Tudblog

Az udvarolni lusta póklegénynek rövid az élete. A vörös hátú pók (Latrodectus hasselti) nősténye nem kedveli a kevéssé romantikus partnert, ha ugyanis a hím udvarlás nélkül akar vele párosodni, felfalja. Toronto Scarborough egyetemének kutatói fedezték fel ezt a különös magatartást. Ha a nászt megelőző figyelmességek meghaladják az öt órát, a nőstény hajlandó tovább párosodni, aztán ugyan belekóstol a hímbe, de élve elengedi, további randevúk reményében. Ha viszont a hím mindent és azonnal akar, akkor megeszi. (MTI)

Ma már semmi meglepő nincs abban, hogy a napenergia elektromos árammá alakítható, de az amerikai kutatók már egy lépéssel előrébb járnak: a fény energiáját átalakítás nélkül haszosítják. A fotonok is kifejtenek némi erőt, még ha nem is túl sokat, ami kisebb szerkezetek meghajtására bőven elegendő.

A Yale és a Washington egyetem kutatói az apró mechanikus szerkezeteket úgy hajtják meg, hogy átvilágítanak rajtuk. A felfedezés fontos szerepet kaphatnak azokban a optikai kapcsolókban és útválasztókban, amelyeket minden áramforrástól távol kell működtetni. A tudósok egy nanomechanikus rezonátort már megépítettek, most ezzel kísérleteznek tovább - azt szeretnék elérni, hogy a most 10 MHz-en rezgő szerkezet a gigahertzes tartományban is hasonlóképpen működjön.

Kínában felfedezték az eddig ismert legősibb és legprimitívebb teknősbéka maradványait - a 220 millió évvel ezelőtt élt hüllő fogazattal, teljesen kifejlett hasi páncéllal és alakulófélben lévő háti teknővel rendelkezett.

Mint a kínai szakértők a Nature című tekintélyes tudományos folyóiratban publikált cikkükben kifejtik, az Odontochelys osztályába tartozó teknősbéka felfedezése segít megoldani a hüllők evolúciójának legnagyobb rejtélyét, azt, hogy miként alakult ki testük és páncélzatuk. A kínai felfedezés megfosztja a legősibb teknősbéka titulusától a hüllők Proganochely osztályát.

A teljesen kifejlett háti és hasi páncéllal rendelkező teknősbéka maradványaira Németországban bukkantak és 10 millió évvel fiatalabb, mint kínai fajtársuk. "Az Odontochelys a hiányzó láncszem. A Németországban felfedezett hüllő nagy vonalakban hasonlít a ma élő teknősbékákhoz. Eddig azonban nem sikerült kiderítenünk, hogy hogyan fejlődött ki a teknősbéka páncélzata. Ez nem történhetett egyik napról a másikra" - magyarázta a Li Csun (Li Chun), a Kínai Tudományos Akadémia kutatója.

Ismertetése szerint a Kujcsou (Guizhou) tartományban felfedezett három teknősbéka maradványaiból látható, hogy első lépésként a mellvért, azaz a hasoldali teknő fejlődött ki. A háti teknő viszont csak a később alakult ki.

A fosszíliákra tengeri üledékben bukkantak. A három ősteknős közül kettő 20 és 30 centiméter közötti volt, a harmadik pedig 40 centiméteres. "Mindhármuknál már kialakult a neurális lemez - a háti páncélnak ez a része fejlődik ki elsőként" - mondta Li Csun.

A szakember szerint az ősteknős húsevő volt, s egyértelműen vízi életmódot folytatott, azt azonban nem lehet tudni, hogy édesvízben, vagy tengerben élt-e. (MTI)

A táncoló és házőrző robotok után itt vannak a robotszínészek: Oszakában debütáltak egy ember-robot színházi produkcióban. Az oszakai egyetem színpadán bemutatott darab a közeli jövőben játszódik. A drámai konfliktus abból alakul ki, hogy egy fiatal pár két háztartási robotja közül az egyik elveszti motivációját.

A színészetre programozott gépek képesek arra, hogy párbeszédet folytassanak valódi kollégáikkal, és beléjük táplálták a színpadi mozgást is.

Oriza Hirata drámaíró szerint az Én, a dolgozó című színmű az ember és technika közötti kapcsolat kérdését feszegeti. A depressziós robot az egyik diskurzusban arra panaszkodik, hogy unalmas és lealacsonyító feladatokra kényszerítik, és azt firtatja, vajon milyen szerepe is van az emberek (gazdái) életében.

A játék egyelőre csupán húszperces, de a tervek szerint rendes előadásnyi hosszúságúra hizlalják majd 2010-re.

A robotszínészeket a Mitsubishi gyártotta, de programját az egyetem szakértői fejlesztették ki két hónap alatt.

A gépember egy méter magas, és típusát korábban elsősorban házfelügyeletre és titkári feladatokra használták.

Ha ez így megy tovább, hamarosan autogramot fognak osztogatni és menekülniük kell a paparazzik elől, holott még azt sem tudjuk, hogy vajon kedvükre való-e a színészi karrier - írta a BBC csütörtöki tudósítása. (MTI)

A dubnai Egyesített Atommag-kutató Intézet (EAI) december 3-tól hosszú idő óta először bemutatkozik Budapesten egy háromnapos, angol nyelvű rendezvény keretében.

