Tudblog

Az emberek többségénél meglévő gének okolhatók azért, hogy sokan vonzódnak az egészségtelen, magas zsír- és cukortartalmú ételekhez - derítették ki angol tudósok. A University of Dundee kutatói szerint  a magasabb zsír- és cukortartalmú fogásokat kívánják azok, akik a zsírtömeg kialakulásáért és az elhízásért részben felelősnek tartott  FTO génvariációit hordozzák, és ezért étkezésenként átlagosan 100 felesleges kalóriát fogyasztanak. Az FTO gént az emberek 63 százaléka hordozza - olvasható a BBC hírei között. A skóciai kutatók vizsgálataikról a The New England Journal of Medicine című orvosi szaklapban számoltak be. Ezeket az eredményeket idézte a BBC.

A tudósok a vizsgálatokba száz 4 és 10 év közötti gyereket vontak be, a résztvevők mindegyike három étkezési vizsgálatban vett részt. A próbák során  az élelmiszerek igen széles választékát kínálták nekik. A génhordozó gyerekek az édesebb és zsírosabb ételeket választották. Ebből vonható le az a következtetés, hogy ők ösztönösen jobban vonzódnak ezekhez az ételekhez, mint az egészséges táplálkozáshoz sorolt termékekhez.

A kutatók ugyanakkor nem találtak különbséget a két csoport között az emésztés gyorsaságában vagy a gyerekek fizikai aktivitásában. Arra sem volt semmi bizonyíték, hogy a génhordozóknak gondot okozott volna annak felismerése, hogy jóllaktak, és ideje abbahagyni az evést, vagyis mennyiségben nem ettek többet és az étkezés ideje sem volt hosszabb. A vizsgálatot irányító Colin Palmer professzor szerint a kutatás azt bizonyítja, hogy ez a gén önmagában, jelentős mennyiségű táplálék bevitele nélkül nem okoz elhízást. Vagyis megfelelő diétával a génhordozók esetében is megelőzhető a túlsúlyosság és az elhízás.

A tudósok azt is kimutatták, hogy az FTO egy variánsát hordozó emberek esetében 30 százalékkal magasabb az elhízás kockázata. Ide tartozik a lakosság 49 százaléka. Ugyanakkor az elhízás rizikója már 70 százalékos azok esetében, akik a gén mindkét variánsát hordozzák. Palmer professzor ugyanakkor arra is rámutat, hogy az elhízásért több gén lehet felelős.

Rómában, a Santa Maria della Pietában, a régi őrültek házában megnyílt az Agy laboratóriumi múzeuma, amelynek célja felhívni a figyelmet a mentális betegségekre, és ismertetni, hogyan tekintettek rájuk, hogyan kezelték ezeket a 20. században.

A bejárattal szemben, az első folyosó mélyén óriási szemek merednek a látogatóra, mintha a bennük is lehetséges betegség nyomait kutatnák. A látogatónak ezután egy másik, keskeny folyosón kell áthaladnia, szorosan egy vékony, átlátszó plexifal mellett, amelynek túlsó oldalán hirtelen megjelennek és a falnak ütköznek különféle ijesztő emberi alakok, mintegy szimbolizálva az őrültek házának állandó kísérőelemeit, a fizikai kirekesztettséget és a pszichológiai erőszakot - írta a La Repubblica című olasz napilap.

Majd következik a hely, ahol felidézik, hogyan érezhették bent magukat a betegek. Tükrök játéka teszi lehetetlenné, hogy egyetlenegy tükörképen is azonosítani tudja magát a belépő, és ezzel a szervezők megteremtik benne az identitás elvesztésének és az elidegenedésnek azt az érzését, amelyet a mentális beteg érezhetett.

A kiállított dokumentumok, videók bemutatják a betegség kezelését, de érzékeltetik azt is, hogy a megtett lépések ellenére még sok a feladat ezen a téren a társadalom számára. (MTI)

Rekordáron, majdnem ötmilliárd forintnak megfelelő összegért kelt el egy kék színű gyémánt egy londoni árverésen, új tulajdonosa szerint azonban a pénzügyi világválság miatt még így is "potom áron" jutott hozzá.

A Wittelsbach-gyémánt néven ismert drágakövet 16,4 millió fontért (4,9 milliárd forint) vitte el a Christie's szerdai aukcióján Laurence Graff milliárdos gyémántkereskedő. Ez minden idők legnagyobb összege, amelyet gyémántárverésen fizettek. A korábbi rekorder egy százkarátos kő volt, amely 11 millió fontért kelt el 1995-ben.

Az Indiából származó, 35,56 karátos szürkéskék ritkaság első ismert tulajdonosa IV. Fülöp spanyol király. 1664-ben nászajándékba adta lányának, Margaréta infánsnőnek, aki I. Lipót német-római császárral és magyar királlyal kötött házasságot. Mai nevét 1722 körül kapta, amikor Lipót unokája, Mária Amália hozzáment a Wittelsbach-házból származó Károly Albert bajor választófejedelemhez.

A XIX. század elején az első bajor király, I. Miksa a koronájába illesztette a gyémántot, amely egészen az első világháború végéig a család tulajdonában maradt. 1931-ben aztán felbukkant egy árverésen, de nem kelt el, és három évtizedre nyoma veszett.

"Találgatásból, spekulációból van elég, de senki nem tudja pontosan, hogy mi történt vele 1931 után" - mondta Hannah Schmidt, a Christie,s szóvivője. A kő 1962-ben került elő, történelmi jelentőségét egy ékszerész ismerte fel, akivel valaki újra akarta vágatni. A kék Wittelsbach végül 1964-ben egy gyűjtőnél kötött ki, aki megbízta a brit aukciósházat az értékesítéssel.

Az új tulajdonos, a londoni Bond Street híres gyémántkereskedője a karrierje csúcsának tartja, hogy megszerezte a gyémántot. "Megcsináltam az évszázad üzletét, hiszen ha nem lenne hitelválság, akkor 50 millió fontig is elmehetett volna a licit" - nyilatkozott Laurence Graff a Daily Mail című lapnak. (MTI)

Krisztus korából származó illatos balzsamot tartalmazó üvegcsékre bukkantak egy bibliai város feltárása során ferences rendi régészek Izraelben. Az Izrael északi részén fekvő egykori bibliai Magdalában a Studium Biblicum Franciscanum archeológusai végeztek ásatásokat. Felfedezésüket a Terrasanta.net vallási honlappal osztották meg.

