Tudblog

Az amerikai Mayo klinika kutatói találtak egy gént az X kromoszómán, amely hajlamosít az Alzheimer-betegségre. Ez a génkifejeződés gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. A tudósok kimutatták, hogy azok a nők, akik mindkét szülőjüktől öröklik a PCDH11X jelű gén egy bizonyos változatát, sokkal könnyebben betegszenek meg Alzheimer-kórban. Az ilyen nőknél, akiknek két példányban van meg ez a génvariáns, csaknem kétszer nagyobb az Alzheimer kockázata. Ha egy példányban van meg ez a génkifejeződés, akkor is nagyobb a kockázat, mint amikor hiányzik ez a génvariáns. Mivel a kérdéses gén az X kromoszómán található, két példányban csak nőknél fordulhat elő.

A kutatók 844 Alzheimer-es páciens és 1255 egészséges kontrollszemély teljes génállományát vizsgálták meg a betegség lehetséges genetikai okát keresve. Miután megtalálták a PCDH11X gént, megismételték a tesztet egy lényegesen nagyobb csoporton, 1547 betegen és egy kicsit kisebb kotrollcsoporton, és ekkor is igen magas fokú kapcsolatot találtak a gén jelenléte és az Alzheimer-betegség között. De további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy pontosan hogyan is befolyásolja ez a gén az idegrendszert. Az amerikai felfedezésről a Nature Genetics legfrissebb számában jelent meg tanulmány.

Az Alzheimer-kór az agy sorvadásos betegsége, ma még nincsen rá gyógymód, és az okát sem tudják pontosan. Eddig egyetlen génnek, az APOE 4-nek bizonyos variánsait hozták összefüggésbe a betegséggel. A mostani felfedezés azonban nem jelenti azt, hogy a nők nagyobb veszélyben lennének. Feltételezik, hogy más genetikai vagy környezeti tényezők a férfiaknál kiegyensúlyozhatják a PCDH11X gén előfordulásának hatását. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon becslés szerint 37 millió ember él időskori elbutulással, aminek a fő oka az esetek többségében az Alzheimer-kór.

(Független Hírügynökség)

Mussoliniről, illetve Olaszország II. világháború előtti történelméről talált eddig ismeretlen, megdöbbentő tényeket egy történész, aki Friedrich Werner von der Schulenburg báró archívumát tanulmányozta. Roberto Festorazzi újságíró-történész a Gente című hetilapnak adott interjújában feltárja: Mussolini 1922. október 22-én éjjel - a fasiszta hatalomátvétel (Marcia su Roma) előtti napon - nem tartózkodott egy milánói színházban, mint ahogyan eddig a történészek hitték. Szerelme, Margherita Sarfatti Como közelében, a svájci határnál fekvő villájában húzta meg magát, és kész lett volna a határt azonnal átlépni, ha a másnapi események számára kedvezőtlenül érnek véget.

A Hitler ellen elkövetett von Stauffenberg-féle merénylet után kivégzett von der Schulenburg és felesége jó viszonyt ápoltak Sarfattival, aki a Mussolinivel 1913-tól 1930-ig tartó kapcsolata után sosem beszélt erről az időszakról nyilvánosan. Azonban a házaspárnak küldött magánleveleiben többször ad hangot lelkifurdalásának, amiért a szerelmét mint "jó diktátort" írta le a világ számára, sőt később bizonyos nyilatkozataiban egyenesen az "új Nérónak" nevezte. Amikor von der Schulenburg özvegye 1954-ben meglátogatta Margheritát, a nő további részleteket is elmesélt. Például, hogy miután az 1924-ben a választási csalásokat leleplező fiatal szocialista Giacomo Matteottit fasiszta bérgyilkosok megölték, Mussolini el akarta hagyni az elnöki bársonyszéket, és éppen Sarfatti volt az, aki megnyugtatta és lebeszélte erről a tervéről.

(MTI)

Brit orvosok szerint a bőrrákban szenvedő betegeknél növekszik más rosszindulatú daganatfélék kockázata is. A belfasti Queens University kutatói az északír rákbetegek regiszterét tanulmányozták, amelyben 1837 melanómás és 20823 más bőrdaganatban szenvedő beteg adatai szerepelnek – írja a BBC. A kutatók eredményeikről a British Journal of Cancer című szaklapban számoltak be.

Mint kiderült, a melanómában, a legagresszívebb bőrrákfajtában szenvedőknél az átlagnépességgel összehasonlítva több mint kétszeres a valószínűsége annak, hogy valamilyen egyéb daganat is kifejlődik náluk. 57 százalék annak a valószínűsége, hogy valamilyen más daganat is kialakul a melanómások szervezetében. Ha nem is ilyen mértékben, de növekszik a rákos megbetegedés kockázata a bőr más rosszindulatú daganatainál is. "Közismert, hogy a napsugarak rizikótényezőt jelentenek az összes típusú bőrrák szempontjából. Így annál, akinél kifejlődött valamiféle bőrdaganat, nagyobb a valószínűsége egyéb tumor kialakulásának is" – magyarázta az eredményt Liam Murray professzor.

(MTI)

Az ókori görög drámaírók igen érzékletesen ecsetelték az antik világ ivászati szokásait, de eddig a régészek egyetlen korabeli kocsmát sem tártak fel. Clare Kelly Blazeby, a Leedsi Egyetem kutatója szerint ennek egyszerű oka van, az ókori görögök otthonaikban üzemeltették a kocsmákat. Véleményét arra alapozza, hogy Görögországban számos olyan a Kr. e. 475 és 323 közötti időszakból származó házat tártak fel, ahol ivókupák garmadájára bukkantak.

A szakértők a leletekből arra következtettek, hogy tehetős lehetett a házigazda, aki rendszeresen megvendégelte a barátait. Ám Clare Kelly Blazeby véleménye szerint sokkal valószínűbb, hogy a háztulajdonosok bögrecsárdát üzemeltettek otthonaikban. Némely házban ugyanis több száz ivókupát találtak a régészek, ez pedig túl sok, akármilyen kiterjedt baráti körrel rendelkezzen is a tulajdonos.