A Moszkvától 120 kilométerre lévő Dubna mellett 1956-ban alakult meg a világhírű nemzetközi kutatóintézet, amelyben ma 5500 ember dolgozik. Jelenlegi 18 tagállama között van Oroszország és számos volt szovjet köztársaság mellett Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia, de az intézet kormányszintű kapcsolatokat tart fenn több nyugati országgal is.

Főigazgatóját a tagországok kormánymegbízottai választják - eddigi egyetlen nem orosz állampolgárságú igazgatója 1989-1992 között Kiss Dezső magyar akadémikus volt -, de a kutatási stratégiát a választott Tudományos Tanács alakítja ki, amelyben az Egyesült Államok, Európa és a világ többi részének legkiválóbb kutató intézeteinek vezetői és jeles tudósai is helyet foglalnak.

Magyarország alapító tag volt, de 1992 végén kilépett az EAI-ból, jelenleg megfigyelőként vesz részt a tanácskozásokon, és a Magyar Tudományos Akadémia és az EAI együttműködését kétoldalú megállapodás szabályozza.

Az EAI mindent elkövet, hogy Magyarország újra tag legyen az intézetben, erre utal a budapesti bemutatkozó rendezvény is. Dmitrij Kamanyin, az EAI nemzetközi osztályának vezetője az MTI-nek Dubnában ezt megerősítette, és első sorban azzal indokolta, hogy Magyarország nagy tekintélynek örvend a nukleáris kutatások terén, az EAI pedig fiatalításra, egy új tudós-generáció bevonására törekszik.

Moszkvai magyar diplomáciai források is úgy látják, hogy az EAI a magyar tagság helyreállítását szeretné elérni, és annyit jegyeztek meg, hogy a tagsági hozzájárulás - amely eleinte a közös kutatásokra jelenleg fordított (szerény) összegek mintegy 3-4-szerese lenne, aligha játszik szerepet a kérdésben. Pénzben ugyanis nem szenved hiányt az intézmény, Vlagyimir Putyin kormányfő további hatalmas összeget - 2005-ig mintegy 600 milliárd rubelt - helyezett kilátásba általában kutatásra, és ebből nyilván részesül az EAI is.

Jelenleg a kétoldalú megállapodás hozzáférést biztosít a magyar kutatóknak az EAI néhány kiemelkedő kutatási nagyberendezéséhez, elsősorban az anyagvizsgálati célokat szolgáló impulzusreaktorhoz - amely ma a világ egyik legnagyobb intenzitású neutronforrása -, továbbá a közepes energiájú nehézion-gyorsítókhoz, amelyeket a magyar kutatók főként anyagmódosításra használnak. Emellett az elméleti fizika területén is folynak közös kutatások. Magyarország tagságának felújítása esetén azonban például újra dolgozhatnának Dubnában rezidens magyar kutatók is. 

Az intézet részben korszerűsítés alatt álló nagyberendezései mellett egyébként jó eséllyel pályázik a világ első 50 kilométer hosszúságú, európai együttműködésben építendő lineáris hadron-ütköztetőjének megépítésére, mivel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint erre itt a legjobbak az adottságok.

A rendezvény első két napján a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székházában a közös kutatásokról lesz szó.

A szemével is tud fújni egy kínai férfi, olyannyira, hogy léggömböket pumpál tele levegővel. A műveletet ugyanakkor nem puszta szemmel végzi, különleges szemüveget is használ hozzá. A levegőt a szemével a szemüvegbe nyomja, annak üvegeiről pedig gumicső vezet a léggömbök fújókájához. Szemsebészek is elképedtek a férfi lufibemutatója láttán.

"A szemen át csakis a könnycsatornán keresztül mehet kifelé levegő, ám a csatorna nagyon vékony, így egészen hihetetlen, hogy az illető fel tud fújni teljesen egy léggömböt" - mondta egy sebész.

A férfi egyébként már gyerekkorában felfedezte képességét, amikor pajtásaival egy folyóban úszkált: buborékokat tudott kinyomni szemével. Az orvosi vizsgálatok szerint szeme szelelése nem árt látásának, amely tökéletes, és szemei is egészségesek - adta hírül a Zsenmin Zsipao című kínai lap. (MTI)

Nem a vadászok, hanem a fagy okozta az óriás barangi medve kihalását, nagyjából 28 ezer évvel ezelőtt. A barlangi medve (Ursus spelaeus) körülbelül 250-300 000 éve jelent meg Európában. Elnevezése onnan származik, hogy csontjait főleg európai barlangokban találták meg igen nagy számban. Ez arra utal, hogy több időt tölthetett barlangokban, mint a mai barnamedve, amely csupán a téli álom időszakára keres védett üreget. A barlangi medve, amely Spanyolországtól kezdve az Uralig Európa-szerte mindenütt előfordult, egy sor más nagytestű állattal, olyanokkal, mint a gyapjas mamut, óriás szarvas, gyapjas orrszarvú és a barlangi oroszlán - együtt tűnt el a Föld színéről a tízezer évvel ezelőtt befejeződött utolsó jégkorszak alatt.

Osztrák és brit kutatók a barlangi medve maradványainak szénizotópos vizsgálatával arra a következtetésre jutottak, hogy az Ursus spelaeus 27 800 évvel ezelőtt halt ki, azaz 13 ezer évvel korábban, mint eddig feltételezték. A többnyire vegetariánus életmódot folytató barlangi medve, amelynek a testsúlya akár az egy tonnát is elérhette, lényegesen nagyobb volt, mint a barnamedve. Kihalását a hirtelen lehűlt éghajlat okozhatta, s az, hogy a fagy kipusztította a gyümölcsöket, növényeket, diót, amely az állat fő tápláléka volt.