Mint Stefano de Luca atya, a feltárás vezetője elmondta, az illatos balzsamos fiolákat érintetlenül emelték ki egy sárral teli úszómedencéből. Környezetében korabeli haj- és arckozmetikumokat is találtak. "Amennyiben a kémiai elemzés megerősíti, ezek ahhoz hasonló illatszerek és krémek lehetnek, amellyel az evangélium szerint Mária Magdolna dörzsölte be Krisztus lábát" - magyarázta.

"A magdalai balzsamok felfedezése bármilyen szinten nagy jelentőséggel bír. Még ha nem Mária Magdolna mosta is le Krisztus lábát, akkor is Krisztus korából való kozmetikai cikkek vannak a kezünkben" - lelkesedett De Luca atya.

Magdala egykor a Galileai-tenger partján húzódott. Az izraeli állam születéséig egy palesztin arab falu állt mellette, ma pedig Migdal városa foglalja el azt a területet. A Studium Biblicum Franciscanum bibliai témájú kutatásokat támogat, s elsősorban az Újtestamentummal és a korai kereszténységgel kapcsolatos régészeti feltárásokon dolgozik a Közel-Keleten. (MTI)

Háromoldalú, magyar-izraeli és palesztin tudományos együttműködés lehetőségéről rendeznek tanácskozást Miskolcon; a csütörtökön kezdődő előadássorozatot a miskolci Bay Zoltán Nanotechnológiai Kutatóintézet szervezte a tel-avivi magyar nagykövetség közreműködésével.

Pungor András, a Nanotechnológiai Kutató Intézet, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány igazgatója az MTI-nek azt mondta: közel ötven szakember érkezik Miskolcra, hogy megvitassa az együttműködési megállapodást is. Ezáltal közös projekteket, tapasztalatcseréket szervezhetnek, valamint európai uniós forrásokat is megpályázhatnak.

A konferencia résztvevői szerdán érkeztek, maga a tudományos munka pedig csütörtökön kezdődik és két napon át várja a szakembereket, akik összesen 26 előadást hallhatnak majd.

A nanotechnológiának a lényegét ismertetve az igazgató azt mondta: a kifejezés egy mértékegységre, a nanométerre utal, amely egy milliméter egymilliomod része. Egy nanométeren körülbelül 4-5 atom helyezhető el, tehát aki nanométer felbontású kutatás-fejlesztést végez, valójában atomi-molekuláris felbontással dolgozik.

A nanotechnológia olyan technológiát jelent, amelynek segítségével nanométer méretű anyagot hozhatunk létre vagy ellenőrizhetünk.

A Miniszterelnöki Hivatal kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri hivatalának értékelése szerint a magyar-izraeli-palesztin nanotechnológiai workshop tudományos szempontból is kiemelkedő eseménynek számít, de fontos "a politikai élet szempontjából is", mert palesztin és izraeli tudósok együtt vesznek részt egy tudományos projektben. Az esemény mindezeken túl megerősíti a tudomány hídépítő szerepét a konfliktusok rendezésében és a kapcsolatok újjáépítésében - áll a hivatal közleményében.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a miskolci workshop szervezését a Kétoldalú TéT együttműködés 2008-2010 pályázat keretében támogatta. A rendezvényen sor kerül a támogatott nanotechnológiai kutatási projekt további fázisainak megtervezésére, amelyeknek finanszírozására előreláthatólag közös pályázatot nyújtanak be az EU 7. kutatási keretprogramjához.

A miskolci magyar-izraeli-palesztin közös nanotechnológiai szeminárium egyébként az első olyan háromoldalú nemzetközi együttműködés, amelyre más európai uniós tagország részvételével is csak néhány példa volt eddig a természettudományok területén. A projektet a tel-avivi magyar nagykövetség tudományos és technológiai attaséja, Korányi László is kezdeményezte két jeruzsálemi egyetem: a Héber Egyetem és a palesztin al-Kudsz Egyetem, valamint a miskolci Bay Zoltán Nanotechnológiai Kutatóintézet részvételével.

A jeruzsálemi Héber Egyetem egyébként Izrael legrégibb egyeteme, alapkövét 3 évtizeddel az állam alapítása előtt tették le. Az al-Kudsz Egyetem pedig a leggyorsabban fejlődő palesztin campus, több mint 10 ezer hallgatóval.

A miskolci BAY-NANO Kutatóintézetet 2006-ban alapították. Szoros szakmai kapcsolatban áll a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karával. Az intézet alapításának célja egy olyan kutatóközpont létrehozása volt, amely hazai és nemzetközi együttműködésben új nanoszerkezetű anyagok és nanotechnológiák kifejlesztésével magas színvonalú eredményeket ér el. (MTI)

Túl enyhe az időjárás a szlovákiai hegyvidékeken, így a korábban téli álomra szenderült medvéknek harmada idő előtt felébredt. Az álmos, kialvatlan állatok veszélyesek lehetnek az emberekre - állítják szlovákiai környezetvédők és vadászok. Bár most aludniuk kellene, az elmúlt napokban kószáló medvéket láttak a Magas-Tátrában, az Alacsony-Tátrában és Nagy- és a Kis-Fátrában is.

A statisztikák szerint Szlovákia hegyvidékein 600-800 medve él, és az utóbbi időben jól szaporodnak. A szakértők ezt a megváltozott életkörülményekkel és az élelemhez való könnyebb hozzájutással magyarázzák. A múltban egy anyamedvének általában csak egy bocsa volt. Mostanában azonban a medvék rájöttek, hogy az emberi települések környékén a szeméttelepeken és a konténerekben sok élelmet találnak. Ehhez nem nehéz hozzájutni, így ma már nem ritka, hogy egy medvét két-három bocs vesz körül.

