője szerdán veszi át az idén neki ítélt, félmillió svéd korona (13,7 millió forint) pénzjutalommal járó Rolf Schock-díjat Stockholmban, ahová családtagjai is elkísérték. Szemerédi januárban kapta meg az Amerikai Matematikai Társulat Steel-díját, így a Svéd Királyi Tudományos Akadémia által neki ítélt Rolf Schock-díj idén már a második rangos nemzetközi elismerése. Az indoklás szerint a díjat az egész számok halmazaiban található számtani sorozatokkal kapcsolatos, 1975-től végzett mély és úttörő munkájáért adományozták, amely a matematika számos ágában vezetett jelentős felfedezésekhez és előrehaladáshoz.
Azoknál a pácienseknél, akik vérnyomást és szívritmust csökkentő béta-blokkoló szert kaptak műtétjük előtt, megkétszereződött a műtét utáni szívroham kockázata, és több mint kétszeres volt körükben az egy hónapon belüli elhalálozás kockázata - közölték amerikai kutatók. A béta-blokkolókat gyakran adják a rutinműtétek, például sérvműtét előtt álló embereknek, hogy csökkentsék szívritmusukat, ám a Boston Egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy több a káruk, mint a hasznuk. Kamal Itani csoportja az Archives of Surgery című szaklap legutóbbi számában 238 olyan páciens orvosi adatai elemzi, akik 2000-ben, műtétjük előtt béta-blokkolót kaptak és 408 olyan páciensét, akiknél nem alkalmaztak ilyen szert. Megállapították, hogy a műtétet követő egy hónapon belül az előbbi csoport 2,94 százaléka kapott szívinfarktust és 2,52 százaléka halt meg, míg a másik csoportnál ugyanezen arányok: 0,74 százalék és 0,25 százalék voltak. A szakemberek szerint az eredmény arra figyelmeztet, hogy a béta-blokkolókat óvatosabban kell alkalmazni műtétek előtt, illetve a szívproblémával bármely műtétre készülő emberek állapotát körültekintőbben szükséges nyomon követni. (forrás: MTI)
A zsírban sült ételekben, sós falatkákban és húsban gazdag étrend a szívinfarktusok mintegy 35 százalékára ad magyarázatot, közölték kanadai kutatók. Ötvenkét országból 16 ezer pácienst, köztük 5700, első szívinfarktusán éppen átesett embert kérdezett ki étkezési szokásairól Salim Yusuf, az ontariói McMaster Egyetem munkatársa csoportjával. Az 1999 februárja és 2003 márciusa között zajlott vizsgálat során vérmintákat is vettek a résztvevőktől. A kutatók étrendjük alapján három csoportba sorolták a tesztalanyokat. Az első az "orientális" étrend volt, sok tofuval, szójával és egyéb szósszal. A második a nyugati étrend sült ételekkel, sós falatokkal, sok hússal. A harmadikat bölcs étrendnek nevezték el a szerzők, akiknek tanulmánya a Circulation szakfolyóirat legfrissebb számában jelent meg.
Az utóbbi étrend sok gyümölcs és zöldség fogyasztásával jellemezhető. A harmadik csoportba tartozó embereknél 30 százalékkal találták alacsonyabbnak a szívinfarktusra való kockázatot az átlagosnál. A nyugati étrenden élőknek viszont 35 százalékkal nagyobbnak bizonyult az infarktuskockázata azokhoz képest, akik alig fogyasztottak zsiradékban sült ételt és húst. Az orientális étrenden élőknél átlagos kockázatot találtak. A szívinfarktus a gazdag és szegény országokat egyaránt érinti, ám az összes szív- és érrendszeri betegség 80 százaléka a közepesnél alacsonyabb bevételű országokban fordult elő - írják a kutatók. A szakemberek szerint a tofuban gazdag étkezésnek azért nincs szívvédő hatása, mert túl nagy a nátrium tartalma, mely magas vérnyomáshoz és szélütéshez vezethet. (forrás: MTI)
A világ legősibb, 8600 éves krematóriumát tárták fel japán régészek Szíriában. Ausztráliában, a Willandra Nemzeti Parkban ugyan korábban találtak egy elszenesedett női csontvázat, amelynek korát 26 ezer évesre becsülik, ám az eddig ismert legrégebbi, egyértelműen hamvasztási terület Irak északi részén található; korát 7000 évesre becsülik.