Allison Glazebrook, a kanadai Brock Egyetem kutatója arról is beszámolt, hogy némely magánház bordélyként működött, erről árulkodnak az otthonokban talált erotikus graffitik és tárgyak. "Ennek fényében egészen más szemmel nézünk majd az ókori Görögország gazdaságára, ahol az ipar, kereskedelem és a szolgáltatások jelentős része otthoni telephellyel működött" - hangsúlyozta Clare Kelly Blazeby. (MTI)

A Vekla nevű energiahatékony és környezetbarát építési rendszer képviseli hazánkat a müncheni BAU 2009 építőipari világvásáron január 12-17. között. A feltaláló, Veres Klára nevéből alkotott építőanyag a beruházási és üzemeltetési költségeket 30 százalékkal csökkentheti. A találmány már 2007-ben bemutatkozott egy rangos találmányi versenyen, amelyet a ValDeal Innovációs Zrt. szervezett meg, és ezután rögtön érkezett is vételi szándék a Veklára. A világ egyik vezető egyetemi kutatóintézete, a texasi IC2 ötmillió dollárért azonnal kivitte volna a találmányt az USA-ba, de a feltaláló ragaszkodott hozzá, hogy Magyarországon valósuljon meg a know-how gyakorlati alkalmazása. A találmány felhasználásával létesülő beruházást 2009 március végén adják át Pest megyében, és az év második felére az ipari mértékű gyártást is lehetővé válik.

A Veklából padozat, fal, födém, tető, cserép, nyílászáró, burkolóanyag egyaránt készíthető. Könnyen mozgatható, építőanyag és szigetelő is egyben. Előállítása környezetbarát technológiára épül, kiváló a hőtároló és hőcsillapító képessége. Kilencszer gyorsabban megköt, mint a beton, az UV sugárzásnak is ellenáll.

Az első referenciaprojektek sikeresen vizsgáztak itthon, Ausztriában, Németországban és Új-Zélandon is. München után Magyarországon január 27-én lesz a Vekla első nyilvános szakmai bemutatója. (MTI)

Egyiptomi régészek szerint megtalálták Szeseset királyné, a Kr. e. XXIV. században uralkodó Teti fáraó anyjának múmiáját. A Kairótól délre lévő piramis ötméteres, de eredeti magassága elérhette a 14 métert. Oldalait fehér mészkő borította, amely a közeli kőfejtőből származott. Öt óra alatt emelték fel a szarkofág tetejét, amelyben egy koponyára, gyolcsba tekert alsó végtagokra, medencecsontokra, és egyéb testrészekre bukkantak. A sírrablók feltehetően még az ókorban kifosztották a piramist, a leletek között csupán kerámiatárgyak, valamint arany ujjvédők szerepelnek.

Bár a piramisban nem fedezték fel a királynő kartusát, az összes jel arra utal, hogy ez Szeseset királyné, a VI. dinasztia első uralkodójának, Teti fáraó édesanyjának végső nyughelye volt, mondta Záhi Havvász, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője.

Teti fáraó, aki legkevesebb 10 éven át irányította a Kr. e. 2300-as évek környékén  Egyiptomot, szintén a közelben van eltemetve. A régészek az ókori Egyiptom több fáraójának földi maradványait felfedezték, ám többségük újbirodalmi uralkodó volt, azaz Teti után öt évszázaddal jutott a Nílus-menti ország trónjára. (MTI)

Spanyol kutatóknak sikerült azonosítaniuk két, 43 ezer éve élt neandervölgyi ember vércsoportját. Az asturiai El Sidrón közelében folyó ásatásoknál talált két férfi maradványai alkalmasak voltak arra, hogy az egyre fejlettebb és pontosabb technológiával végre lehessen hajtani, a világon most először ezt a tudományos bravúrt - írta az El País című spanyol napilap.

Az eredmény szerint nullás volt a vércsoportja a két neandervölgyinek, akik 28 ezer évvel korábban éltek, mint az altamirai barlangfestmények készítői. A felfedezés nemcsak érdekesség arról az emberféléről, amely több ezer évig együtt élt, megosztotta területét a mi közvetlen elődeinkkel, hanem mindenekelőtt jelentős információ a biológia történetének megismerésében.

A kövületek vércsoportjának tanulmányozása nagy segítséget jelent annak megértésében, hogy melyek voltak azok a kiválasztó erők, amelyek alakították az ősember fejlődését - írják a kutatók a tanulmányban. (MTI)

Kamcsatkán 8,8 kilométer magasba röpített hamufelhőt a Sivelucs vulkán, embereket nem fenyeget veszély, de a légi közlekedésben problémát okozhat a hamufelhő - közölték az Orosz Tudományos Akadémia geofizikai szolgálatának kamcsatkai intézetében csütörtökön. 


A csütörtöki kilövellést vörös kóddal látták el, ami azt jelenti, hogy a hegyben végbemenő folyamatok okozta földrengéseket távoli szeizmológiai állomások is érzékelték. 


A Sivelucshoz legközelebbi lakott település - az 5000 lakosú Kljucsi városka - a tűzhányótól 50 kilométerre fekszik. A településtõl 20 kilométernyire a Sivelucs mostani kilövellése vörös porral terítette be a tájat.  


A 3283 méter magas Sivelucs a vulkanológiai szempontból rendkívül aktív kamcsatkai térségben is az egyik legaktívabb tűzhányó, működése gyakorlatilag folyamatos, kráteréből láva buggyan ki. Legutóbb 1964-ben produkált olyan kitörést, amelyet katasztrófának minősítettek. Akkor széttört a kifolyt lávából képződött kupola, és a hegy több mint egy köbkilométernyi kőzetet szórt szét. 