Az idén is több olyan eset ismeretes, amikor medve támadott meg embert. Súlyosabb sérülés azonban nem történt. Az egyik ilyen eset áprilisban a Kis-Fátrában történt. Václav Spirka erdész éppen a hegyekben bolyongott, amikor egy anyamedvével, és annak két bocsával találta magát szembe. "Amint meglátott, elordította magát és ösztönösen támadt, hogy megvédje a bocsokat a veszélytől. A földre döntött és a lábamba harapott. Minden erőmre szükségem volt, hogy kikerüljek a karmai közül" - festette le a találkozást Spirka. Nagy szerencséje volt, mert a medve meggondolta magát, abbahagyta a támadást, megfordult és visszaballagott a bocsokhoz. (MTI)

A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup nem rosszabb a cukornál; nincs igazolható kapcsolat a kukoricaszirup fogyasztása és az elhízás között - állapították meg kutatók az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban. Négy éve ugyanebben szaklapban három kutató arról cikkezett, hogy az amerikai lakosság elhízása a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (HFCS) fogyasztásának növekedéséhez köthető.

A 2004-es tanulmányt követően aggódók széles tábora követelte az édesítőszer betiltását. Egyes körökben étkezési dogmává vált, hogy a cukor egészségesebb, mint a kukoricaszirup, amely az Egyesült Államokban a kukoricatermelőknek nyújtott szövetségi támogatás miatt sokkal olcsóbb, mint a nád- vagy répacukor. Ha a közvélemény nem is, a tudományos szakvélemény mára megfordult. A HFCS káros hatásáról kialakult mítoszt éppen az a Barry Popkin igyekszik eloszlatni új tanulmányában, aki a 2004-es cikk társszerzője volt. "Nem úgy tűnik, hogy magas fruktóztartalmú kukoricaszirupnak más összhatása lenne az étvágyra, mint bármely egyéb cukornak" - írta a kutató. Az emberek azt hiszik, hogy a kukoricaszirup maga a gonosz, a cukor pedig természetes, holott ez nem feltétlenül igaz - mondta Elizabeth Parks, a Texasi Délnyugati Orvosi Központ táplálkozástani szakértője.

A kukoricából készülő HFCS - Amerikában szinte minden üdítőt ezzel édesítenek - 55-42 százalékban tartalmaz fruktózt, illetve glükózt, mindkettő egy cukorfajta; a cukornádból vagy cukorrépából előállított cukorban (szukróz) ez az arány 50-50 százalék. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklap egyik cikkírója, John White független kutató rámutatott: Amerikában az összes alkalmazott édesítőanyag fele kukoricaszirup, a világon azonban csak 10 százaléka. Az elhízás ennek ellenére nem csak amerikai probléma.

Elizabeth Park szerint a kutatások kiderítették: a szukróz és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup nem különbözik lényegesen. A máj ugyan eltérőképpen dolgozza fel a két anyagot, de ez az eltérés nem olyan, hogy a kukoricaszirupból származó kalóriákat a szervezet hajlamosabb lenne zsír formájában eltárolni.

A HFCS gyártói idén nyáron több tízmillió dolláros marketingkampányba kezdtek azzal az üzenettel, hogy a szirup nem egészségtelenebb a hagyományos cukornál. A Kukoricafeldolgozók Szövetsége nevű washingtoni kereskedelmi csoport újságokban, tévés és internetes hirdetésekben igyekszik meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy a HFCS ugyanolyan természetes édesítőszer, mint a cukor vagy a méz.

A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup használata az 1980-as években vált általánossá az amerikai élelmiszeriparban, amikor a gyártók a cukor helyett olcsóbb édesítőszert kerestek. Ma már ezzel édesítik az élelmiszerek széles körét, az üdítőitaloktól a salátaönteten és a ketchupon át a gabonapelyhekig. (MTI)

Ausztrál tudósok megpróbálják leszoktatni a földrész krokodiljait öngyilkos szokásukról, a mérgező varangyok fogyasztásáról: méghozzá nem mással, mint varangyokkal. Az ötödik földrész krokodilpopulációját komolyan veszélyezteti, hogy a táplálékra vadászva megeszik az agavarangyokat (Bufo marinus) is, amelyeknek fejbőre igen erős, még a krokodilokra is halálos mérget tartalmaz.

"Az ausztráliai ragadozók képesek megtanulni, hogy kerülni kell a varangyevést, ha erre rávezetik őket" - fejtette ki az ABC rádiónak Rick Shine, a sydney-i egyetem kutatója. A tudósok rájöttek, hogy míg egy egész varangy elfogyasztása néhány perc alatt halálos lehet, egy kis darabka az állatból már nem végzetes: csak betegséget okoz, ha lenyelik, és ez elég ahhoz, hogy elvegye a krokodil kedvét a mérgező tápláléktól. Ebből kiindulva a tudósok kidolgoztak egy programot, amelynek keretében a krokodilokat és az ugyancsak veszélyeztetett óriásgyíkokat varangyalapú ételekkel látják el, amelybe némi mérget vegyítenek, hogy teljesen elvegyék a kedvüket a dologtól. Az első kísérletek sikeresek voltak, a krokodilok hamar ráébredtek, hogy kerülniük kell a varangycsemegét.

A közép- és dél-amerikai országokban honos Bufo marinust 1935-ben vitték Ausztráliába, hogy segítségével irtsák ki a cukornádfarmokat pusztító bogarakat. A bogarakat alaposan meg is tizedelték, de aztán folytatták munkájukat, és ma már az ausztráliai állatállományt veszélyeztetik, mivel a varangyok, amelyeknek Ausztráliában nem volt természetes ellensége, mértéktelenül elszaporodtak. (MTI)

Új képeket küldött a Marsról a Reconnaissance Orbiter űrszonda, ráadásul térhatásúakat. Most érdemes elővenni a fiók mélyén lapuló piros és kék lencséjű szemüveget, mert korábban soha nem látott képeken vizsgálhatjuk a bolygó domborzatát. A fotók az űrszonda HiRISE nevű kamerájával készültek. A Scientific American újságírói, akiknek volt is ilyen szemüvegük a fiók mélyén, azt írják, hogy elképesztő élmény belenézni a Mars krátereibe. Az űrkutatók szerint olyan nagy felbontású a HiRISE szenzora, hogy a felvételeken egy méteres objektumok is felismerhetőek. 