A Cukubai Egyetem régészei négy, egyenként egy méter átmérőjű, 50-80 centiméter mély gödröt találtak Szíria észak-nyugati részén, 10 kilométerre Idlík városától. 47 ember földi maradványát tárták fel, közülük 20-at hamvasztottak el annak idején.
"Egytonnányi fa volt szükséges a tetemek elhamvasztásához. Az a tény viszont, hogy a holttestek egy részét elhamvasztották, a másik részét pedig nem, arra utal, hogy a temetés e formája bizonyos társadalmi státusú embereknek járt ki" - nyilatkozta a feltárást irányító Cuneki Akira professzor.
Szato Hirojuki, a Tokiói Egyetem professzora szerint a lelet igen fontos. Mint mondta, a neolitikum korában kezdett kiépülni a társadalmi hierarchia, ekkor jelenik meg az elit. A mostani lelet a társadalmi rétegződéshez szolgáltat új ismereteket. (mti)
Valóságos időzített bombaként írja le a kínai egészségügyről megjelent friss tanulmány az olyan, többek között az elhízásra és a dohányzásra visszavezethető krónikus betegségeket, mint a rák, illetve a légzőszervi és szívbetegségek. Míg 1990 előtt a járványok számítottak a legsúlyosabb gondnak a kínai egészségügy számára, napjainkban a krónikus betegségek jelentik a fő problémát; a 2005-ben bekövetkezett természetes halálesetek háromnegyede ezekre volt visszavezethető. A szakértők szerint legfőbb ideje, hogy a kínaiak változtassanak étrendjükön, abbahagyják a dohányzást és elkezdjenek rendszeresen mozogni.
Kerítéssel védik Kína ősi falfestményeket őrző barlangjait a homoktól; a kínai és amerikai tudósok által felhúzott, majd 5 kilométeres kerítés 60 százalékkal csökkentette a Mogao-barlangokba bejutó homok mennyiséget - derül ki a kutatók Science magazinban közzé tett cikkéből. Az egykori Selyemút mentén fekvő, az UNESCO világörökségi listáján szereplő barlangok mentése úgy kezdődött, hogy a kutatók fákat ültettek a barlangok és a szomszédos, homok borította hegyek közé - mondta el a kínai tudományos akadémia vezető kutatója, Csü Csien-csin. A későbbiekben egy műanyagból készült kerítést is felhúztak, de amikor ez sem bizonyult elégséges védelemnek az ősi barlangokat erodáló homokkal szemben, műanyaggal és kövekkel fedték le a nagyobb homokos területeket.
A nemzetközi csapat a kilencvenes évek óta dolgozik a barlangok megmentésén. Eredeti terveikben a természetes eszközökkel történő tereprendezés szerepélt, de mára a legmodernebb technika felhasználásával igyekeznek megvédeni a falfestményeket. A kínai Kanszu tartományában fekvő Mingsa hegyen található, nagyjából 1600 éves buddhista barlangokat az évszázadok során sok kár érte. Több tucatnyi Buddha-szobrot loptak el, illetve tettek tönkre 600 évvel ezelőtt. A legnagyobb rombolást ugyanakkor a huszadik század elején, a barlangokban bujkáló orosz katonák okozták. A katonák összefirkálták a falfestményeket és itt főzött ételeik füstje is rombolta az ősi kincseket. Az emberi rombolás mellett a természet is megtette a magáét: a Dacsüan folyó partján fekvő többszintes barlangrendszer alsóbb szintjeit többször elárasztotta az olvadó gleccserekből táplálkozó folyó.
(MTI)
Három, természetben is előforduló baktériumölő vegyületből próbálják kifejleszteni az antibiotikumok új osztályát. A hatóanyagokat bevethetik majd a mára rezisztenssé vált tuberkulózis baktériumok ellen is, rövidítve ezzel a világszerte szaporodó gümőkóros esetek gyógyulási idejét - közölték amerikai kutatók a Cell című tudományos szakfolyóirat pénteki, legfrissebb számában.
"A három hatóanyag vonzó jelölt széles spektrumú antibiotikumok kifejlesztéséhez" - mondta Richard Ebright, a New Yersey-ben lévő Rutgers Egyetem munkatársa. A három anyag a myxopyronin, a corallopyronin és a ripostatin elnevezésű vegyület, midegyiket baktériumok állítják elő, a többi baktérium ellen folytatott kémiai hadviselésük során. A vegyületek a bakteriális RNS polimeráz elnevezésű enzimet blokkolják, amely nélkül elpusztul a baktérium.
