Aprócska üvegablakot ültettek be egy kísérleti egér mellkasába, hogy a kutatók nyomon követhessék a rákos sejtek szétterjedését. Az áttétképzés folyamatának megértése közelebb vihet a hatékonyabb gyógymódok kidolgozásához, és a technika a későbbiekben segítheti a gyógyszerek hatásmechanizmusának ellenőrzését is, mondta Jeffrey Segall, a New York-i Yeshiva Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
A tumorok kezelése akkor válik igazán nehézzé, amikor áttétet képeznek, a vérárammal eljutnak az eredeti daganattól távoli testrészekbe is. Ezért fontos a szétszóródás folyamatának megismerése.
A kutatók 21 napig életben tudták tartani és megfigyelni a mellrákossá tett egeret, amelynek mellkasába az emlőmirigyek fölé 3-5 milliméteres varratokkal rögzítették a miniatűr üvegablakot. A rákos sejtek követését az UV-fény alatt zölden fluoreszkáló jelzőfehérje, a GFP segítette. A Nature Methods című szaklapban megjelent tanulmány alátámasztja, hogy a tumorsejtek közül azok terjednek a leggyorsabban, amelyek eredetileg a vérerek közvetlen szomszédságában találhatók. (MTI)
November 7-én új csillagvizsgálót avattak fel Jászberényben, a Városi Könyvtár megújult épületén kupola is helyet kapott, írta a Magyar Csillagászait Egyesület híroldala. A 150/1200-as refraktor hazai gyártású Gemini-41-es mechanikán kapott helyet, Pulsar vezérléssel. A kupola kivitelezése nagyon igényes, hiszen szerkezete fából készült, borítása réz. A hivatalos átadására azért kellett várni, mert a kupolamozgatást nem sikerült megoldani. Végül egy színháztechnikai cég oldotta meg a forgatás és a rés nyitásának feladatát, a hazai csillagvizsgáló-kupoláknál eddig nem alkalmazott műszaki megoldásokkal. A rés óramű pontossággal nyílik, a súlyos kupola pedig szinte hangtalanul fordul körbe.
Az esőt hozó monszunok messzemenően befolyásolták, hogy Kínában mely dinasztiák váltak különösen sikeressé. Kínai és amerikai kutatóknak az elmúlt 1810 év csapadékhozamát egy északnyugat-kínai barlang 1 méter 18 centis cseppkövének elemzésével ismerték meg.
A sztalagmit növekedési gyűrűin le lehetett olvasni, hogy mely évek voltak különösen csapadékosak, és melyek szárazak - írja Hang Cheng, a minnesotai egyetem kutatója és csapata a Science című amerikai szaklapban. Arra a következtetésre jutottak, hogy a monszun erőssége és az éppen hatalmon lévő uralkodó sikere között egyértelmű összefüggés állt fenn. A ciklusosan visszatérő monszunszél párát és kitartó esőzéseket hoz Kínába. A monszunos, csapadékos években bőséges volt a rizstermés, ezáltal a népesség és az állam pénzbevétele is megnőtt. A gazdasági növekedés ezen éveiben állításuk szerint sikeres, erőskezű uralkodók irányították az országot.
A monszun nélküli évek mindig száraz, csapadékszegény időszakok voltak. Az egyik monszun-mélypont 1580-tól 1640-ig tartott. Ezt követően, 1644-ben véget ért a Ming-dinasztia csaknem háromszáz évig tartó uralma. A népfelkelések és az azok leveréséhez szükséges eszközök hiánya az uralkodóház bukásához vezettek.
A kutatók szerint a monszun okai és erősségének meghatározói mindig is az északi félteke hőmérsékletváltozásai voltak, amelyeket a beérkező napsugárzás ingadozása eredményezett. Megfigyeléseik szerint azonban ez az évezredes kapcsolat 1960-tól megváltozott. Azóta sokkal inkább az ember befolyásolja a monszunt, méghozzá a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok, korom és aeroszolok révén. A kutatók úgy tapasztalták, hogy elsősorban az elmúlt két évtizedben újra erősen gyengült a monszunáldás. (MTI)
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) munkatársai, akik Miklósity Szőke Mihály régész vezetésével végzik egy leendő lakópark területének feltárását, október végén egy edénybe elrejtett római éremkincsleletre bukkantak. A helyszínen korábban feltárták egy római villa maradványait is, amelynek a falát eredetileg freskók díszítették. Az értékes leletanyag és az épület művészi díszítése arra enged következtetni, hogy egy gazdag római polgár - esetleg a provincia közigazgatásában vagy katonai irányításában feladatot ellátó tisztségviselő - lakóhelyét sikerült megmenteni.
A szakemberek szerint az éremkincset a népvándorláskor viharai, a barbár népek betörése miatt rejthették el. A pontos kormeghatározás és az elrejtés körülményeinek meghatározása csak az érmek megtisztítása, meghatározása után történhet. (MTI)
A Magyar Innovációs Szövetség csütörtökön ismét meghirdette ifjúsági tehetségkutató versenyét. A 18. ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt a MISZ mellett az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint médiatámogatóként a Duna Televízió szervezi. Az idei tanévben egyénileg vagy kétfős csapatban pályázhatnak az 1988. október 1. és 1995. augusztus 31. között született diákok, beleértve a határon túli magyar fiatalokat is.
Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke ismertette a zsűrizés szempontjait, melyek nem változtak a verseny első, 1991-es elindulása óta: a pályamű témaválasztása, megközelítése, újszerűsége, tudományos értéke, valamint az elkészülő modell működőképessége és hasznosíthatósága. Manherz Károly, az OKM felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára hangsúlyozta, egyre erősebb a törekvés arra, hogy a természettudományos tárgyakat az érettségi rendszerbe beemeljék.
Ormos Pál akadémikus, a zsűri elnöke az MTI kérdésére elmondta, hogy míg az előző években száz körül vagy fölötte volt a benyújtott pályázatok száma, addig 2007-ben csak 66 pályamű érkezett. Érdekes a nemek aránya is, csupán kilenc pályázatot állítottak össze lányok.
Az emberi test flórájának hasznos baktériumai ugyanúgy védték a kórházi pácienseket a veszélyes fertőzések ellen, mint az erős fertőtlenítőszerek - közölték svéd kutatók.
A svédországi Lund egyetemi kórházában Bengt Klarin és munkatársai ötven, kritikus állapotban lévő, lélegeztetett betegnél próbálták megelőzni a tüdőgyulladás kialakulását. Egyeseket egy probiotikum oldatával, míg másokat klórhexidines fertőtlenítőszerrel töröltek le a napi tisztálkodás során. Az egészséges emberi flórát alkotó probiotikumok közé tartozik a Lactobacillus plantarum 299 jelzésű tejsavbaktérium, melyet a svéd kutatók alkalmaztak. A vizsgálatból kiderült, hogy a két megközelítés egyformán hatékony a fertőzések megelőzésében.
A lélegeztetőkészüléken lévő pácienseknél gyakori a tüdőgyulladás, mert veszélyes, sokszor gyógyszereknek ellenálló kórokozók kerülhetnek be az egyébként is legyengült emberek szervezetébe. "Azt feltételeztük, hogy a száj probiotikummal való áttörlése hatékony és mikrobiológiai szempontból vonzó módszer az intubált, mesterségesen lélegeztetett, kritikus állapotú emberek szájban lévő kórokozók számának csökkentésére" - mondta Klarin.
A Biomed Central című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szerzők hozzáteszik, hogy az L. plantarum normális esetben megtalálható az ember nyálában, egyébként pedig a savanyított ételekben, például a savanyú káposztában van belőle sok. Az eredmények ismeretében Klarin megállapítja, hogy az Lp299 jelű probiotikus baktérium a szájápolás elérhető és biztonságos összetevője lehet. (MTI)
Zenére hangolódott az emberi agy: előbb érti meg a muzsikát, mint a beszédet - egy amerikai kutató szerint ez olvasható ki egy frissen befejezett vizsgálat eredményeiből.
Diana Deutsch, a San Diegó-i Egyetem munkatársa azt tapasztalta, hogyha ugyanazt a mondatot ugyanolyan hangsúlyozással ismételgetünk, akkor ez a mondat az agyunk számára azonnal egyfajta "dallá" változik.
A kutató szerint ebből az következik, hogy az agyunk "alapbeállítása" szerint egy beszélgetés szavait zenének értelmezzük. A beszéd és a dal közötti határvonal meglehetősen elmosódott - tette hozzá Deutsch a New Scientist című folyóiratban közölt tanulmányában.
A vizsgálatba képzett énekeseket is bevont. Ha őket kérte fel egy-egy mondat többszöri elismétlésére, még határozottabban "dalszerű" lett az eredmény. Mindennek az a magyarázata a szakember szerint, hogy agyunk a zenére van "ráállítva", ám a zenei stimulusokat erőszakkal elnyomja a beszélgetés értelmének felfogása érdekében. De éppen ezek a stimulusok kerülnek fölénybe, ha az agy "felszabadul", ilyenkor a szavak muzsikává alakulnak. (MTI)
A kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről szerda este elindult a Proton-M orosz hordozórakéta, fedélzetén az Astra-1M európai távközlési műholddal - közölte Alekszandr Bobrenyev, az orosz Állami Űrkutatási Tudományos Gyártó Központ szóvivője. A Proton-M Breeze gyorsítórakétával és az Astra-1M távközlési műholddal közép-európai idő szerint 21 óra 44 perckor startolt Bajkonurról a szóvivő tájékoztatása szerint. (MTI)
Minden emlős kizárólag rá jellemző, egyedi kombinációban bocsát ki illatanyagokat, ami alkalmas arra, hogy az ujjlenyomat, vagy a retina mintázata helyett azonosítson mindenkit – állapították meg a philadelphiai Monell Center tudósai. A kutatók most azon dolgoznak, hogy a nyomozókutyák érzékeny szaglását leutánzó műszert készítsenek, ami illatmintákat elemezve képes azonosítani a talált vegyületekből a kibocsátó személyt.
Ha sikerül ilyen, megbízhatóan működő műszert építeni, a bűnözőknek az ujjlenyomatok eltüntetése mellett arra is figyelniük kell majd, hogy ne hagyjanak maguk után semmilyen szagot – írja a Scientific American.
Szexuális rátermettségét bizonygatva a pávakakas szétterjeszti farktollait, a férfi megfeszíti izmait, a jávorantilop pedig úgy tűnik, hogy a térdét kattogtatja. A Londoni Zoológiai Társaság és a koppenhágai egyetem kutatói jávorbikák által keltett hangokat rögzítettek Kenyában.