A mostani kitörés, - amelynek a csütörtöki kilövellés csak egy epizódja - már több mint egy éve tart, és a hegy folyamatos megfigyelés alatt áll. (MTI)

"Nílus-parti Michelangelónak" nevezték el az angol művészettörténészek azt az ismeretlen óegyiptomi festőt, akinek 11 restaurált faliképe hamarosan látható lesz a British Múzeumban.

A faliképeket a múzeum raktárában őrizték, és csupán 2000-ben kezdődött meg a restaurálásuk, amely 1,5 millió fontba (csaknem 444 millió forintba) került. A faliképek Nebamun, egy 3500 évvel ezelőtt, a XVIII. dinasztia korában élt udvaronc sírjából származnak, és a szakértők az alkotásokat az utókorra fennmaradt legnagyszerűbb óegyiptomi alkotásoknak tartják - olvasható a The Guardian online kiadásában.

A remekműveket a múzeum részére egy műgyűjtőnek még a XIX. század első felében kínálta fel egy görög sírrabló, bizonyos Giovanni d,Athanasi, aki valahol a thébai nekropoliszban tett szert rájuk.

1835-ben azonban a férfi összeveszett a múzeumi kurátorokkal, akikkel nem sikerült egyezségre jutnia jutalékát illetően, s emiatt megtagadta, hogy bármi információt eláruljon a sír hollétéről.

Giovanni d'Athanasi, aki 1854-ben hunyt el nagy szegénységben, magával vitte titkát a sírba, s a régészek mindmáig nem tudnak semmit arról, hogy hol lehetett Nebamun végső nyughelye. Az archeológusoknak nincs elképzelésük arról sem, hogy ki lehetett az ismeretlen festő, akinek tehetsége a reneszánsz legjobb mestereiével vetekedet.

Az is rejtély, hogy miként engedhette meg magának Nebamun, aki a karnaki Ámon templom magtárainak felügyelője volt, hogy az ókori Egyiptom egyik legjobb művészét alkalmazza, míg feljebbvalóinak meg kellett elégedniük másodrangú festők szolgálataival. Richard Parkinson egyiptológus szerint - aki a művészt "Nílus-parti Michelangelónak" titulálja - az ismeretlen festő feltehetően egy másik sírkamrán dolgozhatott, Nebamun készülő végső nyughelye közelében. Az a sírkamra feltehetően egy magas rangú személy számára készülhetett, de a művész csapatával egy kis feketemunkára is vállalkozott, s vélhetően a festéket is a nagyszabású projekten takaríthatta meg.

"A gyakorlat abban az időben sem sokban különbözött a maitól" - vélekedett Richard Parkinson, aki szerint a táblaképek Nebamun számára mindössze néhány hét leforgása alatt készülhettek el.

A festmények sokat elárulnak az ókori egyiptomiak életéről, ahogy Nebamun családjáról is. Az egyik táblaképen két meztelen táncosnő látható, akik a fuvola hangjára hajladoznak. Egy másikon gazdag lakoma fogásai, míg a harmadikon földművesek láthatók munka közben. A negyediken egy virágzó kertet datolyapálmákkal és fügefákkal, valamint medencével ábrázolt az ókori művész, s egy táblaképen Nebamunt örökítette meg feleségével és lányával, amint egy csónakon a nílusi mocsarakban vadászik.

"A fonott kosarakat az eladásra kínált ludakkal akár a mai Kairó piacára is odaképzelhetjük. Az asszonyok koromfekete haja, bőrszíne ugyanolyan árnyalatú, mint a ma élő egyiptomiaké" - hangsúlyozta a táblaképekkel kapcsolatban Richard Prkinson egyiptológus. A Művészet és az élet az ókori Egyiptomban: Nebamun faliképei című tárlat január 21-től látható a British Múzeumban. (MTI)

Hadjárat indult a rágógumi kiköpésének szokása ellen Mexikóban, a rágógumi őshazájában, ahol fejenként 1,2 kilogramm fogy évente a ragadós műanyagból.

Mexikóváros járdáin hetven kiköpött rágógumi jut minden egyes négyzetméterre. A fekete foltok ellen a városvezetés német gépekből álló flottát állított hadrendbe. A szerkezetek forró gőz és vegyszer segítségével takarítják a 700 éves belváros nemrég felújított, kézzel csiszolt járdaköveit.

Tudatformáló kampány is indul. "Ha meguntad a rágódat, csomagold papírba és dobd ki, vagy nyeld le" - mondta Ricardo Jaral, a közterek karbantartásáért felelős városházi vezető, a kiköpött rágók elleni háború tábornoka.

Orvosok szerint nem tanácsos lenyelni a szintetikus anyagot. Általában gond nélkül kiürül, de más anyagokkal összetapadva bélelzáródást okozhat. "Nem kell megijedni, ha véletlenül lenyeli valaki, de ne csináljunk belőle szokást" - mondta Nick Desai amerikai gyermekgyógyász.

Ricardo Jaral szerint azonban rágógumit nyelni helyes dolog. "Én mindig lenyelem a rágót és még soha nem lett bajom tőle" - mondta a főtisztviselő.

Egy további alternatíva az ősi maja rágózási hagyomány felélesztése lehet. A maják rágógumijának alapanyaga a szapotilfa tejszerű nedve volt. A Mexikó déli részén őshonos fából származó, chicle nevű anyagot fogtisztítási céllal rágták.

A modern rágógumi karrierje az 1860-as években kezdődött, amikor New Yorkba utazott Antonio Lopez de Santa Anna mexikói tábornok, aki a szapotilfa nedvéből gumit akart gyártani. Tervéhez nem talált partnereket, az anyag híre viszont eljutott Thomas Adams feltalálóhoz, aki elkezdett kísérletezni vele. Ízesítette, cukrozta, találmányára pedig egész iparág épült.

A maja biorágó helyét aztán lassan átvette a szintetikus rágógumi, amely évezredek alatt bomlik csak fel, ragad és foltot hagy minden felületen. A mexikói chicletermelők szerint a megoldás a visszatérés az ősi hagyományhoz. A természetes alapú rágógumi "kiszárad, széttöredezik és elporlik" - mondta Manuel Alderte, a termelők szövetségének vezetője.