Őstuloklelet került elő a Tiszából Tiszadadánál, a 42 centiméteres állkapocs körülbelül 12 ezer évesre tehető, írta a Kelet-Magyarország a keddi számában. Az állkapcsot, amelynek méretes, 10 centiméter hosszú, másfél centis átmérőjű fogazata is épen maradt, Berendi Erzsébet szakértő vizsgálta meg.

Az őstulok a szarvasmarha vadon elő őse volt, s az 1600-as években pusztult ki. A Tisza tiszadadai szakaszánál tavaly előkerült egy gyapjas mamut singcsontja is, és a 94 centiméteres, 17 kilogrammos maradványon 40 centi hosszon megmaradt az elszarusodott bőrréteg és két szőrcsomó. A két lelet a paleozoológusok véleménye szerint arra enged következtetni, hogy a folyó mente 10-12 ezer évvel ezelőtt az állatok vonulóhelye volt.

A tiszadadai tájházban láthatóak a leletek, és azt tervezik, hogy külön őstörténeti részleget alakítanak ki, ahová összegyűjtik a Tiszából előkerülő állati maradványokat. (MTI)

Egyre jobban visszahúzódnak a chilei gleccserek, jól bizonyítva a Föld általános felmelegedését. Ez súlyosan fenyegeti Dél-Amerika ivóvízellátását - állapította meg a chilei vízszolgáltató novemberi jelentése. A chilei főváros ivóvízének 70 százalékát adó Echaurren jégmező évente 12 méterrel rövidül. A világ harmadik legnagyobb jégtakarója - az Antarktisz és Grönland után - a Chile és Argentina közötti Dél-Patagónia jégmezője. Ennek 2008 óta figyelemmel kísért gleccserei közül húsz van visszahúzódóban. Ha az olvadás a mostani tempóban folytatódik, akkor az Echaurren jégmező és a Santiago körüli kisebb gleccserek 2050-re eltűnnek.

Az elmúlt 100 év alatt ezek a gleccserek 580 méterrel húzódtak vissza, mert az átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal emelkedett. A chilei gleccserek 1986-tól 15 év alatt 67 méterrel húzódtak vissza. Az utóbbi 8 évben a folyamat felgyorsult: 2001-től 2007-ig a visszahúzódás 45 métert tett ki. A Jorge Montt gleccser 21 év alatt 11 kilométerrel lett rövidebb, a jég 40 négyzetkilométer területen tűnt el. Az Andok chilei szakaszán található a latin-amerikai gleccserek 76 százaléka. Két kivétel van az általános tendencia alól: Chilében a XI. Pius gleccser, ez Dél-Amerikai legnagyobb jégfolyója, és a hossza az utóbbi években is nőtt. A másik az argentínai Perito Moreno, amely szintén gyarapszik.

(Független Hírügynökség)

A kihalással fenyegetett állatfajok listáját 21-gyel bővítették a hét végén Rómában a vándorvadállatok védelméről szóló bonni konvenció konferenciáján. A különleges védelmet igénylő állatok listájára felkerült a gepárd, 3 delfincsalád, egy egyiptomi keselyű, 6 másik madárfaj valamint a tengeri tehén. A konferencia 2009-et a gorilla évének nyilvánította, hogy elősegítse e faj fennmaradását. A veszélyeztetett fajok listájára felvettek több cápát. A konferencia határozatban sürgette a tengerek zajszennyezésének csökkentését. Ugyanis az egyre nagyobb méretű hajók, a földrengéskutatások, az új típusú katonai hangszondák veszélyes mértékben növelték az óceánok mélyén a zajt. A zaj sok kárt okoz azoknak a tengeri állatoknak, amelyek hang útján tájékozódnak, mint a bálnák és a delfinek.

(Független Hírügynökség)

Több kutatócsoport vizsgálatai igazolták, hogy súlyos ideggyógyászati betegségek kifejlődését gátolhatják olyan anyagok, amelyek a zellerben és a zöldpaprikában bőségesen találhatók. A Cedars-Sinai Medical Center munkatársai remélik, hogy a növényi alapanyagokból gyógyszerek is készülhetnek a jövőben.

A zellerben, a zöldpaprika és a kamilla egyaránt tartalmaz gyulladáscsökkentőket, például luteolint, amely a legújabb kutatások szerint segíthet a súlyos ideggyógyászati betegségekben szenvedőkön. A gyulladásos folyamatok szervezetünk működésében fontos szerepet játszanak: az immunválasz részeként elősegíthetik a gyógyulást, másfelől viszont kiváltói az érelmeszesedésnek, így súlyos idegrendszeri betegségek létrejöttében közreműködnek.

Egy amerikai kutatócsoport egereket tanulmányozott, amelyek géntorzulás miatt az emberi Alzheimer-kórnak megfelelő tüneteket mutattak. A luteolin és a diozmin nevű növényi flavonoidok hatását vizsgálták rajtuk. Mindkét anyag csökkentette az amiloid-béta elnevezésű fehérje szintjét, ami az Alzheimer-kóros emberek agyában megjelenő ragacsos lerakódásokat képezi. A munkacsoport reméli, hogy ezekből a növényi flavonoidokból a gyógyszeripar tisztított formában előállíthat olyan gyógyszereket, amelyek segíthetnek a betegeken. Becslések szerint az Egyesült Államokban ötmilliónál is több embert sújt az Alzheimer-kór.

A luteolin kedvező hatását idegrendszeri sejteken is vizsgálták. A mikrogliasejtek az idegszöveti immunfolyamatok főszereplői: ha a szervezetbe kórokozó hatol be, a sejtek gyulladásos riadót indítanak el, vagyis az idegrendszer irányítja az egész test védekezését. A folyamat bizonyos jelei megfelelnek számos betegség tüneteinek: étvágytalanság, aluszékonyság, láz, de az idegrendszeri gyulladásos válasz miatt bizonyos idegsejtek is elpusztulnak, ami súlyos következményekkel járhat. A mikrogliasejtek vizsgálata azt mutatta, hogy a luteolin jelentősen csökkentette a gyulladásos folyamatot. A kutatók egereket három hétig luteolint tartalmazó vízzel itattak. Ezekben az állatokban is sikerült az idegrendszeri gyulladást csökkenteni.