Ezek a hangok úgy keletkeznek - vélekednek a kutatók a BMC Biology című szaklapban -, hogy az állat lábában egy ín átcsusszan egy csonton. Ez több száz méterre is elhallatszik. Az ín úgy viselkedik ebben az esetben, mint egy húr, amelyet megpendítenek. A hang frekvenciája fordítottan arányos a húr hosszával és átmérőjével is.
Ez azt jelenti, hogy a hang elárulja, mekkora - és ezáltal milyen erős - a tulajdonosa. Így az antilopok anélkül oszthatják el egymás között a párosodási jogokat, hogy meg kellene küzdeniük egymással - fejtette ki Jakob Bro-Jorgensen, a kutatás vezetője. Ezzel a szokatlan kommunikációs eszközzel szaporodott azon jelzések száma, amelyek az állatok rangját mutatják.
A torkuk alatt lévő nyakredő (lebernyeg) a korukról, a szőrszín sötétsége pedig az agresszió mértékéről árulkodik. (MTI)
Patagóniában találtak egy gombafajt, amely a növényi hulladékból közvetlenül dízelt állít elő, írja a New Scientist. A gombából a dízel páraként távozik, amit könnyebb tisztítani és tárolni, mint a folyadékot. Gary Strobel, a Montana állami egyetem munkatársa szerint nem ismernek még egy organizmust, amely ugyanerre képes lenne. Strobel azonosította a Gliocladium roseum gombafajt, amely a növényi sejtek közt él, és a dízellel a többi gombát próbálja elpusztítani. A tudós kimutatta, hogy a gáz oktánokban, alkoholban és észterekben gazdag. A felfedezés attól jelentős, hogy a gomba cellulózon is képes növekedni, tehát nem élelmiszerként használt növényi részeket kell feláldozni az üzemanyag előállításához.
Az indonéziai Lusi sárvulkán kitörését nem földrengés okozta, hanem olajfúrás - erről hétfőn Dél-Afrikában nemzetközi szakértői értekezleten szavazással döntöttek tudósok, írja a Független Hírügynökség a BBC-t idézve.
Mint azt már júniusban megírtuk, Indonéziában évek óta folyik a vita arról, hogy a Lusi miért tört ki 2006. május 29-én. A hivatalos vizsgálat földrengést jelölt meg a kitörés okaként, de geológusok szerint egy olajcég fúrása miatt árasztotta el dögletes bűzt árasztó iszap egy völgyet. A katasztrófa következtében 30 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A fúrást egy olyan társaság végezte, amelynek tulajdonosa az ország leggazdagabb emberének tekintett Aburizal Bakrie indonéz népjóléti miniszter. A sárkitörés időpontjában valóban történt egy kisebb földrengés 280 kilométerrel távolabb, de számos tudós azt mondja, hogy az a rengés legfeljebb akkora földmozgást okozhatott a fúrás színhelyén, mint egy teherautó. A többség szerint a kitöréstől mindössze 150 méterre végrehajtott fúrás okozta a sárkitörést.
A vitában érintett felek nemzetközi konferencia elé vitték az ügyet, a tét az, hogy ki fizessen kártérítést a károsultaknak. Ha a sárkitörést a fúrás okozta, akkor az olajcég tartozik kártérítést fizetni, ha viszont a földrengés volt az ok, akkor az indonéz államnak kell megsegítenie az otthonukat elvesztetteket. A konferencián 74 tudósból 42 szavazott arra, hogy a fúrás volt a kiváltó ok. Az összes geológus egyhangúlag a fúrást okolta. Más tudományok 16 képviselője szerint a bizonyítékok nem elegendőek, 13 szerint pedig a fúrás és a földrengés együttesen okozta a sárvulkánt.
Amerikai és kanadai kutatóknak miniatűr jeladók segítségével sikerült követniük a fiatal lazacok Sziklás-hegységből Alaszkáig tartó hosszú vándorútját. A tudósok 2006-ban ezer kishalra erősítették az újszerű, mandulanagyságú eszközt, amely hangokat bocsát ki. Ezeket a hangokat partmenti érzékelők egész láncolata fogja fel Alaszkától Kaliforniáig. Eddig nem volt könnyű követni kistestű állatokat a hatalmas óceánban, ezzel a módszerrel azonban rengeteg újdonság kerülhet napvilágra a lazac és más vándorló halfajok életútjáról. A kutatás a Census of Marine Life nevű tízéves globális felmérés része volt.
A felhelyezés két észak-amerikai folyóban, a Columbiában és a Fraserben történt. Mindkét folyóban hetven és nyolcvan százalék között volt a mortalitás, annak ellenére, hogy a Columbiát számos gát szabdalja, míg a Frasert nem. A Plos Biology című online folyóiratban megjelent tanulmány egyik társszerzője, Carl Schreck szerint azonban elhamarkodott lenne arra következtetni, hogy a rég vallott nézettel ellentétben a gátak nem hatnak károsan a halpopulációkra. "A columbiai kishalakat érheti stressz, miközben átvergődnek a vízlépcsőkön, de lehet, hogy az csak később, az óceáni halálozásban mutatkozik meg" - magyarázta az Oregoni Egyetem halászati-vadgazdálkodási szakértője. Ennek egyik oka az lehet, hogy a halak minden energiájukat a navigációba fektetik, hogy túléljék a gátak sorozatát, ahelyett, hogy növekednének - tette hozzá Schreck.
Az adatok elemzése fényt derített arra, hogy két, jeladóval felszerelt fiatal lazac három hónap alatt 2500 kilométert tett meg a Columbia egyik mellékfolyójából a Csendes-óceán Alaszkától északra fekvő területeiig.