"A továbbiakban arra az alapvető kérdésre kell választ kapnunk, hogy miért maradt fenn mind a mai napig a barnamedve, míg a barlangi medve kipusztult" - véli a tanulmány egyik  szerzője Anthony Stuart, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója. Szerinte a válasz az étrend különbözőségeiben, a medvék téli hibernációs szokásaiban, földrajzi elterjedtségükben, élőhelyükben, és valószínűleg a vadászatban keresendő. (MTI)

Tíz év alatt eltűnhetne a Földről a HIV-vírus, ha a legfertőzöttebb országok teljes lakosságát rendszeresen szűrnék és kezelnék - állapították meg kutatók számítógépes modellezéssel. 

Irán sikeresen felbocsátotta a világűrbe a Kavosgar-2 rakétát, jelentette be szerdán az állami televízió. A rakéta 40 perccel később speciális ejtőernyővel földet ért, miután teljesítette feladatát, közölte az iráni tv.

Irán ez év februárjában hajtotta végre az első sikeres űrrakéta-felbocsátást, a Kavosgar-1-gyel. Az akkori hivatalos bejelentések ellentmondásosak voltak. Az első közlés szerint a Kavosgar-1 háromfokozatú rakéta lett volna, amelynek utolsó fokozata 200-250 kilométer magasban föld körüli pályára állt. Később azonban azt jelentették be, hogy az első rakéta csak kétfokozatú volt, 200 kilométer magasba jutott fel a világűrbe, és nem volt feladata föld körüli pályára állni. Irán annak idején, a februári űrrakéta-fellövés után bejelentette, hogy 2008 folyamán még két rakétát tervez felbocsátani, 2010-ig pedig 4 mesterséges holdat. (Független hírügynökség)

Mobiltelefonokat kiszimatoló kutyákkal razziázik a hatóság New Jersey állam mind a 14 börtönében.

Az ebek - különleges képzés után - képesek a kikapcsolt telefont is megtalálni. Október közepe óta szaglásznak, hol az egyik, hol a másik börtönben. Hogy hány telefont szedtek eddig össze, arra nem tért ki az állami fegyintézetek minisztériumának szóvivője.

Telefonokat tilos használniuk az elítélteknek, mert szökést készíthetnek elő velük vagy a börtönből is irányíthatják bűnszövetkezetüket. A tilalom ellenére jó pár rabnak csempésznek be készülékeket családtagjaik. (MTI)

Az ország energiafelhasználásának 80 százaléka importból származik. A kiszolgáltatottság mérséklésére a kormány energiapolitikája szerint takarékosságra és a megújuló energia részarányának növelésére kell törekedni - mondta Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese szerdán Szentendrén egy nemzetközi környezetvédelmi konferencián.

Elmondta, hogy az Európai Unió előírásaival összhangban Magyarországon 2020-ig a megújuló energia részarányát háromszorosára, a zöldáram termelését pedig hatszorosára kell növelni.

A kormány energiapolitikájában az energiatakarékos technológiák, módszerek elterjesztése előnyt élvez, ehhez 2013-ig 100 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre - ismertette a főosztályvezető-helyettes. Ebből egyebek mellett a panelprogramban nyílászárók cseréjére, vagy energiatakarékos hőszivattyúk alkalmazására lehet pályázati forráshoz jutni.

A szakember megjegyezte, hogy az energiatakarékossági célkitűzések megvalósításához 400 milliárd forintra lenne szükség, aminek egy részét uniós pályázati pénzekből lehet biztosítani. (MTI)

Hadrianus fala, amelyet Kr. u. 122-ben építettek fel, hogy megvédjék a római légiókat a harcias kelta törzsektől, gazdasági fellendülést hozott a térségbeli lakosságnak - derült ki egy brit vizsgálatnak köszönhetően.

Parasztok, kereskedők, iparosok, munkások és prostituáltak éltek a római légiók jelenléte kínálta lehetőségekkel - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

A brit örökségvédő szervezet, az English Heritage az elmúlt 60 évben készített mintegy 30 ezer légi felvételt elemzett. Ennek alapján 2700, korábban nem ismert régészeti helyszínt fedezett fel, beleértve történelem előtti temetkezéseket, I. századi majorokat, középkori juhtenyésztő farmokat, XIX. századi ólombányát, s egy második világháborús tüzérségi üteget. A legérdekesebb felfedezések közé tartoznak a fal mindkét oldalán sorakozó római kori farmok és települések tucatjai.

A jelek szerint a helyi lakosságnak a római megszállás kizsákmányolás helyett gazdasági jólétet hozott. Az egyik major, amely Hadrianus fala és a rómaiak által épített gigantikus véderőmű közé került, alkalmazkodott az új feltételekhez, ahogy teszi ezt egy modernkori farm, amely két autópálya közé szorul. A kutatást irányító David MacLeod szerint a helyi lakosság, miután túltette magát a megszállás okozta sokkon, azon kezdte törni a fejét, hogy miként fordíthatja a maga javára a római légiók jelenlétét. "A fal megépítése a jelek szerint fellendítette a helyi gazdaságot. Úgy tűnik, hogy fejlett ellátási hálózat épült ki az új piac igényeinek kielégítésére" - emelte ki David MacLeod.