Az organikus, kőolajmentes rágó a szövetség tervei szerint hamarosan a piacra kerül. "Nagy melegben ugyan egy darabig ragadós marad, de fél éven belül bármilyen éghajlaton lebomlik" - mondta Manuel Alderte. (MTI)

Az évszázadok óta idézett megfigyelések és a legújabb vizsgálatok eredményei néha egybevágnak, máskor ütköznek. Táplálkozzunk bőségesen vagy koplaljunk az influenza megelőzésére? - erre a kérdésre igyekezett válaszolni egy állatkísérletes tanulmány, amelyet a Journal of Nutrition folyóirat közölt.

"Etesd a meghűlést, éheztesd a lázat" - így szól az ősi angol házibölcsesség. Ennek háttere az a megfigyelés és hit, hogy influenza esetén a jó táplálkozás gyorsítja a betegség lefolyását, ezzel szemben, ha valakinek magas a láza, a koplalás mérsékli a testhőmérsékletet.

A nyelvészek vitatkoznak a mondás eredetén, de általában a legkorábbi változatot 1574-ből eredőnek tartják. John Withals rövid szótárában szerepel, hogy "az éhezés nagyszerű gyógyszere az láznak".

Régóta vitatott, hogy mi a tennivaló, ha a betegség megérkezik. Stefano Guazzo könyve 1586-ban azt tanácsolja, hogy lázban bölcs dolog a bőséges táplálkozás, mert aztán jön a gyengeség. Évszázadok során az orvosok nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a kérdésnek.

Holland kutatók 2002-ben kimutatták, hogy a jóízű evés fokozza azt az immunválaszt, amely az influenzavírust elpusztítja, a koplalás pedig az immunrendszert úgy erősíti, hogy a lázzal járó fertőzéseket tudjuk jobban leküzdeni.

Amerikai kutatók, Elizabeth Gardner és munkatársai igazolták, hogy az éheztetett idős egerek nehezebben küzdik le az influenzafertőzést, mint jóltáplált társaik. Ez nagy tudományos feltűnést keltett, mert régóta bizonyították, hogy a kalóriabevitel csökkentése, ha egyébként a táplálék minden fontos elemet tartalmaz, javítja a kísérleti állatok életkilátásait.

Most közölt vizsgálatukban a szakemberek fiatal egerekkel is megismételték a korábbi kísérletet. A koplaltatott egerek egyébként hiába kaptak meg minden szükséges vitamint, tápanyagot, nem tudták az influenzavírus-fertőzést leküzdeni. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az influenza szempontjából veszélyes hónapokban nem ajánlatos fogyókúrázni. (MTI)

 

A szexuális örömérzettel, a kötődéssel és az anyai gondoskodással kapcsolatba hozható oxitocin nevű hormon segít az ismerős arcok azonosításában is - állítják svájci kutatók.

Azok a férfiak, akik oxitocint kaptak, pontosabban idézték fel az ismerős arcokat, de a hormon nem javította náluk az élettelen tárgyak felismerését - mondta Peter Klaver, a Zürichi Egyetem munkatársa. A The Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban közölt megállapítások szerint a hormon erősíti az agynak a szociális emlékezet területén aktív idegsejthálózatát.

Elképzelhető, hogy a hormonnak olyan állapotokban is jelentősége van, mint az autizmus. "A tanulmány rámutat a szociális információk feldolgozásának párhuzamaira egereknél és az embernél, és további adalékkal szolgál ahhoz az elképzeléshez, hogy az oxitocinnak kritikus szerepe van" - vélekedik Larry Young, az atlantai Emory Egyetem oxitocinnal foglalkozó szakértője, aki a svájci tanulmányban nem vett részt.

Az oxitocinról korábban azt tudtuk, hogy a szülésben játszik szerepet, és serkenti a tejelválasztást. Állatkutatások azt igazolták, hogy a hormon segít a szoros anya-utód kapcsolat, valamint a párok közti kötődés létrehozásában is. Csak az utóbbi évtizedekben merült fel, hogy szintén szerepe van a férfiaknál a nemi vágy felébredésében és a szexuális működésben.

Klaver 44 férfinak mutatott képeket arcokról és élettelen dolgokról, például szobrokról és házakról. Az önkéntesek egyik fele oxitocint, másik fele placebót kapott orrspray formájában. A tárgyak felismerését nem befolyásolta a hormon, azt azonban igen, hogy az ismerős arcokat felismerjék a kísérleti alanyok, és kevesebbszer tévesztették össze az arcokat a kísérletben résztvevők. "Nagyon fontos megérteni, hogy a szociális felismerés javítható ilyen hormonokkal" - hangsúlyozta Klaver. (MTI)

A kávéivás csökkenti a szájüregi- és a torokrák kialakulásának kockázatát, legalábbis a japán lakosok körében - állítja egy nemrégiben megjelent tanulmány.

Toru Naganuma, a Tohoku Egyetem munkatársa és csoportja egy 38 000 résztvevőre kiterjesztett, a japán népesség adatait tartalmazó tanulmányt elemzett, amely az egészségügyi állapot mellett az életvitelre, étkezésre vonatkozó információkat is tartalmaz. A 40 és 64 év közötti résztvevők körében a követéses vizsgálat tizenhárom éve alatt 157 esetben alakult ki a száj, a garat vagy a nyelőcső rákja. Azoknak az embereknek, akik naponta legalább egy csésze kávét ittak, fele akkora kockázata volt ezeknek a ráktípusoknak a kialakulására, mint azoknak, akik egyáltalán nem fogyasztottak kávét - írja Naganuma kutatócsoportja az American Journal of Epidemiology szakfolyóiratban.