(MTI)
Múlt hét végén a kínai űrközpontból sikeresen fellőtték az első venezuelai távközlési műholdat, a Venesat-1-et. A Simon Bolivár néven is ismert műhold egy kínai hordozórakétával emelkedett a levegőbe, miután minden tesztet és előkészületet sikeresen elvégeztek rajta – írja a Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság honlapja. A startot Hugo Chávez venezuelai és Evo Morales bolíviai elnök is figyelemmel kísérte a venezuelai Luepa város földi irányítóközpontjából. A műholdat 15 éves élettartamra tervezték, januárban válik teljesen működőképessé.
A Venesat-1 nemcsak Venezueláé, hanem a bolíviai, uruguayi, ecuadori, latin-amerikai és karibi embereké, akik ezentúl fogni tudják az adásokat a latin-amerikai kontinensen. A venezuelai kormányzat szerint a mesterséges hold segít felszámolni a műszaki írástudatlanságot. A fellövés előtt az Egyesült Államok többször is a felbocsátás elhalasztására kérte Pekinget. Chávez a műholdat a szocialista fejlődés és a latin-amerikai integráció szimbólumának nevezte. „A kapitalisták pénzcsinálás céljából lőnek fel mesterséges holdakat. Ez a műhold viszont a szabadságot és a függetlenséget szolgálja" - jelentette ki Chávez. Venezuela 2013-ra tervezi második műholdjának felbocsátását.
Régóta ismert tény, hogy ha vibrál a föld, a földigiliszták feljönnek a talajfelszínre. Ezt a reakciót használják ki Florida egyik térségében generációk óta a családok, amelyek ebből élnek: egy fabotot a talajba ütve és rezgésben tartva ugyanis pár óra alatt több ezer giliszta szedhető össze. Eddig azt hitték, az áll a jelenség hátterében, hogy a rezgések esőcseppek beütődésére hasonlítanak, és a giliszták félnek, hogy megfulladnak. Az amerikai Tennessee állambeli Vanderbilt Egyetem kutatója, Kenneth Catania most kiderítette, hogy a botocska keltette rezonancia sokkal inkább hasonlít a férgek halálos ellensége, a vakond keltette zajhoz, tehát a giliszták menekülve ásnak felfelé.
A New Scientist ezzel egy időben arra figyelmeztetett, hogy az elektronikában egyre gyakrabban alkalmazott nanocsövek veszélyeztetik a földigiliszták szaporodását. Ezt a dániai Roskildében található környezetvédelmi kutatóközpont munkatársa, Janeck Scott-Fordsmand és csapata fedezte fel, amikor nanocsöveket kevertek a földigiliszták tápláléka közé. A nanocsöveket evő giliszták jóval kevesebb peteburkot raktak le, mint társaik. A földigiliszták kulcsfontosságú szerepet töltenek be az ökoszisztémában, átmozgatják és ezzel levegőztetik a talajt. Nélkülük a talaj terméketlenné válik - figyelmeztet Scott-Fordsmand. Ezen kívül az állatok számos élőlénynek nyújtanak táplálékot.
(MTI)
Geológusok szerint Délkelet-Ázsiát 700 évvel ezelőtt ugyanolyan gyilkos szökőár öntötte el, mint 2004-ben. A thaiföldi és indonéziai kutatócsoportok szerint a térségben valamikor 1400 környékén volt szökőár, amikor még nem készültek feljegyzések a a földrengésekről. A cunamik nyomát a földben turkálva fedezték fel. Az egyik csoport a Phukettől északra lévő Phra Thong szigeten ásott le a föld mélyére, ahol 2004-ben a szökőár hullámai a 20 méteres magasságot is elérték. A másik csoport Indonézia Aceh tartományában kutatott, ahol a hullámok 35 méteresek voltak. Alacsonyan fekvő helyeket kerestek, ahol a szökőár által a partra hordott homok megrekedhet, írja a Yahoo News. A szerves rétegek korának a meghatározása után kierült, hogy a mélyen lévő homokréteg 600-700 évvel ezelőtt rakódhatott le.
Hiába ötezer éves, még mindig képes meglepetéseket okozni Ötzi, az osztrák-olasz jégmúmia. Genetikai vizsgálatának során ugyanis kiderült, az öregfiú egy mára már teljesen elveszett genetikai csoporthoz tartozott. A Val Senales gleccserében 1991-ben felfedezett, jó állapotú jégmúmia mitokondriális DNS-ét (anyai ágon öröklődő, a sejtmagon kívüli kis energiatermelő szervekben lévő genetikai anyagát) teljes egészében feltérképezték az olasz Nemzeti Kutatási Tanács biotechnológiai intézetének munkatársai Gianluca De Bellis vezetésével.
A kutatók megdöbbenéssel tapasztalták, hogy olyan haplocsoporthoz (azonos génmutációt hordozó embercsoport) tartozott, amely mindössze ötezer év - tehát evolúciós szempontból viszonylag rövid idő - alatt már teljesen eltűnt.
"A Homo sapiens mintegy 150-200 ezer évvel ezelőtti, az afrikai kontinensen való megjelenésétől kezdve egészen napjainkig képesek vagyunk a mitokondriális DNS mutációi alapján az embereket haplocsoportoknak nevezett osztályokba sorolni. Felfedeztük, hogy Ötzi az európai K haplocsoportba tartozik - egészen pontosan a K1-be -, amely még további három alcsoportra osztható. A zavarba ejtő az, hogy a múmia a három közül egyik csoporttal sem mutat hasonlóságot" - magyarázta a kutatásvezető az ANSA olasz hírügynökségnek adott interjújában.