A légi felvételek tanúsága szerint a fal mindkét oldalán farmok létesültek, hogy ellássák mezőgazdasági terménnyel a római helyőrségeket. "A rómaiak igyekeztek pacifikálni a lakosságot, mivel a haderő a helyi áruellátásra és szolgáltatásokra támaszkodott. A fal minden erődje a legkülönfélébb embereket vonzotta, akik élelmet, alkoholt és kézműves termékeket árultak. Ugyancsak nagy számban érkeztek kétkezi munkások, ahogy örömlányok is" - hangsúlyozta David MacLeod.

Ugyanakkor a római légiókkal a brit szigetekre olyan, korábban nem ismert termékek érkeztek, mint a bor, olívaolaj, újfajta ékszerek vagy üvegáru. "A helybélieknek ugyan adózniuk kellett, ám a megszállásból mindkét fél számára a gazdasági előny származott" - emelte ki David MacLeod.

Hadrianus fala 120 kilométer hosszú, mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles, egyik tengerparttól a másikig húzódik. Római mérföldenként (1481 méter) erődökkel egészítették ki. Két erőd között meghatározott távolságban két-két bástyát helyeztek el. A bástyákkal, tornyokkal és erődítményekkel megerősített fal mellett a rómaiak utakat is építettek, és létrehozták a hadtáp támaszpontjait. (MTI)

Hozzá nem értő főnök alatt nemcsak feszült a munkahelyi légkör, hanem gyakrabban kapnak szívbetegséget a beosztottak - derítették ki svéd kutatók. A kockázat ráadásul halmozódik, minél tovább dolgozik valaki ugyanannál a cégnél.A svéd felmérésről a BBC brit közszolgálati hírportál kedden adott hírt. A stockholmi Karolinska Egyetem kutatói több mint 3 ezer férfi beosztottat kísértek figyelemmel csaknem 10 éven át. Az életkor 17 és 70 között volt. A kísérleti alanyokkal kérdőívet töltettek ki arról, hogy milyen a legfelső munkahelyi vezetőik vezetési stílusa, hogyan határozzák meg a feladatokat, hogyan kommunikálnak a beosztottakkal és hogyan adnak nekik visszajelzéseket. A tíz év alatt azok körében történt a legtöbb szívprobléma, akik a legrosszabbra értékelték főnökeik hozzáértését. Az ilyeneknél 25 százalékkal gyakrabban történtek komoly szívbetegségek. A hosszú ideje egy helyen dolgozóknál 64 százalékkal volt magasabb a szívproblémák előfordulása. Az eredmény független volt a beosztottak végzettségétől, társadalmi helyzetétől, életvitelétől és más szívbetegségi kockázati tényezőktől.

Véletlenül fedezték fel azt a szuperkemény anyagot, amely a teflonnál is csúszósabb, írta a New Scientist. A kerámiaötvözetet a bór, alumínium és megnézium (AlMgB14) fémötvezete és a titánborid (TiB2) kombinálásával hozták létre. A BAM névre keresztelt ötvözet a harmadik legkeményebb anyag, amit ismerünk. Az USA energiaügyi minisztériumának kutatóközpontja, az Ames Laboratórium még 1999-ben talált rá a BAM-ra, de a kutatók olyan anyagot kerestek, amely hőre elektromosságot termel. A BAM ilyesmire nem alkalmas, viszont számos más hasznos tulajdonsága van.

Az Ames 3 millió dolláros projektet indított, amelyben az BAM-ból tartós fedőréteget fejlesztenek ki, amely megvédi a mechanikus szerkezeteket. A kutatók szerint a BAM különösen jól hasznosítható a repülőgépek hajtóműveiben, ha mindet bevonnák a csúszós és kemény anyaggal, repülőipar évente 179 millió dollárt megspórolna.

Javítással és karbantartási munkálatokkal töltötték szombaton hét órás űrsétájukat az Endeavour amerikai űrrepülőgép asztronautái. Heide Stefanyshyn-Piper és Steve Bowen a november 15-én kezdődött misszió során eddigi leghosszabb kirándulásukat tették meg az űrrepülőgépen kívül. Munkájuk során megjavították a Nemzetközi Űrállomás (ISS) három kettős napantennája egyikének rotációs mechanikáját. Letisztították róla a szennyeződéseket és egy csapágycserét is végrehajtottak rajta. A kicserélt elemeket visszahozzák vizsgálatra a Földre. A bonyolult űrbalett koreográfusa Shane Kimbrough volt, aki csütörtökön maga is kilépett az űrbe Heide Stefanyshyn-Piper oldalán.

(MTI)

A világon először végeztek el hólyagnövelő műtétet egy robot segítségével. A DaVinci robotsebész rendszerrel 2008 február 21-én kezelték a tízéves lányt, aki rendellenes apró húgyhólyaggal született, emiatt inkontinenciától szenvedett és sérült a veséje. A hólyagban kevesebb, mint két deciliter vizelet fért el, amiben az a legrosszabb, hogy a vizelet rendszeresen visszaáramlott a vesékbe, ami gyakran fertőzést és másféle károkat okozott.

A betegség miatt a lány egyre kevesebbet ivott, és hiába vetettek be különféle gyógyszereket, a helyzet egyre rosszabb lett, ezért nem volt más választás, meg kellett műteni. Mohan Gundeti más számtalanszor végzett el ilyen beavatkozást szikével, de most először használta a robotot. A DaVinci előnye, hogy nem kell húsz centiméteren felvágni a páciens hasát, csak öt érményi sebet ejtenek, ami kevesebb fájdalommal jár és hamarabb begyógyul. A sebészek a bélből vett szövettel a kétszeresére növelték a hólyag méretét.