"Az antibiotikumok hat évtizede bástyaként védenek bennünket a bakteriális fertőzőbetegségek ellen. Mostanában ezek a bástyák összeomlóban vannak. Sürgősen szükségünk van új baktériumellenes vegyületekre" - méltatta a kutatások jelentőségét Ebright. (mti)
Új módszer tettek általánossá Belgiumban a csigolyatörések kezelésére: két hétköznapi eszköz, felfújható ballon és cement használatával orvosolják a betegséget. Az életkor előrehaladtával óhatatlanul nő a csontok szerkezetét gyengítő, s így a törések gyakoriságát növelő betegség, a csontritkulás esélye. 50 év felett minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi szenved ettől a betegségtől. Mint egy belga szakorvos a Le Soir című brüsszeli lapban elmondta, az oszteoporózis esetében a leggyakrabban a csigolyák törnek - ráadásul ezeket az eseteket gyakran nem is diagnosztizálják, egyszerű hátfájásnak tudják be.
Pedig ez nagyon komoly dolog: a sérült rész deformálódása miatt megnő az esélye újabb csigolyák törésének (minden ötödik, csigolyatörést szenvedő nőnél egy éven belül újabb hasonló eset történik), a gerinc deformálódik, több csigolya is elveszti eredeti ellenállóképességét, s a mozgás képességének megőrzéséhez elengedhetetlenné válik a bot, később a járókeret - legvégül pedig a beteg akár tolószékbe is kényszerülhet. Ezzel az életminőség alapvetően megváltozik, a folyamat megfordíthatatlanná válik, s ráadásul magas a halálozási arány is: öt évvel az első törés után a páciensek majdnem 45 százaléka már nem él.
Mindez bizonyítja, hogy milyen fontos a törött csigolya hatékony gyógyítása. Sokáig az egyedüli lehetséges módszer az volt, hogy a beteget kórházba szállították, ott fűzőt tettek rá, s heteken át szigorúan pihennie kellett, hogy lehetővé tegyék a csont öngyógyulását. Ez azonban nagyon hosszú ideig tart, komoly költségei vannak, s ráadásul nem is mindig állítja helyre a csigolya természetes szilárdságát. A Belgiumban alkalmazott új módszerrel az orvosok egy üreges tűvel behatolnak a törött csigolya belsejébe, s beinjekcióznak egy kis ballont. Ezt felfújják, s ezzel lehetővé válik, hogy a törött csont újra visszakerüljön az eredeti helyére. Ezután - szintén beinjekciózással, tehát bármiféle komoly műtét nélkül - a ballonba, azaz a csigolyán belüli, üres helyre orvosi cementet juttatnak, ami 8 perc alatt megköt, s szilárdabbá válik, mint maga a csont.
Az így gyógyított betegek többsége 2 nap múlva már el is mehet a kórházból, s a műtét azon nyomban enyhíti fájdalmaikat, hiszen a csigolyára nehezedő nyomás az addiginál jobban oszlik el. Az egyetlen igazi nehézséget az jelenti, hogy a sebésznek nagyon pontosan kell bánni a tűvel, hiszen létfontosságú idegközpontok közelében dolgozik. (MTI)
Aprólékosan kidolgozott aranyékszerek, aranyszállal átszőtt kelmék kerültek egyebek között elő a törökországi Izmir közelében folyó feltárások során. A nemzetközi expedícióban osztrák, török és német régészek, összesen 166 szakember vett részt. Különösen érdekes leletek kerültek elő az ősi Epheszosz nekropoliszából. A régészek öt sírban összesen 55 csontvázat találtak, valamint 18 míves ékszert, amelyek korát 1700 évesre becsülik.
A legszebb egy gyűrű ónix kővel, amelybe aprólékosan Artemisznek, a vadászat istennőjének alakját véste az ókori művész. A véset finom részletei csupán nagyító segítségével láthatók. "A leletek tanúsága szerint a sírokban az epheszoszi elit tagjai nyugszanak. Az ékszerek és a kelme viszont azt mutatja, hogy mily fejlett volt az ipar a térségben ebben az időben" - mondta Sabine Ladstatter, az osztrák régészeti bizottság elnöke. (MTI)
Nagy-Britannia déli részén biztonságosabb kezet fogni, mint az északin, ugyanis utóbbi lakosai közül jóval többnek szennyezett a keze ürülékbaktériumokkal, mint a délen élőknek. Egy egészségügyi felmérés során öt városban 409 utasnak vizsgálták meg a kezét. Az alanyok mindegyike vasúti pályaudvar melletti buszmegállókban ácsorgott a mintavételkor.