A mitokondriális DNS afféle evolúciósbiológiai óraként használható. Sokkal pontosabb, mint a sejtmagok kromoszómáinak génjei, mert csak anyai ágon öröklődik, és sokkal többször változik molekuláris szinten a külső környezet hatására, mivel közel sem annyira védett, mint a kromoszómák. (MTI)
Lemondott az amerikai űrkutatási hivatal arról a tervéről, hogy jövő februárban megjavítsa a meghibásodott Hubble űrtávcsövet, és meghatározatlan időre elhalasztotta a műveletet.
A NASA csütörtökön közleményben jelentette be döntését, amelyet azzal indokolt, hogy elemzései szerint februárig nem készül el a javításhoz szükséges teendőkkel. A Hubble szeptember 27-én váratlanul meghibásodott, elromlott a fő kommunikációs csatornája, így a távcső átmenetileg megvakult. A NASA szakértői ezért átprogramozták a szerkezetet, ami visszaadta annak látását, de a Hubble továbbra is javításra szorul.
A NASA úgy tervezte, hogy októberben fellövi a világűrbe az Atlantis űrrepülőgépet, amelynek személyzete karbantartási munkákat végzett volna az óriásteleszkópon, korábban tönkrement alkatrészeket, például giroszkópokat cserélt volna ki, valamint továbbfejlesztette volna a Hubble-t. A szeptember végi meghibásodás miatt azonban elhalasztották az Atlantis útját.
Az 1990-ben fellőtt, hatszáz kilométeres magasságban keringő Hubble forradalmasította a csillagászatot, megváltoztatta az emberiségnek a világegyetem keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos ismereteit. (MTI)
Az ELTE TTK dékánja Dr. Michaletzky György és a MTESZ elnöke Dr. Gordos Géza 2008. október 27-én a két intézmény kapcsolatait szorosabbá tevő - az oktatást, kutatást, pályázati tevékenységet kölcsönösen segítő - együttműködési megállapodást írtak alá.
A megállapodás kiemelten szól olyan multimédiás DVD anyag közös elkészítéséről, oktatási intézményekbe történő eljuttatásáról, amely a 13-16 évesek nyelvén, a fiatalok között a műszaki és természettudományos pályák iránti érdeklődés növekedését hivatott elősegíteni.
Közös fellépést tartanak a felek szükségesnek a középiskolai természettudományos tárgyak oktatásához szükséges óraszám biztosításához. Az együttműködő felek fontosnak tartják a kutatási eredményeknek a gazdasági élet szereplőivel közösen - elsősorban pályázati úton - történő megvalósítását. Az aláírók remélik, hogy mindezek a két szervezet szinergikus kapcsolatában jól szolgálják az együttműködési megállapodásban szereplő témákban és területeken a hatékony előrelépést. (MTI)
Egy izraeli régész a Jeruzsálemtől délra fekvő Hirbet Kejafa ókori településen folytatott ásatásokon olyan cserépdarabra bukkant, amelyen feltételezése szerint az eddigi legrégibb héber felirat található; a felfedezés új fényt vethet a Szentföld történetére, kultúrájára, népeire, arra az időszakra, amelyben a Biblia szerint Dávid király uralkodott a térségben.
A 3000 éves, elhalványult ötsoros szöveg egy megerősített település romjai közül került elő és az ásatást irányító Joszi Garfinkel, a Héber Egyetem archeológusa szerint bizonyítéka lehet annak, hogy az ótestamentumi Dávid korában ezen a területen valóban létezett egy erős zsidó királyság.
Más régészek azonban vitatják ezt az értelmezést, amelyet a kutató csütörtökön tett írásban is közzé. A polémia összefügg azzal a szélesebb kérdéskörrel, hogy vajon a Bibliában szereplő beszámolókat és földrajzi utalásokat szó szerint kell-e értelmezni.
Hirbet Kejafa a mai Bét Semes városának közelében található a történelmi júdeai hegyek lábánál, ez a térség valaha a hegylakó zsidók és ellenségeik, a partvidéki filiszteusok közötti határterület volt. A dombtetőről rálátni arra völgyre, ahol Dávid és a filiszteus óriás, Góliát nevezetes viadala lezajlott, és közel fekszik Góliát szülóvárosához, a bibliai Gáthoz.
A feltételezhetően héber feliratot tartalmazó 15x15 centiméteres cserépdarabot egy tízenéves önkéntes segítő találta az ásatás során feltárt épület kő mosóteknője és egyik lépcsője között. Később fedezték fel, hogy elhalványult ötsoros felirat látható rajta, a héber ábécét megelőző úgynevezett proto-kánaánita írás betűivel.
Az ugyanabban a kőzetrétegben talált más leletek C-14-es vizsgálata azt mutatta, hogy Kr. e. 1000 és 975 közötti emlékekről van szó - ez egybeesik a bibliai Dávid király jeruzsálemi királyságának aranykorával. Más tudósok már azonosítottak kisebb héber felirattöredékeket a Kr. e. X. századból, de a cseréptöredék, amely Garfinkel szerint talán egy üzenet vagy levél szövege, legalább 100-200 évvel korábbi. A legismertebb héber szövegek, a holt-tengeri tekercsak 850 évvel későbbiek.