A kutatók megjegyzik, hogy elemzésük szerint a kockázat csökkenése még azokra is kiterjedt, akik egyébként az erőteljesebben veszélyeztetett csoportokba, a nagyivók vagy a dohányosok közé tartoztak. Naganuma elmondta, hogy a kutatás során őket is meglepte a kávéfogyasztás ilyen jellegű hatása. "Bár az alkoholfogyasztás és a cigarettázás megszüntetése a jelenleg ismert legjobb módszer e ráktípusok kockázatának csökkentésére, a kávé védőtényező lehet mind a kis, mind a nagy kockázatú lakossági csoportokban" - összegzik megállapításaikat közleményükben a kutatók. (MTI)

Három karácsonyfával és pihenéssel ünnepelte a Nemzetközi Űrállomás személyzete az ortodox karácsonyt. Az egyik fa 40 centiméteres, és a szolgálati modulban áll, egy másik pedig az amerikai részben van. A harmadik fa festett, és a szolgálati modul falát díszíti.

A földi repülésirányítási központ nem közölte, miből állt az ünnepi menü, de azt hangsúlyozta: szeszesital nem került az asztalra, volt viszont viszonylag friss gyümölcs, sütemény, dió és mogyoró, amelyet november végén vitt az űrállomásra a Progressz M-01M teherűrhajó.

A legjobban az amerikai Michael Fincke járt. Az űrhajós orosz származású család gyermeke, aki a Földön is egyaránt megünnepli a Gergely-naptár szerinti, december 24-ei, valamint a Julianus-naptár szerinti, január 7-re eső karácsonyt. A pravoszláv hagyományok megtartását az indulás előtt is demonstrálta, amikor a helyi templom elöljárója megáldotta a legénységet, ugyanis ő is megcsókolta az ortodox keresztet.

Csütörtökön már újra a hétköznapi munkarendben dolgoznak az űrhajósok. A következő jeles nap március 8., a nemzetközi nőnap lesz, amely Oroszországban a tavasz nagy ünnepének számít. Azt még nem tudni, hogy a férfiak felköszönthetik-e Sandra Magnust, aki most először dolgozik a Nemzetközi Űrállomáson. Az eredeti menetrend szerint addigra az amerikai űrhajósnő már visszatér a Földre, de az irányítók szerint az amerikai űrkompok indulásának függvényében nem kizárt, hogy tavasz elején Magnus még az űrállomáson lesz.

Az ortodox egyház a karácsonyt január 7-én tartja. Az ajándékozás, a télapó és a feldíszített fa felállításának hagyománya december 31-éhez kötődik, amely teljesen világi ünnep. Január 13-án nagyon sokan megünneplik az ó-újévet is. (MTI)

A római hadsereg rendkívüli szervezettségéről és fegyverzetéről tanúskodik az az ókori csatamező, amelyet a közelmúltban fedeztek fel 80 kilométerre délre Hannovertől.

Az ütközetre a Kr. u. III. évszázadban került sor, jóval azután, ahogy az eddigi feltételezések szerint a Római Birodalom kivonult Germánia északi részéből. A történészek eddig úgy vélték, hogy a teutoburgi csata után, amelyre Kr. u. 9 őszén került sor, a római légiókat kivonták Germániából, és a birodalom soha többé nem kísérelte meg meghódítani a Rajnán túli területeket. "Át kell írnunk a történelemkönyveinket, mivel eddig úgy tartottuk, hogy a római légiók Kr.u. 9-ben vagy 10-ben távoztak, s most rá kellett döbbennünk, hogy ez 200 vagy akár 250 évvel később történt" - nyilatkozta Lutz Stratman, Alsó-Szászország tudományügyi minisztere.

Az ókori csatamezőre amatőr kincskeresők bukkantak, akik Kalefeld-Oldenrode közelében kutattak illegálisan sokkal későbbi háborúk relikviáira vadászva. Egyikük az ókori leletekkel megkereste Petra Loenne helyi archeológust. A régész heteken át fésülte át munkatársaival fémdetektorok segítségével a területet.

Eddig hatszáznál több római kori leletre bukkantak, amelyek igen jó állapotban maradtak fenn: a szekercék 1800 év múltán még mindig élesek. A leletek között akadnak pénzérmék Commodus császár (Kr. u. 161-192) arcképével, lópatkók, lándzsahegyek, valamint a Scorpio elnevezésű nyílvetőgépben alkalmazott nyílhegyek tucatjai. "Ez volt az ókori tüzérség. A nyílvetőgéppel nagyon nagy sebességgel mintegy 300 méterre lehetett pontosan célba találni" - mondta el Henning Hassman, a hannoveri műemlékvédelmi hivatal munkatársa.

A kutatók feltételezése szerint a germán törzsek becsalták a római légiókat az erdőbe, hogy megakadályozzák a messze hordó fegyvereik alkalmazásában, így közelharcra került sor. A kedvezőtlen feltételek ellenére a régészek szerint a rómaiak végső soron mégis győzedelmeskedtek. Petra Loenne régész szerint eddigi kutatásaik során csupán a felszínt kaparták meg, reményei szerint a továbbiakban erődítményekre, s harctéri sírokra is bukkannak majd. (MTI)

Döntő szerepe van a mellráknál a halállal végződő áttétek képződésében és a kemoterápiával szembeni ellenállás kialakulásában egyetlen génnek - állapították meg amerikai kutatók. "Nem csak egy új metasztázisgént azonosítottunk, de ez az egyike azon kevés génnek, melynek pontos működési módja magyarázatot nyert" - nyilatkozta Michael Reiss, a New Yersey-i Rákkutató Intézet munkatársa, akinek csoportja a Cancer Cell című szakfolyóiratban tette közzé eredményeit.

A felfedezés lehetőséget teremt a tumor szétszóródását gátló hatóanyag kifejlesztésére is. A mellrákos páciensek közül azok, akiknek nincs áttéte, 98 százalékban élnek daganatuk megállapítása után öt évnél tovább, míg azoknak, akiknél átterjedt a tumor más szervre is, csak 27 százaléka éli túl az öt évet. Reiss és a Princeton egyetemen kutató Yibin Kang először egy hatalmas számítógépes adatbázist elemzett. Megállapították, hogy a nyolcas számú kromoszóma egy szakasza feltűnően sokszor fordul elő az agresszív mellrákban szenvedő páciensek mintáiban. Míg egy normális DNS-szekvencia a gén két kópiáját tartalmazza, addig néhány tumormintában nyolc kópiát is találtak az adott génszakaszból.