Az eredmény: Newcastle-ben 44 százalékos a fekáliás kezűek aránya, míg Londonban csak 13. A nemek eltérése is érdekes: a nők esetében szinte egyáltalán nem játszik szerepet a földrajzi fekvés, nagyjából 27 százalékuk volt szennyezett kezű délen és északon egyaránt. A férfiaknál viszont annál nagyobb a szórás: Londonban csak 6 százalékuk mosdatlan kezű - mármint vécéhasználat után -, Cardiffban 15, Birminghamban 21, Liverpoolban 36, Newcastle-ben 53 százalék.
Az eredmény meglepte a vizsgálódókat, nem csak a földrajzi összefüggés és a nemek közötti eltérés okán. "Jóval több embernek szennyezett a keze, mint gondoltuk, és ha közülük bármelyiknek fertőző hasmenése van, a továbbadás veszélye jóval nagyobb, mint alapos kézmosás után" - hangsúlyozták a felmérők. (MTI)
A Balkán legnagyobb római kori mozaikpadlójára bukkantak boszniai régészek Srebrenica közelében, Skelaniban. Az archeológusok 80-180 centiméteres mélységben tárták fel egy római város maradványait, s a település egyik házában bukkantak a Kr.u. I. századból származó mozaikpadlóra.
Az ásatásokat irányító Mirko Babic szerint az eddig feltárt városrész épületei arra engednek következtetni, hogy Skelani a római korban virágzó település lehetett. "A negyven négyzetméteres mozaikpadló ámulatba ejti a szakembereket a színek és motívumok gazdagságával. Ez a legnagyobb római kori mozaikpadló, amely eddig a Balkánon, de talán egész Európában előkerült" - mondta a régész. (MTI)
A cápavérben lévő ellenanyagok hatásosak lehetnek a rák elleni küzdelemben - közölték ausztrál kutatók. A cápák immunrendszere hasonlít az emberéhez, ám a cápák vérében lévő, betolakodókkal szembeszálló molekulák, antitestek sokkal rugalmasabbak.
A kutatók úgy vélik, ezt a tulajdonságot a rák elleni harcban is fel lehetne használni. Akár a gyógyszerek új nemzedékét is kifejleszthetik erre alapozva. A cápa-antitestek ellenállnak a magas hőmérsékletnek, valamint a szélsőségesen savas és lúgos közegnek is. Ez azt jelenti, hogy túlélhetik az emberi belekben uralkodó mostoha körülményeket, ami fontos előfeltétele egy rákellenes szernek.
Mick Foley, a melbourne-i La Trobe Egyetem molekuláris biológusa szerint ezek a molekulák hozzá is tudnak kapcsolódni a ráksejtekhez és megakadályozhatják a szétterjedésüket. Azért éppen a cápákat választották a kutatás alanyainak, mert immunrendszerük rendkívül erős, igen ritkán esnek fertőzés áldozatául. Kutatási adatok bizonyítják, hogy ellenanyagaik lassítják a mellrák szétszóródását. Remény van arra, hogy másfajta betegségek, így a malária és az ízületi gyulladás ellen is hatásos lehet a cápák véréből származó szer. (MTI)
Új természettudományos pavilont adtak át kedden a gyöngyösi Mátra Múzeum fejlesztésének keretében; a létesítményben tavasszal rendezik be az evolúció fokozatait bemutató kiállítást. A több mint 1,2 milliárdos beruházással megvalósult, 2500 négyzetméternyi hasznos alapterületű épület szerkezete az űrkutatásban használt karbonszálas polimer felhasználásával készült. A pavilonhoz emellett a környezetbe illő anyagokat használtak, a többi között borovi fenyőt, gránitot és terméskövet. Fűköh Levente, a Mátra Múzeum igazgatója a létesítmény avatásakor elmondta: az épületben 3 szinten mutatják be az evolúció fokozatait, a Mátra és más élőhelyek faunáját, flóráját. Az épületben helyet kap egy trópusi pálmaház is, ahol élő, forró égövi állatokkal és növényekkel találkozhatnak majd a látogatók. Mindez kiegészül a Mátra Múzeumnak otthont adó Orczy-kastély parkjának biológiai revitalizációjával; a kertbe őshonos növényeket és állatokat telepítenek - mondta a múzeumigazgató.