(MTI)

Pilóták helyett különféle szakterületen dolgozó tudósokból válogatják ki a jövő űrhajósait Kínában. "Kína űrprogramjának 2012 után következő lépésében űrállomásokat és űrlaboratóriumokat kell létrehozni a tervek szerint, és a sok kísérlet elvégzéséhez tudósokra lesz szükség" - mondta Csang Csien-csi a kínai űrkutatási program egyik vezetője. Olyan tudósok is jelentkezhetnek, akik Kína két különleges igazgatású területén, Hongkongban vagy Makaóban élnek. A korábbi kínai űrhajósok többsége a Népi Felszabadító Hadsereg pilótái közül került ki. 2012 előtt még három kínai űrhajót kívánnak felbocsátani. A Sencsou-8, a Sencsou-9 és a Sencsou-10 feladata lesz az űrhajók találkozásának és dokkolásának előkészítése, valamint az űrlaboratóriumok kialakítása. A Sencsou-7 háromfős legénysége, amely végrehajtotta az első kínai űrsétát, négy napon át Hongkongban, majd két napig Makaóban tartózkodik, s a kínai űrprogram sikereiről és eredményeiről beszélget a helyi lakosság képviselőivel.

(MTI)

Oroszország és India pénteken megállapodásokat írt alá a két ország atomenergiai és űrkutatási együttműködéséről, Dmitrij Medvegyev orosz elnök indiai látogatásán. Az egyezmények értelmében Oroszország négy új atomreaktort épít India déli részén, 2013-ban pedig indiai űrhajóst küld a világűrbe. Oroszország a harmadik állam, amelyik atomenergiai megállapodást köt Indiával, miután szeptemberben a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG) feloldotta az Indiával való kereskedés tiltását a nukleáris technológia terén. Az egyezményt először az Egyesült Államok és Franciaország kötötte meg Indiával.

Az űrkutatási megállapodás értelmében Oroszország 2013-ban indiai űrhajóst küld az űrbe, 2015-ben pedig fellőnek egy ember vezette indiai űrhajót. Egy további egyezmény szerint pedig Oroszország 80 katonai helikoptert ad el Indiának. Medvegyev az első államfő Indiában a múlt heti mumbai terrortámadások óta. Az orosz elnök azt mondta egy indiai televíziónak adott interjúban, Oroszország kész minden területen együttműködni Indiával a hasonló támadások megelőzésének érdekében.

(Független Hírügynökség)

Az édesvíz hiánya miatt egyre inkább olyan növényeket kell termeszteni, amelyek eltűrik a tengervizet - vélik holland kutatók. Szerintük a sótűrő vad növények háziasításával lehetne csökkenteni a világméretű élelmiszerhiányt. Erről a Science című folyóiratban jelentettek meg tanulmányt, amelyről ismertető olvasható a BBC brit közszolgálati hírportálon.

A Föld vízkészletének csupán 1 százaléka édesvíz. Világszerte csökken a mezőgazdasági területek termőképessége a vizek sótartalmának növekedése miatt. "A szalinizáció visszafordíthatatlan folyamat, az emberiségnek előbb vagy utóbb el kell fogadnia, hogy a világ egyre sósabb" - mondja a tanulmány egyik szerzője, Jelte Rozema, az Amszterdami Szabadegyetem ökológiaprofesszora. Szerinte ezért mezőgazdasági célra hasznosítani kell a sós élőhelyeket. Minthogy a világtengerek vízszintje egyre emelkedik, a sós vidékek növényzete válhat élelemforrássá. Vannak olyan tengerparti növények, például a tengeri kömény, amelyeket évezredek óta fogyasztanak az emberek, de csak újabban ismerték fel, hogy ezek a növények helyettesíthetik a hagyományos élelmiszernövényeket. Némelyiket már termesztik Hollandiában, és nagy népszerűségnek örvendenek.

A holland professzor szerint a növénytermesztőknek újra szemügyre kell venniük bevált kultúrnövényeket, mert köztük is vannak olyanok, amelyek jól tűrik a sós környezetet, ilyen a spenót vagy a cukorrépa. Voltak az elmúlt 30 évben kísérletek arra, hogy genetikai beavatkozással sótűrővé tegyenek egyes gabonákat, de az erőfeszítések nem jártak sikerrel. A sótoleráns növények között olyanok is vannak, amelyekből nagyszerűen lehetne biobenzint gyártani, mert magjaikban nagyobb az olajtartalom, mint a szójában vagy a napraforgóban, emellett pedig kiválóan nőnek szubtrópusi sivatagos tengerpartokon.

(Független Hírügynökség)

Az ásványok is hasonló fejlődésen mentek keresztül, mint a növények és az állatok a Föld kialakulása és változása során - fedezték fel kanadai geológusok. A nyolc kutató arra jutott, hogy a kőzetek, amelyek a Föld felszínére kerülnek, idővel változnak, létezik egyfajta "ásványi" fejlődés.

A kölcsönhatás az ásványi, a szerves és a biológiai világ között sokkal jelentősebb, mint gondolnánk. Az élet befolyásolhatja új ásványok keletkezését - állítják. Ötmilliárd évvel ezelőtt, amikor a Naprendszer még csak kialakulóban volt, nem volt több tucatnyi ásványnál.

Amikor a Föld kezdett kialakulni, a magas hőmérséklet és légnyomás következtében megindult az ásványok fejlődésének első szakasza és számuk 250-re emelkedett. A következő egymilliárd évben a vulkáni tevékenység, a földkéreg kialakulása és más geológiai folyamatok 1500 ásványt szültek.

Később az óceánok vegyi összetételének, az atmoszferikus viszonyoknak a változása újabb lökést adott, ami folytatódott az élet kialakulásával. Az élet megjelenése előtt például nem volt mészkő, amely szerves eredetű, ma pedig a földkéreg nagy részét adja.