A csoport ezután 250 páciens melldaganatából vett szövetmintáiban kutatott genetikai rendellenességek után. Ennek során állapították meg, hogy az MTDH jelű gén az agresszív tumorokban túl aktív. "Ez a gén minden sejtünkben megtalálható, ám a tumor valamiképpen többletkópiákat szerez belőle és túlzott mértékben működteti" - magyarázta Kang. A következő lépésben ezeket a emberi tumorsejteket kísérleti egerekbe injektálták, és azt tapasztalták, hogy azokban olyan daganat képződött, amely nagyobb eséllyel terjedt szét, egyúttal nagyobb valószínűséggel vált ellenállóvá a hagyományos kemoterápiás szerekkel szemben.

Amikor a kutatók gátolták az MTDH jelű gén működését, a tumorsejtek kevésbé képeztek áttétet, és a kemoterápiás szerek is hatékonyabbak voltak Terveik szerint a tudósok hamarosan a gén működését gátló szer kifejlesztésén dolgozhatnak. (MTI)

Holland kutatók elkészítették egy atípusos tüdőgyulladást (SARS) okozó vírus háromdimenziós modelljét, ami segítheti a halálos betegség elleni küzdelmet. A kutatók egerekből származó hepatitisz koronavírust használtak a modell létrehozásához. Ennek tanulmányozása reményeik szerint segít a súlyos, akut légúti tünetcsoport (SARS) megértésében. A legutóbbi SARS-járvány 2002-ben Kínában tört ki, és 800 embert ölt meg szerte a világon, mielőtt karanténnal és utazási tilalmakkal megfékezték. "Úgy gondolom, alkalmazhatjuk a SARS vírusára mindazt, amit ezen a víruson találunk" - mondta Berend Jan Bosch, az utrechti egyetem virológusa. A koronavírusok állatokban és emberekben egyaránt okoznak megbetegedéseket, a tudósok úgy vélik, a SARS vírusa az influenzáéhoz hasonlóan, eredetileg valamely állatról lépett át. Bosch és munkatársai egy új típusú elektronmikroszkóppal készítettek felvételeket a fagyott állapotban lévő vírusról. Igen sok szögből, számos kép készült, melyek kombinálásával megalkották a vírus térbeli szerkezetét. Ennek segítségével felfedezték, hogy a vírusnak van egy extra külső burkolata, mely ezáltal vastagabb a szokásosnál. Az eredmények a Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai tudományos folyóiratban jelentek meg. (forrás: MTI)

Újév napján felmondta a szolgálatot a Nemzetközi Űrállomás vízellálátáért felelős eszköz, amely többek között emberi vizeletből állít elő ivóvizet. A NASA egyelőre nem döntötte el, hogy visszahozza-e a Földre az eszközt, vagy megpróbálja a Discovery következő útján küldött pótalkatrészekkel megjavítani azt.

Az a centrifuga hibásodott meg, ami a vizeletből kivonja az ivóvizet - ez a tisztítófolyamat legelső lépése, adta hírül a NASA.

A vizeletből és a levegő páratartalmából ivóvizet előállító modul novemberben az Endeavour szállította az űrállomásra.

Ha a gyerekek naponta 2-3 órát töltenek erős napfényben, akkor nem lesznek rövidlátóak - erre a következtetésre jutottak ausztrál tudósok. Az erős napfény segít ugyanis szabályozni a szem gyerekkori fejlődését.A rövidlátóság rekordméreteket öltött a magasan művelt kelet-ásziai országokban. Szingapúrban az iskola végére a tanulóknak már 90 százaléka szemüveges. Az ausztrál kutatóknak feltűnt, hogy Ausztráliában viszont ez az arány csak 20 százalék, holott az iskolázottság terén az ország nem marad el más kelet-ázsiai államok mögött. A 6-7 éves korosztályban Szingapúrban az iskolások 30 százaléka rövidlátó, ellenben Ausztráliában csak 1,3 százalék.

Az ok nem lehet etnikai, mert hasonló volt a különbség akkor is, ha szingapúri és ausztráliai kínai nemzetiségűeket hasonlítottak össze. A két populáció között egyetlen nagy különbség van: a szabadban töltött idő mennyisége. Szingapúrban a gyerekek naponta átlagosan 30 percet töltenek a szabadban, míg Ausztráliában 2 órát. Ezen kívül mindkét vizsgált csoport nagyjából ugyanannyi időt töltött olvasással, tévénézéssel és számítógépes játékkal, ami arra is újabb bizonyítékul szolgált, hogy a vibráló képernyő nem rontja a szemet. "A rövidlátóság fő oka az iskola" - jelentette ki a kutatócsoport vezetője, Ian Morgan professzor. "És a rövidlátóságot egy dologgal lehet megelőzni: ha sokat tartózkodunk a szabadban" - tette hozzá a professzor. (forrás: Független Hírügynökség)

Négyezeréves borostyánnyakláncra bukkantak brit régészek Anglia északnyugati részén. A Manchesteri Egyetem régészei egy kőlapokkal bélelt sírban bukkantak a korabronzkori ékszerre. A különböző nagyságú, átlyukasztott borostyánszemek tucatjait kétsoros mutatós gyöngysorrá fűzte fel a korabeli ékszerkészítő - olvasható a Science Daily-n. Peter Noble régész szerint egy ilyen ékszer volt a legkézenfekvőbb módja annak, hogy a korai bronzkor embere tudtul adja környezetének, mily gazdag és hatalmas. "Meglepő, hogy Anglia ezen részén találtuk a gyöngyöt, a térségben ugyanis nincs borostyán. A legközelebbi lelőhely a Baltikumban található, így fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan került ide az ékszer, ki importálta" - mondta az archeológus. (forrás: MTI)