A cseréptöredéket jelenleg egy egyetemi páncélszekrényben őrzik, a tudósok szerint hónapokba telhet a szöveg megfejtése. Néhány olyan szót már feltételesen értelmeztek, mint "bíró", "király" és "rabszolga". Nehezíti a feladatot, hogy ezt az írásmódot nemcsak a zsidók használták, és így nehéz biztosan megmondani, hogy héber vagy a térségben élő más népek nyelvén íródott a felirat. Garfinkel egy hárombetűs szóra alapozza meggyőződését, hogy héber szövegről van szó: a szó azt jelenti szerinte héberül, hogy tenni, csinálni, és csak ezen a nyelven létezik.
Amihaj Mazar, a Héber Egyetem egy másik archeológusa viszont úgy vélekedik, hogy csak azt lehet bizonyosra venni: protokánaánita írásról van szó.
Amennyiben azonban Garfinkel állítása beigazolódik, az megerősíti azok érvelését, akik szerint a Biblia megbízható történelmi forrás, a zsidók pontosan adták át történeteiket, amelyek a többszáz évvel később íródott ótestamentum megörökített a Bibliában. Ez annak bizonyítékát is jelentené, hogy a megerősített településen, amelyet 700 méter hoszúságban fal övez és amelybe 10 méter átmérőjű monumentális kapun lehetett bejutni, valószínűleg zsidók éltek. (MTI)
Aphrodité, Poszeidón, Hermész, valamint Herculaneum alapítójának tekintett Héraklész mellett Augustus és Claudius császárok hatalmas bronz- és márványszobrai, torzók, faunok, mitológiai tárgyú freskók, domborművek, márványra festett képek tárják fel a látogatók előtt Herculaneum mesés kincseit a nápolyi régészeti múzeumban.
A kiállítás bemutatja az ókori város mindennapi életét is, valamint a vulkánkitörés elől menekülő emberek megkövesedett maradványait - írta a Le Figaro című francia napilap.
Minden lelet állapota kiváló. Az első ásatások csak 1738-ban, a Bourbonok uralma kezdődtek el. A vastag, fekete bazaltpáncél a Vezúv kitörésének napjától, 79. augusztus 24-től kezdve sokáig elriasztotta a kutatókat. A Bourbon-éra idején fúrásokkal, keskeny alagutak ásásával próbálták a maradványokat megközelíteni, később már a ma is dívó hagyományos módszerekkel kutattak.
A négyezer lakosú város kisebb volt, mint Pompeji, de valószínűleg gazdagabb is, mint ahogy erről a tengerparti villák és berendezéseik tanúskodnak. A 20 hektáros területnek csupán egynegyedét tárták fel eddig. Jelenleg a Papiruszok Háza áll az érdeklődés középpontjában. A városfalon kívül álló szép palota a nevét a könyvtárban talált 1800 görög kéziratnak köszönheti.
De a palota még nem fedte fel minden titkát. A földszinten nemrég találták meg a nagytermet, a padlózatot viszont még egy méter vastag láva fedi. A régészek úgy gondolják, hogy ebben a rétegben vannak a bútorok, szobrok és valószínűleg a holttestek is. A villát a vulkánkitörés idején éppen festhették, mert a csengettyűkkel díszített sárga fríz félbemaradt, és csak a fehér mészfal látható mellette. Herculaneum igazgatója reméli, hogy a jövő tavasszal már meg lehet nyitni a villát a látogatók előtt, annak ellenére, hogy erősen csökkentett költségvetéssel dolgoznak.
A nápolyi kiállítás 2009. április 13-ig marad nyitva. (MTI)
A nátha vírusa két nappal odakerülése után is ujjunkra kerülhet mindennapi eszközeinkről. A kilincs, villanykapcsoló és a távirányító a fertőzések melegágya - közölték amerikai kutatók.
Birgit Winther, a Virginiai Egyetem munkatársa számolt be az Amerikai Mikrobiológiai Társaság és a Fertőző Betegségek Társasága közös konferenciáján kísérletükről, melyben a náthát okozó rhinovírusokat kenték rá a lakótér gyakran használt felületeire. Megkérték a tanulmányban résztvevő embereket, hogy használják az összes otthoni eszközt megszokásuk szerint, majd 48 óra elteltével mintát vettek ujjbegyükről. A tesztalanyok több mint felétől származó próbákban még ennyi idő elteltével is kimutatható volt a rhinovírus DNS-e. A kutatók megállapították, hogy a leggyakrabban érintett használati tárgyakon általában túlélnek a kórokozók. Ilyenek a kilincsek, kapcsolók, távirányítók, közös telefonok, de a só- és borsszórók, a hűtőszekrény fogantyúja és a fürdőszobai eszközök is megfelelő felületet jelentenek a vírusok számára.
Winther két évvel ezelőtti tanulmányában azt mutatta meg, hogy a hotelszobák számos felületén a vendég távozása után egy nappal is megtalálható a hátrahagyott kórokozó. (MTI)
Közel egyharmaddal kisebb volt a kockázata a tüdőgyulladásos páciensek halálozásának, ha koleszterinszint-csökkentő, sztatinhatóanyagú gyógyszert szedtek a kórházba kerülésük előtt - közölték dán kutatók. Reimar Thomsen, az Aarhus Egyetem munkatársa 29 900, tüdőgyulladással kórházba került ember sorsát követte nyomon Dániában.