A nőuralomban, promiszkuitásban élő bonobók az eddigi feltételezéssel szemben nem a "szeretkezz, ne háborúzz" elve alapján élnek. A barátságosnak hitt törpecsimpánzok más főemlősökhöz hasonlóan megtámadják és megeszik a többi nagymajmot - állítják német kutatók. A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársainak a "hippi-majmok" vadászatáról tett megállapítása az első bizonyíték arra, hogy a harcias viselkedés és az erőszak nem a férfiuralom következménye. "Mindig úgy képzeljük, hogy a vadászat férfidolog. Kutatásunk azt mutatja, hogy ez nincs feltétlenül így" - mondta Gottfried Hohmann, a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Mivel a bonobók, a csimpánzok és az orángutánok az emberhez genetikailag legközelebb álló állatok, viselkedésük tanulmányozásával többet tudhatunk meg az emberi evolúcióról is. A bonobókról azt tudtuk eddig, hogy békés természetűek és közösségükben a szabad szerelmet gyakorolják, mivel üdvözlésre, a konfliktusok megoldására, engesztelésre is szexuális játékokat használnak. A Kongó folyótól délre elterülő síkvidéki erdőkben talált bonobókról úgy vélték a kutatók, hogy csak apróbb állatokat, rágcsálókat, mókust esznek. Egy bonobócsapat életének öt évig tartó megfigyelése alatt azonban tíz olyan esetet is feljegyeztek a kutatók, amikor csimpánzokra vadászott a majmok egy csoportja. A földön való lopakodással indult támadások közel fele járt sikerrel és párszor társaiknak is adtak a húsból, ezáltal bátorítva őket a csoportos vadászatra. A vadászó viselkedés, az agresszió és a férfiuralom között tehát mégsincs olyan egyértelmű összefüggés, mint eddig hittük. (forrás: MTI)
Magyarország 35 év múlva érheti utol az uniós átlagot a kutatás-fejlesztés területén az Európai Unió felmérése szerint - mondta Molnár Károly kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a nemrégiben nagy érdeklődés mellett lezajlott Kutatók Éjszakája apropójából rendezett kedden Budapesten a Tempus Közalapítvány. A legfrissebb hazai adatok szerint a GDP 0,97 százalékát fordítja az ország kutatás-fejlesztésre, míg az uniós átlag még az új tagok csatlakozása után is 1,8 százalék. Magyarországon az 1000 lakosra jutó diplomások száma nem éri el az uniós átlag felét, a műszaki és a természettudományi területeken pedig még kedvezőtlenebb az arány - sorolta az adatokat Molnár Károly az eseményen, amelyen a magyar kutatás-fejlesztés döntéshozói, érintettjei osztották meg egymással véleményüket a felsőoktatás és a k+f kapcsolatáról, a fiatal kutatók lehetőségeiről.
A klímaváltozás miatt rohamosan csökken a pingvinkolóniák száma az Antarktiszon - figyelmeztetett a Természetvédelmi Világalap (WWF) és az Argentínai Vadvilág Alapítvány. Andrés Barbosa, az argentin Tudományos Kutatások Legfelső Tanácsának kutatója elmondta egy, a természet világával foglalkozó barcelonai konferencián, hogy a hőmérséklet emelkedésével csökkent a tengeri jégtakaró az Antarktiszi-félszigeten és ezzel együtt a fitoplankton mennyisége. Ez utóbbit fogyasztja a garnélarák, amely alapvető tápláléka nemcsak a pingvineknek, hanem sok más antarktiszi gerinces állatnak is.
A kutató azt is elmondta, hogy miközben az Antarktiszi-félszigeten emelkedik a hőmérséklet, a kontinens más részén az időjárás-változás - az új széláramlatok következtében - lehűlést okoz. Ez különösen az ausztrál nyár során veszélyes, amely az utódok nevelésének ideje. Az ebben az időszakban képződő nagy jégréteg eltávolítja a pingvintelepeket és költőhelyeiket a tengertől, és így a táplálékuktól is, ami az utódok pusztulásához vezethet. Juan Casavelos programkoordinátor sürgős felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy az üvegházhatást növelő gázkibocsátás csökkentése érdekében kössenek a kiotói egyezményen túlmutató új megállapodást, amely 2020-ig 25-40 százalékos gázkibocsátás-csökkentést, a 21. század közepéig pedig 80 százalékos csökkentést tűzne ki célul.