Jelenleg mintegy 4300 féle ásványt ismerünk. Az ottawai kutatók megfigyelései hatással lehetnek a tőlünk távoli bolygókon létező, vagy létezett élet tanulmányozására is, mivel a kölcsönhatás a kőzetek és az élőlények között felismerhető nyomokat hagy - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. (MTI)

Inka múmiára és ünnepi szertartásokhoz használt dísztárgyakra bukkantak a perui kormány régészei a Machu Picchutól 20 kilométerre. Homar Gallegos vezető régész elmondta, hogy a múmia neme és kora egyelőre még nem ismert. A csapat tervei szerint a múmia maradványait és a 25 ünnepi tárgyat laboratóriumban fogják vizsgálni. Hozzátette, hogy a sírban arany ékszereket, férfi és nő módjára párba állított díszes edényeket találtak. Gallegos elmondása szerint a múmiát az inka fellegvártól mintegy 20 kilométerre fekvő Torontoynál találták egy hajdani piac helyén. (MTI)

Amerikai tudósok minden bizonnyal a világ legősibb rovarlenyomatát tárták fel Massachusetts államban. A lenyomat egy szitakötőszerű ízeltlábútól származik. A különleges leletre egy föld alól kitüremkedő sziklaalakzatban bukkantak North Attleboro városának egyik bevásárlóközpontjának közelében. A 7,6 cm hosszú rovar mintegy 312 millió évvel ezelőtt mozgolódott az akkor sáros talajon.

"Nem szitakötő, de a testfelépítése nagyon hasonlít rá. Azt hiszem, valamilyen rokona lehet, talán kérészféle" - mondta az egyik megtaláló, Richard Knecht, a Tufts Egyetem geológushallgatója. A burgundivörös kőben látható lenyomat a rovar torát és potrohát őrizte meg mind a hat lábbal, amelyek láthatóan mozgolódtak, hogy a sárból kiszabaduljanak. A vélhetően szintén ehhez az állathoz tartozó szárny lenyomatát két héttel ezelőtt találták meg.

"Szokatlan látvány, hogy egy repülő életmódú rovar ilyen mély nyomokat hagyjon az aljzatban. Nincs túl sok jó állapotú rovarkövületünk ebből az időből, a kontinentális rétegben ilyen részletességű lenyomatot pedig még egyáltalán nem találtunk" - mutatott rá a lelet különlegességére Jake Brenner, a Tufts Egyetem paleontológusa. A lelet keletkezésének idején a rovarok és kétéltűek uralkodtak a Földön. A hüllők - vagyis a dinoszauruszok ősei - még éppencsak feltűntek a színen.

A legtöbb rovarfosszília csak bizonyos testrészeket enged láttatni - azokat a darabokat, amelyeket meghagyott az állatot elpusztító ragadozó. Egy teljes rovarlenyomat "kitölti eddigi ismereteink fehér foltjait" - mondta Knecht egy telefoninterjú során. A fosszíliát tartalmazó szikla Knecht keze között tört ketté, amikor a paleontológus megpróbálta a felszínén korábban látott kétéltűnyomokat újra megtalálni. (MTI)

Néhány éven belül piacra kerülhet egy időeltolódás okozta alvászavart is orvosló új gyógyszer, amellyel vissza lehet állítani a szervezet természetes alvási ritmusát. A szer átállítja a szervezet természetes mélypontját és a melatonin (alváshormon) felszaporodását a testben - foglalta össze a gyógyszer hatását a BBC jelentése.

A The Lancet című orvosi folyóiratban publikált tanulmány szerint a kísérletek igazolták, hogy a gyógyszer segít az alvászavartól szenvedőknek gyorsabban elszenderedni és hosszabb ideig aludni. A szakértők azt állítják, hogy örvendetes alternatívája lehet az olyan nyugtató hatású, de függőséget okozó szereknek, mint például a benzodiazepinek. Az új gyógyszer emberek millióinak (több műszakban dolgozóknak, légi járatok személyzetének, turistáknak) hozhat megkönnyebbülést - véleményezte a tanulmány Daniel Cardinali, a Buenos Aires-i Egyetem tudósa.

A kísérletek során 450 embert tartottak öt órával hosszabb ideig ébren, mint rendesen, ezzel teremtették meg a más időzónába való átlépés körülményeit. Akik bevették a gyógyszert, 30 perctől akár közel két órával is többet aludtak, mint a kortollcsoport tagjai, akik hatástalan pirulát kaptak. A természetes melatonin, amely éjjel szaporodik fel a szervezetben, népszerű kezelési mód az időeltolódástól alvászavarosok számára.

A kutatók azonban rámutattak, hogy a melatonintabletták hatása, tisztasága és megbízhatósága nem szabályozott. Más módon hathatnak egy éjszakai műszakosra, mint egy időzóna-átlépés miatt álmatlanságban szenvedőre. A dolgozatot jegyző Elizabeth Klerman és amerikai kollégái beszámoltak róla, hogy további ellenőrzéseket végeznek annak kiderítésére, nincs-e káros hatása a szernek. (MTI)

Az amerikai űrkutatási hivatal hamarosan nyugdíjba küldi a jelenlegi űrrepülőflottáját, ami a Challenger és a Columbia katasztrófái után mindössze három gépből, a Discoveryből, az Atlantisból és az Endeavourból áll. A legutóbbi a legfiatalabb és legmodernebb: 16 éve repült először. Mivel a következő generációs űrrepülők még tervezési fázisban vannak, Amerika néhány évre űrhajók nélkül marad. Ezen az áldatlan állapoton segít az a szerződés, amit most írtak alá a NASA és az orosz űrügynökség vezetői.

A megállapodás értelmében 2010 és 2012 között az oroszok Szojuz űrhajóit fogja használni a NASA, amiért 141 millió dollárt fizet az orosz űrkutatási hivatalnak. Egyelőre két út terveit véglegesítették, a Szojuzok 2011 őszén fognak két menetben amerikai űrhajósokat szállítani a nemzetközi űrállomásra, akik majd 2012 tavaszán térnek vissza a Földre. A szerződés olyan részleteket is rögzít, mint az űrhajósok áltak a gépre felvihető poggyász mennyisége (felfelé 50, visszafelé 16 kg fejenként).

Egy nemzetközi tanulmány szerint az olajpálma-ültetvények csökkentik az állat- és növényvilág változatosságát, és kevés segítséget jelentenek a károsanyag-kibocsátás ellen.A Conservation Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői kifejtik, hogy a pálmaolaj-termesztés kedvéért a trópusi erdőket olyan mértékben megritkították, hogy jelentősen csökkent sok ritka faj élőhelye. A probléma Malajziában és Indonéziában a legégetőbb, ezekben az országokban termelik ugyanis a világ pálmaolajának 85 százalékát.