Hatezerötszáz éves falu romjait fedezték fel a régészek Görögország középső részén. A kőkorszaki falu maradványait Athéntól 280 kilométerre északra, Tesszáliában, Lárisza mellett fedezték fel gázvezeték építése során. Tesszália termékeny síkságai vonzhatták a legkorábbi görög farmereket, legalábbis erre utal az a háromszáznál több kőkori település, amelyek maradványait a térségben feltárták.

Az épületmaradványok vörös színűek, ami arra utal, hogy a települést tűz pusztította el. A házak falait ágakból fonták, majd agyaggal tapasztották be, és erős fagerendákkal támasztották meg. Agyag borította az épületek tetejét is. A romok között a régészek nagy számban találtak cserépedényeket, és festett motívumokkal díszített vázákat. Akadtak kőbalták, csontkaparók, és egyéb szerszámok. Az archeológusok néhány terrakotta szobrocskát is felfedeztek.

A feltárást végző régészek szerint a település valamikori lakói földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A falu nem lehetett túl nagy, a házak egy alig 140 méteres átmérőjű körben helyezkedtek el.

Négy évezreddel azután, hogy kőkorszaki lakói elhagyták falut, a területen egy apró temető létesült. A helyszínen eddig 15 sírt találtak, ahol a Kr.e. IV. és I. század között temetkeztek. A régészek eddig a kőkorszaki falunak csupán egy kis részét tárták fel, a falu többi része magánterületen van, így az ásatások folytatásához ezeket a földeket először ki kell sajátítani. (MTI)

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) napelemforgató szerkezetét kellett megzsíroznia az Endeavour amerikai űrrepülőgép legénységének a legutóbbi űrsétájukon. A 6 óra 45 percig tartó séta sikeres volt annak ellenére, hogy a két asztronauta csak egy zsírzópisztollyal tudott dolgozni, és az egyik űrhajós szkafanderében megnőtt a széndioxid-koncentráció.

Amiatt, hogy a keddi, első űrsétán Heidemarie Stefanyshyn-Piper elvesztette 100 ezer dollár értékű szerszámtáskáját, zsírzó pisztolya pedig szétdurrant, a NASA-nak át kellett szerveznie az Endeavour 15 napos ISS-misszióját, ezen belül az űrsétákat, amelyek során javító-karbantartó munkát végeznek. A napelemforgató szerkezet kenését ezúttal úgy végezték, hogy Stefanyshyn-Piper egy gépzsírral átitatott kendővel törölgette a forgócsapokat, és fogta fel a csapok működése közben leforgácsolódott fémrészecskéket, míg fiatal társa, Shane Kimbrough a megmaradt zsírzóval dolgozott.

Közben Kimbrough űrruhájában a biztonságosnak tartott szint fölé emelkedett a széndioxid-koncentráció, ezért őt a houstoni irányító központból azonnal visszarendelték az űrállomásra. Ekkorra, közép-európai idő szerint péntek hajnali 1 óra 43 percre azonban a két űrhajós gyakorlatilag befejezte a munkát. John Ray, a NASA űrséta-irányító tisztségviselője elmondta, hogy Kimbrough nem volt veszélyben, és nem is érezte semmilyen hatását a rendellenességnek. (MTI)

A Skye szigeten folytatott ásatásokon bukkantak felszínre annak a hat teknősnek a megkövesedett maradványai, amelyek a dinoszauruszok korában megtanultak úszni - jelent meg a Proceedings of the Royal Society című brit tudományos folyóiratban.

Az Eileanchelys waldmani ("teknős a szigetről") elnevezésű faj képviseli a teknősök evolúciójában a hiányzó láncszemet az ősi szárazföldi teknősök és modern, vízi leszármazottaik között.

Most már biztosan tudjuk, hogy 164 millió évvel ezelőtt már voltak vízi teknősök - mondta el Jeremy Anquetin paleontológus, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója. Hozzátette, egyelőre nincs ötletük arra vonatkozóan, hogy a teknősök miért mentek be a vízbe.

Az utóbbi két évben három új teknősfaj fosszíliáit fedezték fel, mindegyikük a Jura-korszak középső szakaszából származik. A leleteket Oroszországban, Argentínában és most Skóciában találták meg. Ezek közül a skóciai fosszíliák a legteljesebbek. Sokat elárulnak arról, ezek a primitív teknősök hogyan diverzifikálódtak a ma ismert, változatos formákba - mondta Anquetin.

A leleteknek most az edinburghi Skóciai Nemzeti Múzeum ad otthont, bár azokat a Természettudományi Múzeum és a University College London kutatói találták meg. (MTI)
 

A hat éven át használt kék vércse gyűrűzési rendszerről idén tértek át a LIFE projekt szakemberei a karakteres gyűrűk használatára. Erre azért volt szükség, mert a 2006-ban kezdődött és négy évig tartó program során a teljes projekt területére tervezett, mintegy 1500 darabos gyűrűkészlet az első két év alatt elfogyott.

A hazai kék vércse védelemmel foglalkozó LIFE projektben eddig egyedi színkombinációkat használtak, ami 3 színes gyűrűből és egy darab, kóddal ellátott, hagyományos ornitológiai alumínium gyűrűből állt. Ennek a megoldásnak az a legnagyobb hátránya, hogy ha a megfigyelő csak az egyik lábát látja a madárnak, ami nagyon gyakran előfordul, az azonosítás nem lehetséges.