A tanulmány során úgy találták, hogy azoknak a pácienseknek, akik megbetegedésük előtt sztatint szedtek, 31 százalékkal kisebb volt a tüdőgyulladásból eredő halálozási kockázata. A vizsgálatba vont emberek öt százaléka tartozott ebbe a körbe. A sztatinokat nem szedők 16 százaléka halt meg 30 napon belül, 22 százaléka pedig 90 napon belül attól az időponttól számítva, hogy tüdőgyulladás diagnózisával kórházba kerültek.
A koleszterinszint-csökkentő szert alkalmazók körében ez az arány 10, illetve 17 százalék volt - írják a tanulmány szerzői az Archives of Internal Medicine című szaklapban. A kutatók úgy vélik, a sztatinok a gyulladás csökkentésében játszanak szerepet, csökkentik a vérrögök képződésének valószínűségét, valamint a szívroham és a szélütés esélyét. (MTI)
A neten is nyomon követhető a Szépművészeti Múzeum által szervezett nemzetközi régészetei expedíció munkája: a régészek blogján napi frissítésű beszámolók, fotók segítségével képet kaphatunk az egyiptomi El-Lahun falu melletti rommezőn zajló régészeti munkálatokról és betekintést nyerhetünk a nyolcfős expedíció mindennapjaiba. A kutatócsoport történetileg jelentős, ám erősen veszélyeztetett egyiptomi lelőhely régészeti kutatására vállalkozott.
Az októberben közepén indult expedíció a Kairótól délre, a Fájjum-oázis bejáratánál, a mai el-Lahun falu mellett elterülő kiterjedt rommező régészeti, geodéziai, és magnetometriai vizsgálatát tűzte ki céljául. Az El-Lahun Survey Project négyéves programjával a múzeum - ugyan története során már többször tervezte - most első ízben vállalkozik arra, hogy bekapcsolódjon az Egyiptomban zajló régészeti kutatásokba.
A szőlő fogyasztása csökkentette a vérnyomását és javította a szívműködését az egyébként sós étrenden tartott kísérleti patkányoknak - közölték amerikai kutatók. "Megállapításaink arra utalnak, hogy magában a szőlőben van valami, amely közvetlenül hat a szív- és érrendszeri kockázatra, nem csupán a gyümölcsfogyasztás már ismert előnyös hatásáról van szó" - mondta Mitchell Seymour, a Michigani Egyetem kutatója, a Journal of Gerontology című szaklapban ismertetett tanulmány vezetője.
A patkányok egy részének sós étrend mellett, másik csoportjának alacsony sótartalmú diéta kiegészítőjeként adták piros, zöld vagy kék szőlő kivonatát, míg a kontrollcsoportba tartozó kísérleti állatok nem kaptak a szerből. 18 hét elteltével a szőlőkivonatot fogyasztó patkányok vérnyomása alacsonyabb volt, javult a szívműködésük, csökkentek gyulladásaik és a szívizom-károsodás kevesebb jelét mutatták, mint a sós étrenden, ám szőlőkivonat nélkül tartott kísérleti állatok.
A kutatók feltételezik, hogy a szőlőn kívül számos növényben megtalálható flavonoidok eredményezték az egészségvédő hatást. Mára legalább négyezer különféle flavonoidanyagot ismernek a szakemberek, nagy mennyiségben vannak jelen például a zöldteában, kakaóban, paradicsomban, mandulában is. A tanulmányt az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete és a kaliforniai szőlőtermelők is támogatták. (MTI)
Domus Archimedea - Arkhimédész háza - latin néven múzeumot kap jövőre Siracusában, szülővárosában Arkhimédész, a nagy görög tudós, aki Kr. e. 287. és 212. között élt. A szicíliai városban jövőre megnyíló múzeum anyagának javát a héten Genovában mutatták be a tudomány fesztiválján, az olasz országos kutatási tanács székházában megrendezett kiállításon. A látogatók megismerkedhettek a zseniális ókori matematikus, fizikus és csillagász különböző felfedezéseivel és tanulmányaival, amelyek olyan változatos témákra vonatkoztak, mint a csillagok megfigyelése, a kör négyszögesítése, a várostrom eszközei vagy éppen a vízbe mártott testek fizikája (Minden vízbe mártott test...), amely utóbbi segítségével a maga idején a hagyomány szerint bebizonyította, hogy az uralkodó aranykoronáját ezüsttel keverve készítette a csaló mesterember. Az interaktív kiállítás anyagát 3,5 millió eurós (913 millió forint) beruházással állították össze. (MTI)
Ivartalanították Bálintot, a pécsi állatkert tizennégy éves, kéttonnás vízilovát. A veszélyes műtétre azért volt szükség, mert ő és "arája" esetleges újabb utódait nem tudná eltartani a vadaspark - közölte az intézmény igazgatója az MTI-vel. Szatyor Miklós beszámolt arról, hogy az operációt a hétvégén végezte el egy francia-osztrák-magyar állatorvoscsoport. Bálint jól van, várhatóan néhány napon belül teljesen felépül. Az igazgató elmondta, a vízilovakon nagyon ritkán végeznek ilyen, altatással járó beavatkozást, nem mindegy ugyanis, hogy a nagytestű állat milyen altatót kap és miként dől el a kábítólövedék hatására.