A pálmaolaj közönséges növényi olaj, amelyet jelenleg a legnagyobb bioüzemanyag-forrásként tartanak számon, bár a kutatók kétségbe vonják, hogy annyi környezeti előnye lenne a hagyományos fosszilis üzemanyagokkal szemben. A bioüzemanyag termeléséhez szükséges erdőterületek felégetése jelentősen növeli az üvegházhatást fokozó szén-dioxid-kibocsátást. A kutatóknak az a véleményük, ekkora szén-dioxid-kibocsátást legalább 75 évnyi bioüzemanyag termelésével lehet ellensúlyozni. Különböző számok és számítások vannak, de a pálmaolaj nem környezetkímélő megoldás - mondják a kutatók.

A trópusi őserdők olajpálma-ültetvénnyé alakítása drámaian megváltoztatta az állatok és növények együttélésének egyensúlyát, csökkent a területen élő növény- és állatfajok száma. Sok közönséges faj elszaporodott a növények környezetében, a vaddisznók és a leopárdok uralkodókká váltak, de a ritkább fajok, mint például a szumátrai tigris már egyáltalán nem található meg arrafelé. Hat állatfajból csak egy képes a túlélésre az ültetvényeken - magyarázta a BBC-nek Matthew Struebig, a Londoni Egyetem kutatója.

Nem csak Délkelet-Ázsiáról van szó. Latin-Amerikában is hatalmas területeket irtottak ki a szójatermesztéshez, pedig a szója még kevésbé hatékony a bioüzemanyag termelése szempontjából, mint a pálmaolaj. Az erdőirtások megállítása fokozottabban csökkentheti a klímaváltozás negatív hatásait, és az élővilág változatosságának megőrzésére irányuló kötelezettségvállalásoknak is könnyebb eleget tenni - tette hozzá Faizal Parish, a tanulmány malajziai társszerzője. (MTI)

A Moszkvától 150 kilométerre délkeletre fekvő Zarayskban találták a női alakokat ábrázoló szobrokat és mamutagyarból vésett figurákat, írja a BBC. Egy kúpalakú valamit is találtak, amelynek a funkcióját egyelőre nem ismerik, írják a felfedezők az Antiquity című folyóiratban. Hasonló művészeti alkotásokat találtak már a közelben lévő Kostenkiben és Avdeevoban. A szobrokat Hizri Amirkhanov és Szergej Lev fedezte fel, akik az orosz Tudományos Akadémia kutatói. "A leletek a késő-paleolitikum művészetét gazdagítják, az ilyesmi hihetetlenül ritka" - fogalmazott Lev. A két női alak testfelépítése hasonló azokhoz a szobrokéhoz, amelyeket Spanyolországban és kelet-Szibériában találtak, az egyik 17 centi magas, a másik feleakkora.

 

Vasárnap sikeresen landolt az Endeavour NASA-űrsikló Kaliforniában, az űrügynökség máris bejelentette, hogy a sikló 2009 májusában újra az űrbe indul. Előtte a Discovery űrsiklónak lesz egy kéthetes útja, február 12.-i indulással. Ekkor Lww Archambault parancsnoksága mellett négy űrhajós indul a Nemzetközi Űrállomásra. A japán űrügynökség űrhajósa, Koichi Wakatais repülőmérnökként szintén részt vesz az úton. (forrás: InformationWeek)

Vasárnapig még megtekinthetik az érdeklődők a Reneszánsz a fáraók Egyiptomában című tárlatot a budapesti Szépművészeti Múzeumban - tájékoztatta az intézmény az MTI-t kedden. A kiállítás eredetileg november 9-én zárt volna, de a múzeum kérésére a kölcsönző intézmények - köztük a londoni British Múzeum és a párizsi Louvre - engedélyezték, hogy a műtárgyak még egy hónapig Budapesten maradjanak. A Reneszánsz Év keretében megvalósult kiállítást eddig 85 ezren látták - közölte Lévay Zoltán, a Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztályvezető-helyettese. A fáraókor utolsó virágkorát bemutató tárlat a Nílus menti birodalom egy kiemelt korszakára koncentrál, de a kiállított 150 műtárgy - köztük szobrok, sztélék, koporsók, sírfelszerelési tárgyak - segítségével az ókori Egyiptom kultúrájáról is áttekintést nyújt. A 150 kiállított műtárgy kétharmada külföldről érkezett, a Louvre és a British Museum mellett a bécsi Kunsthistorisches Museumból, továbbá firenzei, római és zágrábi gyűjteményekből, míg mintegy 50 alkotást hazai intézmények adtak kölcsön a Szépművészeti Múzeumnak. A hazai közönség ezt megelőzően több mint 30 éve láthatott Budapesten a fáraók korát felidéző, külföldi gyűjtemények anyagából válogatott tárlatot. (forrás: MTI)

Az autista gyerekek agya töredékmásodpercnyi idővel lassabban reagál a hangokra, mint az átlagos gyerekeké, ami megmagyarázhatja az autizmussal összefüggő kommunikációs problémákat - állapították meg amerikai kutatók.

A teszt során harminc, 6 és 15 év közötti autista gyerek hallgatott meg hangokat és szótagokat. Eközben a philadelphiai gyerekkórház kutatói a vizsgálati alanyok agyának elektromos impulzusai által kiváltott kis mágneses mezőt követték nyomon magnetoenkefalográfiás technikával. Ennél a módszernél egy érzékelőkkel ellátott sisakot használnak az agyi aktivitás jelzésére és betájolására.

Az átlagos, nem autista gyerekeknél az agyi reakcióidő egy tizedmásodperc volt, míg az autista gyerekek agya 20-50 százalékkal lassabban reagált. Egy több szótagú szóban egyetlen szótag elhangzása kevesebb lehet mint a másodperc negyede. Ezért az autista gyerekek agyának huszadmásodpercnyi késedelme a reagálásban gátolhatja megértési képességüket, véli Timothy Roberts, a kísérlet egyik vezetője. "Az agyban lévő abnormális útvonalakról vagy a kapcsolódások hiányáról lehet szó" - magyarázza Roberts.