Az új rendszer azt a célt szolgálja, hogy legalább a madár származása ezekben az esetekben is azonosítható legyen.

A BBC szerint drámaian visszaesett a verebek száma Nagy-Britanniában, a kutatások szerint 68 százalékuk tűnt el az elmúlt három évben. A tudósok szerint ez elsősorban a természetes környezetük eltűnésével magyarázható: a városokban egyre kevesebb a zöldterület, így eltűntek a madarak fő táplálékforrásai, a rovarok is. Ennek hatására aztán egyre kevesebb a veréb Londonban, Bristolban és Edinburgh-ben.

A verebeknek évente legalább öt utódot kéne felnevelniük, hogy a populáció szinten maradjon, azonban az utóbbi időkben több fióka is éhen pusztult. A jelenség azokon a területeken kevésbé kimutatható, ahol bőséges mennyiségben áll rendelkezésre táplálék.

A brit hatóságok az adatok tükrében úgy döntöttek, hogy nagyobb figyelmet szentelnek a verebeknek.

A pókok több félelmet keltenek, mint a náluk veszélyesebb állatok. Ezt bizonyítja a würzburgi egyetem egy kísérlete, amelynek eredményei a New Scientist című folyóiratban jelentek meg.

"A pókoknál teljesen felértékelődik a kockázat. A tényleg veszélyes állatoktól, mint az allergiás reakciót kiváltható méhektől és darazsaktól jóval kevésbé undorodnak és félnek az emberek" - mondta a kutatás vezetője, Georg W. Alpers a Der Standard című osztrák lapnak.

A kísérlet során a pszichológusokból és biológusokból álló csapat hallgatók elé tett pókokat, darazsakat, méheket, bogarakat és lepkéket ábrázoló képeket. Megkérdezték őket, mennyire félnek vagy undorodnak a pókoktól és rovaroktól, továbbá menyire érzik veszélyesnek ezeket. A pókfényképek minden kategóriában győzedelmeskedtek. Messze a legtöbb félelmet és undort keltették és veszélyesebbnek is tartották őket.

Már egy pók képe is elegendő ahhoz, hogy undor- és félelemérzetet keltsen.

"Egyfajta félelemhálózat aktiválódik: az ember elkezd asszociálni" - magyarázta Alpers. A félelem kiváltásához ezért már a tudat is elég, hogy pók van a szobában, vagy akár csak szó esik róluk.

Közép-Európában alig akad emberre veszélyes pók. "Mérgük célpontjai a zsákmányállatok, általában legyek és szúnyogok" - mondta Alpers. Van ok feltételezni, hogy a pókiszony alapja a társadalom kulturális hatása.

Mifelénk minden harmadik nő és minden ötödik férfi vallja be, hogy fél a pókoktól. Csupán néhányuknál jelentkezik azonban a beteges arachnofóbia (pókiszony), amely az érintettek számára számos kellemetlen következménnyel jár.

"Ezek az emberek félnek kihozni a garázsból az autót, lemenni a pincébe vagy leülni egy réten" magyarázta a pszichológus. Gyógyulást a félelem tárgyával történő óvatos szembesítés hozhat, amit azonban mindenképp meg kell beszélni a beteggel, hangsúlyozta a würzburgi pszichológus. (MTI)

Hamarosan kiemelnek egy 1771-ben elsüllyedt hajót, amely az orosz cári gyűjteménynek vásárolt műkincseket szállított. A régészek azt remélik, hogy viszonylagos épségben találják meg számos neves 16-17. századi németalföldi festő képeit. Artyom Taraszov, a Nemzeti Kulturális-történelmi Értékek Megmentése elnevezésű alapítvány elnöke a tervet sajtóértekezleten tette közzé. A kutatók várhatóan 2010-ben látnak hozzá a munkához.

Az 1999-ben, 41 méteres mélységben megtalált vitorláshoz a finn Tengerészeti Múzeum munkatársai expedíciót szerveztek, és meggyőződtek arról, hogy egyenesen áll, mintegy másfél méternyire a tengerfenék talajába süllyedve. A rakomány összetételét archív dokumentumokból rekonstruálták, egyes szakértők szerint a képek között akár Rembrandt-festmény is lehet. A műkincseket - a képek mellett porcelánokat és iparművészeti remekeket - II. Katalin cárnő megbízásából vásárolták egy amszterdami árverésen az akkori Téli Palotának. A tárgyakat szállító Frau Maria elnevezésű sóner (hosszú, keskeny testű, kétárbocos hajó) azonban 1771 októberében viharba került és elsüllyedt a svéd partok előtt, egy ma Finnország felségvizeihez tartozó helyen.

A szakértők azért reménykednek a 27 festmény viszonylagos épségében, mert arra számítanak, hogy a korabeli szokásoknak megfelelően azokat nem faládákba, hanem viasszal légmentesen lezárt óncsövekbe csomagolták. Vita csak arról van, kinek a tulajdonát képezik a Frau Marián lévő műkincsek, amelyeknek értékét legalább 500 millió euróra becsülik. Egyesek úgy vélik, egész Európáé, és vándorkiállításon kell majd folyamatosan bemutatni a tárgyak, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy Oroszország az Orosz Birodalom jogutódaként jogot formálhat a II. Katalin cárnő által megvásárolt műtárgyakra.