A hüllők és kétéltűek tizenhét eddig ismeretlen faját fedezték fel olasz és tanzániai kutatók Tanzánia keleti részén, a zsugorodó területű esőerdőkben. Az új hüllőfajokat a Nguru-hegység déli részének gazdag élővilágát figyelve a fedezték fel a tudósok, az állatokról készült tanulmányukat az Acta Herpetologica című szaklapban közölték. Az új fajok között akadnak kaméleonok, leveli békák és kígyók is. A tanulmány szerzői Michele Menegonnal, a trentói Természettudományos Múzeum munkatársával az élen rámutattak arra, hogy a régió ökoszisztémájára nagy veszélyek leselkedtek, többek között tűzvészek és a fakitermelés. A térség gazdag élővilágának megőrzése érdekében a kormány és a helyi közösségek egy sor intézkedést hoztak. A lépések között kiemelt szerepet kap, hogy visszaszorítsák a kardamom termesztési módszereit, a növény termőterületéhez ugyanis korábban erdőirtásokkal jutottak.

Új, kiemelkedően hatékony módszert dolgoztak ki a sejtek összeolvasztására, hibrid sejtek létrehozására amerikai kutatók. A fejlesztés az őssejtekkel végzett laboratóriumi műveleteket könnyíti meg. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudóscsoportja a Nature Methods című tudományos szakfolyóiratban tette közzé egyszerű sejtválogatási módszerét, amely a sikeres egyesítési arányt a korábbi 10 százalékról 50 százalékra emeli, ráadásul egyidejűleg több ezer sejtegyesülést tesz lehetővé.

Az eredményes fúzió előfeltétele, hogy a megfelelő sejtek találjanak egymásra egy-egy sejttenyészetből - magyarázza Joel Voldman laboratóriumvezető az EurekAlert tudományos portálon. Az összeolvasztásnál az a cél, hogy különböző sejtek egyesüljenek, az azonos típusú sejtek összeolvadása ebből a szempontból hulladékot eredményez. Az új módszer különlegessége, amelyből hatékonysága is ered, hogy képes kiválasztani az elegyből a különböző típusú sejteket a fúzió előtt. A módszer - az őssejtek újraprogramozása mellett - bármely két sejttípus közötti kölcsönhatás tanulmányozásakor alkalmazható.

(MTI)

Géntechnológia segítségével hoznak létre új almafajtákat egy német kutatóintézet munkatársai, hogy ellenállóbbá tegyék a gyümölcsöt az egyre agresszívebb betegségekkel szemben. A kísérlet végén azonban az új fajtákban állítólag nyoma sem lesz a génmanipulációnak.

Az almafák legfőbb baja a termesztők szempontjából az, hogy későn fordulnak termőre. Még a leggyorsabb típusok esetében is legalább négy év telik el, amíg a fácska először termést hoz, de bizonyos fajták esetében ez az idő akár 12 év is lehet. A többszörös keresztezések eredménye pedig akár 5-6 évtizedet is várathat magára. A Julius Kühn Intézet Drezda-pillnitzi üvegházában dolgozó szakemberek géntechnikai trükk segítségével rövidítik le ezt az időt. Az alma örökítőállományába becsempészik a nyírfa egyik génjét. Ennek hatására az alig 3 centiméteres almafacsemete már kéthónapos korában virágozni kezd a neonfény-megvilágítású, 23 Celsius-fokra temperált üvegházban.

A gyorsítókísérletek célja egyrészt a jövő almájának kikísérletezése: az optimális gyümölcs ízletesebb, hibátlanabb, jobban tárolható és ellenállóbb lesz a különböző betegségekkel szemben. Ez utóbbi különösen fontos, mivel az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak értelmében 2010-től tilos lesz az almaültetvényeken ma még tonnaszámra kipermetezett növényvédőszerek alkalmazása. A pillnitzi üvegházakban már az új almafajta harmadik nemzedéke bontott virágot. A német kutatók három év alatt három keresztezési lépésen jutottak túl - hagyományos módszerrel ez 15-30 évet vett volna igénybe. Az új eljárástól azt remélik Pillnitzben, hogy bakteriális betegségek (például a tűzelhalás) ismert rezisztenciagénjeit gyorsabban lesznek képesek keresztezés útján beültetni nagy hozamú almafajtákba. Ha ez sikerül, a nyírfa gyorsító génjét ismét kiszelektálják az almából. A végeredmény olyan almafajta lesz, amelyet ugyan az örökítőanyag manipulálásával hoztak létre, ám a kísérlet végén mégis mentes lesz a géntechnológiától.

(MTI)

Kétszáz méter hosszú, tíz méter magas, városfalra emlékeztető, tenger alatti bazaltsziklát talált egy biodiverzitást kutató szakértő a Tajvani-szorosban. Jeng Ming-hsziou, a felfedező hétfői beszámolójában elmondta, hogy a Halász-szigetek mellett, a tenger mélyén lévő képződmény úgy néz ki, mintha több ezer bazaltoszlopot raktak volna egymás mellé. Jeng, aki a Tajpejben működő, állami Kínai Akadémia professzora, a környéken búvárkodott, amikor Tajvan szigetének nyugati partjától mintegy 40 kilométerre felfigyelt a falra és lefilmezte azt.

A hasonló bazaltképződmények közül a leglátványosabb az Atlanti-óceán partjainál, Észak-Írországban álló, az Óriások útjának nevezett, mintegy 40 ezer bazaltoszlopból álló terület, amelyet az UNESCO 1986-ban a világörökség részének nyilvánított. Magyarországon a badacsonyi hegyekben láthatók ilyen vulkáni eredetű, megszilárdult lávából kialakult sokszögű oszlopok. Az eddig ismert oszlopsorok azonban a szárazföldön találhatók, nem pedig a víz alatt. Jeng úgy véli, a Tajvani-szorosban általa felfedezett, városfalhoz hasonló bazalt oszlopsor körülbelül 1800 éve képződhetett egy vulkánkitörést követően.