A kutatók szerint az agyi reagálás késedelmének mértéke az autizmus fokát is jellemezheti, akár korai diagnosztikus eszköz is lehet. Autista emberek agyszövetének mikroszkópos vizsgálata azt mutatta, hogy agysejtjeik között kevesebb kapcsolat van - tette hozzá Roberts, aki kutatási eredményeiket az Észak-amerikai Radiológia Társaság találkozóján ismertette. (MTI)

Méhen belül kezelték amerikai kutatók egérembriók Down-kórját. A Down-szindróma, vagy Down-kór veleszületett rendellenesség, amely a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre, és középsúlyos értelmi fogyatékossággal és testi rendellenességekkel társul. A betegekre egyebek közt lapos arc, benyomott orrgyök, ferde, egymástól távolabb ülő szemek jellemzőek. A szemek sarkában úgynevezett mongolredő található. A betegségre szívhibák, gyomor- és bélrendszeri problémák, pajzsműködési gondok, a vérképzőrendszer zavarai jellemzőek.

A Down-kórosok mentális problémáinak kialakulásáért két olyan kulcsfontosságú fehérje hiánya okolható, amelyek az idegsejtek fejlődését szabályozza. A kutatók így Down-kóros embriókkal vemhes egereknek a hiányzó fehérjéket fecskendezték be, s a jelek szerint sikerrel, az utódoknál ugyanis nem jelentkeztek a betegség tünetei. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetében olyan vemhes egerekkel kísérleteztek, amelyek embriói szintén felesleges kromoszómapárral rendelkeztek. Világra jöttük után az egerek lassabban fejlődtek, mint egészséges fajtársaik. Az NIH-ben folyó kísérletek során, ha az anyaállatoknak befecskendezték a hiányzó proteineket, kicsinyeik normális sebességgel fejlődtek.

A kezelt egerek agyában normális volt annak a fehérjének a koncentrációja is, amelynek csökken a termelése a Down-kórban szenvedők idegsejtjeiben. A kísérletek azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a Down-kórral járó bizonyos zavarokat még a születés előtt sikerülhet megelőzni. A kutatók, akik kísérleteikről az Obstetrics and Gynecology című szaklapban számoltak be, a vizsgálatok további stádiumában majd azt követik figyelemmel, hogy mennyire bizonyul tartósnak az egereknél alkalmazott proteinterápia pozitív hatása. Más amerikai kutatók óvnak a túlzott derűlátástól, mondván, hogy az egereknél sikeres módszer nem feltétlenül lesz hatékony az ember esetében.

Carol Boys, a Down-szindrómások Egyesületének ügyvezetője üdvözölte a kísérleteket, amelyek pozitívan befolyásolhatják a Down-kórosok sorsát. "Bár ez a kutatás nem jelenti, hogy gyógyíthatóvá válik a Down-szindróma, érdeklődéssel várjuk a további fejleményeket" - mondta Carol Boys. (MTI)

A vésettajkú paduc vélhetően új alfajára bukkant Kárpátalján, a Latorca folyóban egy halbiológus. Igor Velikopolszkij, a Kárpátaljai Halgazdálkodási Felügyelet munkatársa november 25-én a Latorca alsó, Gejőc (Hejevci) környéki szakaszán kutatási célból fogott be keszegféléket, amikor a vésettajkú paduc négy olyan egyede akadt a hálójába, amelyek jelentős eltérést mutattak a faj törzsalakjához képest.

A halak alapos vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a vésettajkú paduc olyan alfaja került elő, amely eddig nem volt leírva a kárpátaljai vizekben - írta a meg az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című országos lap. Velikopolszkij a felfedezéssel kapcsolatban az újságnak elmondta, hogy még nem tudták tökéletesen meghatározni az alfajt, de a morfológiai jegyei arra utalnak, hogy a törzsalakétól eltérő a táplálékbázisa. Mint kifejtette, az alsó ajak közepén például mintegy milliméter magas porcos kinövés található, amely arra utal, hogy a hal kemény páncélú puhatestűeket is össze tud roppantani, és a törzsalaknál hatékonyabban le tudja szedni a kövekre tapadt algákat, vastagabb a testalkata, eggyel több a farok alatti úszó úszósugarainak és kettővel az oldalvonal-pikkelyeinek a száma.

Potisch Lajos, az Ungvári Nemzeti Egyetem biológiai karának docense a lappal közölte, hogy minél hamarabb alapos anatómiai vizsgálatnak kell alávetni az egyetemen az új alfaj egyedeit, DNS-vizsgálat elvégzésére ugyanis az oktatási intézménynek nincs lehetősége. Ugyanakkor a lelet legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy még mindig vannak feltáratlan szegmensei Kárpátalja élővilágának, ezért szerinte érdemes beható kutatásokat végezni akár a közvetlen környezetben is. (MTI)

Vo Vej-hant 2005 januárjában tartóztatták le Pekingben azzal a váddal, hogy katonai jellegű információkat, egyebek mellett rakétatervekről készült másolatokat adott át Tajpejnek. Az 59 éves biokémikus mindvégig ártatlannak vallotta magát, de végül 2007 májusában halálra ítélték államtitkok átadása címén. Az elítélt családja és több nem kormányzati szervezet kifogásolta a bírósági eljárást, és azt állították, hogy az ítéletet zavaros bizonyítékok alapján hozták. Az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének szóvivője közölte: Washington elítéli Vo Vej-han kivégzését. (MTI)

Az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) tagállamai a következő 3-5 évre tízmilliárd eurós költségvetést szavaztak meg, írta a BBC. Ezzel jelentősen megnőtt az űrhivatal támogatása, ami a miniszterek szerint rendben van, mert az űriparba befektetett pénz segítségével Európa ipara kikeveredhet a válságból. A pénzből új műholdakat építenek, növelik az ESA részvételét az űrállomás munkájában, és szondákat küldenek távoli bolygókra. Jó helyre kerül a pénz, mert csúcstechnológiára költjük el, amivel a gazdaság új erőre kaphat, véli Peter Hintze, a német delegáció vezetője.