(MTI)

Elaltatták a világ legöregebb jegesmedvéjét, Debbyt. Az állat egy hónap híján 42 évet élt. Debby egy kanadai állatkertben pusztult el, de Oroszország sarkvidéki szigeteinek egyikén született. Egyévesen, 1967-ben került Kanadába. Az állat 6 bocsnak adott életet, párjával, Sydorral 32 esztendőn át volt együtt. Sydor 1999-ben pusztult el, hamvait a Hudson-öbölbe szórták. Debby azonban lehet, hogy visszakerül szülőföldjére, legalábbis felmerült a kanadai állatkert vezetőiben, hogy ott szóratják szét hamvait. A jegesmedvék általában 30 éves koruk táján múlnak ki. Debby hosszabb életének ára volt: sokat betegeskedett, többször érte agyvérzés. Emiatt bizonytalan volt már a járása, pofája részben megbénult. Nyáron rohamosan rosszabbodott állapota, a napokban pedig teljesen elvesztette az étvágyát, az állatkert ezért döntött elaltatása mellett. Szombaton emlékünnepséget tartanak Debby tiszteletére.

(MTI)

Nem vihar, hanem francia ágyúgolyó süllyesztette el VIII. Henrik zászlóshajóját, a Mary Rose-t, ám politikai megfontolásból London inkább a természetre fogta a brit flotta büszkeségének elvesztését. A Mary Rose 1545. július 19-én merült tengersírba, 34 évnyi szolgálat és három háború után. Több mint négyszázan vesztek a hajóról a tengerbe. A zászlóshajó tragédiáját brit részről a szél számlájára írták, továbbá a legénység hozzá nem értésére fogták, így VIII. Henrik becsületén nem esett folt, és az angol flotta tekintélye is kevésbé csorbult.

Az ágyúgolyós változattal Dominic Fontana, a Portsmouth Egyetem földrajztudósa állt elő, miután a legapróbb részletekig és a legfejlettebb technológiával tanulmányozta a csata lefolyását és a Mary Rose szereplését. Fontana szerint több, gyors mozgású francia gálya ágyúsortüzétől kapott találatot a Mary Rose, amely azután végzetes manővert hajtott végre: gyorsan oldalával fordult a franciák felé, hogy ágyúsorával viszonozhassa a tüzet. Csakhogy az ágyúgolyó ütötte lyukon rengeteg víz ömlött a hajótestbe, éppen a manőver miatt, így a hajó sorsa megpecsételődött. Fontana egyebek közt azzal érvel a BBC News híre szerint, hogy túl sok emberi csontvázat találtak a hajófenékben az 1982-es feltáráskor, márpedig egy csata kellős közepén a legénységnek másutt a helye, hacsak nem életbevágóan fontos egy lék betömése.

(MTI)

Megszökött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) éldegélő pókpáros egyik tagja. A pókok az űrben nem számítanak újdonságnak, már az első amerikai űrállomás, a Skylab fedélzetén is voltak ketten, Arabella és Anita. A tudósok már akkor, 1973-ban is azt vizsgálták, hogyan viselkednek az ízeltlábúak a súlytalanságban, miképpen táplálkoznak és alszanak, ugyanúgy szövik-e hálójukat, mint a Földön. Az ISS jelenlegi két pókját Egyesnek és Kettesnek hívják. Az Egyes (Spider One) kedden láthatóan komoly munkában volt, hogy előállítsa kusza hálóját. A pókoknak nehéz dolguk van az űrben, a gravitáció hiányában nem képesek szimmetrikusra szőni hálójukat. A Kettesnek (Spider Two) azonban nyoma veszett.

Ginger Kerrick repülési igazgató közölte, hogy az állat keresésére indultak. Mint magyarázta, az Egyes a fő kísérleti pók, amelyet egy átlátszó falú üvegdobozban folyamatosan figyelnek. A Kettes csak egy tartalék pók, elkülönített lakrésszel. Kirk Shireman, az űrrepülő helyettes programigazgatója nyugalomra int. Szerinte nem biztos, hogy a Kettesről le kell mondani. "Csak nem szökött el a fedélzetről, biztos, hogy néhány napon belül rátalálunk valahol, amint szövögeti hálóját". A pókpár a tervek szerint a 15 napos küldetést teljesítő Endeavour űrsiklóval tér vissza a Földre november végén.

(MTI)

A rendszeres testmozgás csökkentheti nők esetében a rák kialakulásának kockázatát, ám ez haszontalanná válhat, ha valaki túl keveset alszik. A Maryland államban 5968 nő bevonásával végzett tanulmány megerősítette azokat a korábbi kutatási eredményeket, amelyek szerint a rendszeres fizikai aktivitás esetén kisebb a rák kialakulásának valószínűsége. A rendszeres testmozgást végző embereknél kisebb a mellrák, a bélrák, és a rák más fajtáinak kockázata. Szakértők úgy vélik, hogy fontos szerepe van a mozgás hatásának a szervezet hormonszintjére, az immunrendszer működésére és a súlyra.

A szakemberek azonban rájöttek, hogy az alvás is fontos tényező lehet a rák kialakulásában, amikor olyan 18 és 65 év közötti nőket vizsgáltak, akik igen aktívak voltak a heti testmozgást illetően. Kimutatták ugyanis, hogy a fizikailag aktív nők körében 47 százalékkal nagyobb a betegség kialakulásának kockázata azok esetében, akik napi hét óránál kevesebbet alszanak, mint azoknál, akik ennél többet. Az erről szóló tanulmányt az amerikai Rákkutatási Társaság tanácskozásán ismertették.