A rossz fekvés akár az életébe is kerülhet, ekkor azonnal fel kell ébreszteni, az operációt pedig elhalasztani. Szatyor Miklós hozzátette, további komplikációt jelent, hogy a hím vízilónak rejtett heréje van, melyet ultrahangos vizsgálattal lehet megtalálni. Évekkel ezelőtt, amikor a modernebb gyógyszerek és technikai eszközök nem álltak rendelkezésre, 60 százalék volt a műtött vízilovak túlélési aránya. Nem csoda, ha ők és a szintén problémás zsiráfok altatásától ma is rettegnek a szakemberek. Bálint sokáig magányosan élt a pécsi állatkertben, tavaly azonban társat kapott a lengyelországi Katowicéből érkezett Ágnes személyében. Frigyükből idén nyáron hím víziló született, amelyet Buboréknak kereszteltek, de mivel a kifutó szűkös a háromtagú családnak, a kicsi novemberben az abonyi magánállatkertbe költözik. A vízilovak tartása komoly feltételekhez kötött és elég költséges is, ezért az állatkertek rendszerint csak hímeket vagy csak nőstényeket tartanak, hiszen az utódokat nehéz továbbadni más állatkertnek. Jelenleg 10 vízilótól szabadulnának Európa vadasparkjai, de szinte még ingyen sem kellenek senkinek. (forrás: MTI)
Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) országos kutatást indít az autizmussal élők és családjaik helyzetének felmérése érdekében. "Célunk, hogy "keményadatokkal" bizonyítsuk a kormányzatnak: haladéktalan beavatkozásra van szükség. Kőkemény bizonyítékokra van szükségünk ahhoz, hogy megértessük a kormányzattal: az autista emberek és családjaik helyzetén változtatni kell. Ahhoz, hogy ezeket az adatokat (pl. az országos szakemberhiányról, a családok anyagi nehézségeiről, az ellátatlanságról, speciális igényekről) összegyűjtsük, több száz fő megkérdezése szükséges. Ilyen nagyságú, kifejezetten erre a célcsoportra irányuló társadalomtudományi felmérés még nem készült Magyarországon, ezért azt tervezzük, hogy minél több családot bevonunk, és a lehető legtöbb témát érintjük a beszélgetések során. Terveink szerint 2008-2009 során összesen mintegy 700 főt kérdezünk majd meg. A kutatással célunk egyrészt megismerni az autizmussal élő gyerekeket és felnőtteket nevelő családok helyzetét, problémáit. Ezen túl adatokat gyűjtünk lobby tevékenységünk, ellátás tervező és kikényszerítő munkánk megalapozásához. Mindezzel elsősorban az autizmussal élő emberek és családjaik életét szeretnénk élhetőbbé tenni. A kutatási projektet a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és az AOSZ közösen finanszírozza. A megvalósításban részt vesz a nagy társadalomtudományi kutatási hagyományokkal rendelkező Jelenkutató Alapítvány, valamint számos szakértő több tudományterületről (szociológus, pszichiáter, gyógypedagógus, szociálpolitikus). A munkát 2008 szeptemberében kezdtük el, és várhatóan 2009 májusára készülünk el vele, ekkor hozzuk nyilvánosságra az eredményeket" - fogalmaz az Autisták Országos Szövetségének közleménye.
1995 óta a biológiai gyógyszerek negyedénél rendelték el az amerikai és az európai hatóságok a forgalomba hozataluk után, hogy csomagolásukon utólag biztonsági figyelmeztetéseket tüntessenek fel a gyártók - közölték holland kutatók. A hagyományos kémiai gyógyszerek után a kilencvenes évektől egyre több biológiai úton előállított gyógyszer kap hatósági engedélyt. Ezeket a szereket jellemzően infúzió formájában adják a pácienseknek például vérszegénység, reumatoid artritisz, hepatitisz és rák kezelésére. A biológiai szereket többnyire élő sejtek segítségével termeltetik. Az immunrendszer rendellenességei, fertőzések és rákkockázat szerepel egyebek között e szerek kockázatai és mellékhatásai között, amelyekre a hatósági utasítás alapján a gyártóknak a gyógyszer csomagolásán úgynevezett keretes figyelmeztetésben kell ráirányítaniuk a figyelmet. Thijs Giezen, a hollandiai Utrecht Egyetem munkatársa csoportjával 174 biológiai gyógyszer biztonsági figyelmeztetéseit elemezte.
Az ételmérgezések többségét okozó E. coli által termelt méreganyagok hatását semlegesíti egy újtípusú gátlóanyag, melyet amerikai kutatók fejlesztettek ki. Az inhibitornak jelentős előnyei vannak a szokásos, csak antibiotikumos kezeléssel szemben - írják a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című tudományos folyóirat eheti számában a szerzők. A gátlóanyagok hatékonyak lehetnek számos olyan baktériummal szemben, amelyek vízben oldható méreganyagokat bocsátanak ki, ilyen például az E. coli - mondta David Bundle, a tanulmány főszerzője.
Az inhibitor az állatkísérletekben megvédte az egereket az Escherichia coli által termelt Shiga-toxin káros hatásaitól. Ez a méreganyag hirtelen kialakuló vérzéses hasmenést és időnként súlyos szövődményeket okoz. A gátlóanyagok antibiotikumokkal való együttes alkalmazása az eddiginél jobb terápiának ígérkezik. Amikor ugyanis az antibiotikumok akcióba lépnek, szétbombázzák a fertőzött sejteket, így a baktérium által termelt méreganyagok a véráramba kerülnek. Ezek hatását semlegesítheti a jelenlévő inhibitor. (forrás: MTI)