(MTI)

Amerikai tudósok szerint a kövérség lényegesen növeli a petefészekrák kockázatát. Erről hétfőn adott hírt az Independent című brit napilap a Cancer orvosi folyóiratban megjelent tanulmány alapján. Az Amerikai Országos Rákintézet kutatói 95 ezer, 50 és 70 év közötti nőt vizsgáltak meg. Azt találták, hogy a kövérség 80 százalékkal fokozta a petefészekrák kockázatát. A testtömeg és a petefészekrák közötti összefüggés eddig is ismert volt, de az új tanulmány nagyon meggyőző bizonyítékkal támasztotta alá. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a hormonoknak is jelentős szerepük van. A kövérség ugyanis csak azoknál a nőknél fokozta a petefészekrák kockázatát, akik nem kaptak a változás korában hormonkezelést.

(Független Hírügynökség)

Kínai tudósok feltárták a ritka, örökletes kamaszkori kopaszodás genetikai okát. A betegség tüneteivel születő gyerekeknek nincs, vagy alig van hajuk, és a pubertáskor azt a keveset is végképp elveszítik.

A Hszüe Csang vezette pekingi kutatócsapat felfedezte, hogy ezt a folyamatot a nyolcadik kromoszóma U2HR génje vezérli. Az U2HR gén szabályoz egy minifehérjét, ami viszont egy olyan fehérje tevékenységét irányítja, amely kulcsszerepet játszik a hajhagymák regenerálódásában. A pekingi kutatók 19 olyan kínai család génállományát vizsgálták meg, ahol előfordult ez a betegség. Azt találták, hogy az U2HR mutációja növeli ennek a ritka kopaszságnak a valószínűségét. A tanulmány a Nature Genetics című tudományos lapban jelent meg vasárnap. A pekingi tudósok szerint a felfedezés reményt ad arra, hogy a jövőben gyógyszert találjanak e kopaszság megelőzésére.

(Független Hírügynökség)

Akinek magasabb az intelligenciahányadosa, jó eséllyel lesz az ital rabja - derült ki egy brit felmérésből. A glasgow-i egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, milyen összefüggés van a magas intelligenciahányadossal rendelkező gyermek és annak felnőttkori alkoholfogyasztása között. Az American Journal of Public Health című orvosi szaklapban megjelent tanulmányból megtudható, hogy a kutatók nyolcezer, 1970-ben született kis zseni sorának alakulását vizsgálták. Kiderült, hogy az átlagos IQ feletti minden 15 pont 1,27-szeresével emeli a felnőttkori alkoholfogyasztást. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az átlagon felüli értelmi képességű gyerekek felnőttként általában nagy felelősséggel járó munkát kapnak és a stresszt szesszel próbálják levezetni.

A nőknél a magasabb alkoholfogyasztás oka, hogy nehezen fogadják be őket a többnyire férfiaknak fenntartott munkahelyeken, ők pedig az alkohol révén akarják magabiztosságukat erősíteni, vagy frusztrációjukat levezetni. Míg egy hímnemű gyerekzseninek kitűnő esélye van arra, hogy sikeremberré váljon, a nőknél többnyire nem ez történik, és sokszor az üveg válik az egyetlen kapaszkodóvá - olvasható a tanulmányban.

(MTI)

Sok idős ember veszi be naponta gyógyszerek veszélyes elegyét - erre az eredményre jutott a chicagói egyetem vizsgálata, amelyet a Journal of the American Medical Association című folyóirat legfrissebb számában adtak közre. A kockázat gyakran abból adódik, hogy a vényköteles készítményeket és a recept nélkül kaphatókat egyszerre veszik be a betegek. A Stacy Tessler Lindau vezette vizsgálat során 3500 57 és 85 év közötti amerikai állampolgár gyógyszerszedési szokásait mérték fel. Minden huszonötödik személy a készítmények olyan kombinációját szedi, amely súlyos szövődményekhez vezethet. A 75 és 85 év között férfiak közül minden tizedik érintett.

Általánosan ismert tény, hogy a vényköteles gyógyszerek kombinációja veszélyes lehet - mondta Tessler Lindau "azt azonban nem veszik figyelembe az emberek, hogy a vény nélkül kapható készítmények a vénykötelesekkel is kölcsönhatásba léphetnek". Példa erre az USA-ban vény nélkül kapható ginkgokészítmények (páfrányfa faj, amelynek levelét agyi vérellátási zavarra, szédülésre, fülzúgásra, illetve hallásgyengülés gyógyítására alkalmazzák) és a vényköteles vérhígítók kombinációja. Nemrég egy másik tanulmány kimutatta, hogy az USA-ban évente mintegy 175.000 hatvanöt év feletti beteget szállítanak kórházba a gyógyszerek károskölcsönhatása következtében. (forrás: MTI)

Kínai tudósok bejelentették, hogy a keleti Santung tartományban felfedezték a világ legnagyobb dinoszaurusz-lelőhelyét. A 300 méter hosszú aknából az elmúlt hét hónap során 7600 őshüllő megkövült maradványait tárták fel - számolt be az Új Kína hírügynökség. Közöttük megtalálható például egy 20 méteres hadroszaurusz (madármedencéjű dinoszaurusz) fosszíliája, amely rekordméretű a maga rendszertani családjában.

Télen ugyan az ásatások szünetelnek, azonban a felmelegedés után még további leleteket remélnek a paleontológusok a gazdag lelőhelytől. A közeli város, Csucseng környékén mintegy harminc, leletekben bővelkedő terület található. Kínában viszonylag későn kezdtek őslénytani kutatásokba, de az elmúlt év során az ország ebből a szempontból is a világ élvonalába került. Az itt fellelt maradványok azonban gyakran a csempészek kezébe kerülnek, mivel külföldön nagy összegeket kaphatnak az értékes ősleletekért. Legutóbb egy ausztrál vámakció során találtak számos, Kínából származó kövületet - közöttük még többszázmillió éves tojásokat is.

(MTI)