Az amerikai Járványellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint az alváshiány közegészségügyi jelentőségét eddig nem ismerték fel kellőképpen, és az amerikaiak körében egyre többen vannak, akik egyre kevesebbet alszanak. 1985 és 2006 között megnőtt azon felnőttek száma, akik csak napi hat órát vagy annál kevesebbet aludtak. Alvásszakemberek a krónikus alváshiányt az elhízással, cukorbetegséggel, a magas vérnyomással, a stroke-kal, az érrendszeri betegségekkel, depresszióval, dohányzással és a túlzott alkoholfogyasztással hozzák összefüggésbe. (MTI)

A potsdami Német Táplálkozástudományi Intézet kutatói 153 ezer férfit figyeltek meg hosszú időn át, és arra a következtetésre jutottak, hogy a derékbőség és a csípőméret arányából lehet leginkább következtetni a prosztatarák kockázatára. A tudósok feltételezése szerint a hasi tájék elhájasodása ront a hormonális egyensúlyon. Azok a férfiak, akiknek a derék-csípő méretaránya 0,99, azoknál a prosztatarák kockázata 43 százalékkal nagyobb, mint azoknál, akiknél ez az arány 0,89 alatt van. Az együtthatót megkapjuk, ha a derékbőséget elosztjuk a csípőbőséggel. Mindkét méretből következtetni lehet a hasi tájékon lerakódott háj mennyiségére.

"Az oki összefüggésekről még keveset tudunk" - ismerte el Heiner Boeing, a tanulmány egyik szerzője, aki azt is elmondta, szorosnak tűnik az összefüggés a háj mennyisége és az androgének, a férfi nemi hormonok szintje között.

A jelentés része egy 1992-ben megkezdett nagyobb tanulmánynak, amely a táplálkozás, a rák és más krónikus betegségek, mint például a 2-es típusú cukorbetegség összefüggéseit tárgyalja. A kutatás eredményét a Cancer Epidemiology Biomarkers and Prevention című szakfolyóiratban tették közzé. Régóta ismert, hogy a nagy mennyiségű hastájéki háj jelentősen megemeli az infarktus és a cukorbetegség kockázatát. A prosztatarák a leggyakoribb és a harmadik legtöbb halált okozó rákfajta a férfiak körében Európában. (MTI)

Egy 14 éves tanuló is közreműködött annak a tudományos cikknek a megírásában, amely a gleccsereken fészket rakó fehérszárnyú pintyekről számol be. Bár Spencer P. Hardy sosem járt még a vermonti otthonától több ezer kilométerre fekvő perui Andok jéggel borított hegyláncainál, a kilencedikes diák mégis a világon elsőként számolt be arról, hogy a pingvineken kívül még egy madárfaj képes fészkelni a gleccsereken. "Segít betekinteni abba a folyamatba, amely során a madarak megpróbálnak minden területet belakni, a Death Valley-től egészen a perui Andokig" - mondta Clait Braun, a Wilson Journal folyóirat szerkesztője, aki szeptemberben publikálta a 14 éves Spencer és tudós édesapja közös tanulmányát. Braun egészen addig nem tudott a fiú életkoráról, míg a cikk utolsó simításai kapcsán rá nem kérdezett Spencer tudományos fokozatára. A válasz igencsak megdöbbentette, a legtöbb anyagot ugyanis diplomás emberektől vagy idősebb madárszakértőktől kapja az újság.

Szabad utat kell biztosítani a nők számára a tudomány és a kutatás területén is - adta ki a jelszót kedden a Német Gazdaságkutató Intézet. Éves jelentésében az intézet hiányolta a női nem képviselőit a tudományos és kutatási területen, hangsúlyozva, hogy a női agyra ugyancsak szükség van a németországi innováció előmozdítása céljából. A tudósok, illetve a kutatók között a férfiak vannak tulnyomó többségben - mutatott rá a jelentés, felróva, hogy még mindig nagy az ellenállás a nőknek az akadémiai életben való részvétele ellen. A kialakult gyakorlaton a gazdaságkutató intézet szerint sürgősen változtatni kell, Németország ugyanis nem engedheti meg magának, hogy a rendkívül fontosnak tekintett innováció sikere érdekében lemondjon a nők fokozottabb szerepvállalásáról.

A sors iróniája, hogy ezzel egy időben vált ismertté az a hivatalos beszámoló, amely a német nőknek a politikában való részvételét értékelte. Mégpedig meglehetősen pozítivan, amit mindenekelőtt az magyaráz, hogy Angela Merkel személyében Németország történetében először áll nő a kormány élén. Ráadásul három évvel ezelőtt történt hivatalba lépése óta töretlenül nagy népszerűségnek örvend, s jövő évi újraválasztását sokan már most abszolút biztosra veszik. Sőt a 14 közül 6 miniszteri tárca élén ugyancsak női politikus áll. Németországban egyébként pontosan kilencven éve, 1912 novemberében - a weimari alkotmány életbe lépésével - vezették be a női választójogot. A német parlament 612 képviselője közül ma 197 nő, ami nemzetközi viszonylatban szintén nem számít rossznak. Merkel éppen tudományos területről nyergelt át a politikára, hiszen foglalkozását tekintve a mai kancellár természettudós. 1986-ban készített doktori disszertációját kvantumkémiai témáról írta. (forrás: MTI)