A WWF vezetői figyelmeztettek, hogy az ezer kilométerekre végzett emberi tevékenység erősen befolyásolja az Antarktisz sorsát, "ami miatt újra végig kell gondolnunk meglévő energetikai modellünket".
(MTI)
Német régészek legkevesebb ötven olyan áldozat földi maradványaira bukkantak, akiket több mint háromezer évvel ezelőtt, a bronzkorban öltek meg egy fegyveres támadásban. A Berlintől északra lévő Demmin környékén feltárt leletek tanúsága szerint a csata időszámításunk előtt 1300 körül zajlott. Ez az első bizonyíték arra, hogy a bronzkorban az Alpoktól északra háború dúlt - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon.
Az egyik koponyán egy pénzérme-nagyságú sérülést fedeztek fel, ami arra utal, hogy a húszas-harmincas éveiben járó harcost halálos ütés érhette. A leletet megvizsgáló neurológus szerint a férfit egy furkósbottal üthették fejbe, és a sebesülés után mindössze néhány órát élhetett. Detlef Jantzen régész szerint az áldozatok többsége fiatal férfi, feltehetően harcosok, ám akadnak köztük nők és gyermekek is. Valószínűleg a támadók fogságba ejtették a falu néhány lakóját, majd megölték őket. A tudósok az áldozatok földi maradványait DNS-vizsgálatnak vetik alá, hogy megtudják, rokonsági kapcsolatban álltak-e egymással, valamint, hogy élnek-e távoli leszármazottaik a térségben.
(MTI)
A bizánci korból származó egyedülálló mozaikpadlót tártak fel bolgár régészek Kjusztendil város közelében. A geometriai motívumokkal díszített padlózat egykor egy gazdag magánház fogadótereit borította - olvasható a Novinite című bolgár lap angol nyelvű változatában. "A ház egykori tulajdonosainak nevei olvashatók a mozaikpadlón, ez az első alkalom, amikor ilyen leletre bukkanunk Bulgáriában. A mozaikpadló tanúsága szerint a díszes épület egy bizonyos Diofánész és Diogénia otthona volt, akik minden bizonnyal a maguk idejében a leggazdagabbak közé tartoztak" - nyilatkozta Rumen Szpaszov vezető régész. Az archeológus szerint a feltár épület arról tanúskodik, hogy valaha a területet a hunok dúlták fel.
(MTI)
Az étrendbe iktatott olívaolaj teltségérzetet kelt az emberi szervezetben és elnyújtja az étkezések közötti időt - idézi az EFE spanyol hírügynökség a California egyetem, a New York-i Yeshiva egyetem és a római egyetem kutatóinak közös tanulmányát, amely Cell Metabolism című folyóiratban jelent meg. Az olívaolaj és más telítetlen – egészségesnek tekintett – olajok nagy mennyiségben tartalmaznak zsírsavakat. A nemzetközi kutatócsoport által végzett kutatás feltárta, hogy a patkányokban a zsírsav egy CD36 nevű vivőanyag segítségével a vékonybélbe jut és hormonná alakul át. Ez a hormon felel az éhségérzet csillapításáért, vagyis úgy szabályozza a szervezetet, hogy csökken az ételbevitel gyakorisága, és ezzel együtt az állatok testsúlya, valamint a koleszterol és a trigliceridek szintje a vérükben.
Kísérletekben igazolódott, hogy az emberekben is a zsírsav felel az éhségérzet feletti ellenőrzésért. Ebből az következik, hogy azoknál az embereknél, akik túlságosan sokszor éreznek éhséget, valószínűleg rosszul működik ez a mechanizmus. A tudósok szerint kidolgozható olyan táplálkozási stratégia, amely megerősíti a falánkságban, illetve más táplálkozási rendellenességben szenvedő emberek étvágykontroll-szabályozóját. A felfedezés lehetővé teszi új gyógyszerek megalkotását is, amelyek felhasználják a szervezet természetes mechanizmusát az étvágy ellenőrzésére.
(MTI)