Tudblog

Zöldhályog ellen alkalmazott hatóanyagot tartalmazó cseppek forgalomba hozatalát engedélyezte szempillák vastagítására, hosszabbítására az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság, az FDA. A bimatroproszt hatóanyagot tartalmazó szemcseppeket a zöldhályog kifejlődése ellen alkalmazzák. Használatának mellékhatásaként írták le, hogy az oldattal érintkező szempillák hosszabbá, sűrűbbé válnak. A gyártó cég ezek után engedélyt kért és kapott az amerikai gyógyszerügyi hatóságtól arra, hogy közvetlenül a szempilla növesztésére hozza forgalomba az oldatot.

A cseppeket naponta egyszer kell felvinni a felső szempillára a szemenként csak egyszer használható, steril, eldobható applikátorral. A kezelés abbahagyása után visszaáll a szempillák eredeti állapota. A szer hatóanyaga kémiai szerkezetét tekintve prosztaglandin-analóg, egy lipidvegyület, mely zsírsavakból képződik. A molekula a prosztaglandin-receptorokhoz kötődik, melyek megtalálhatóak a szőrszálakban, és vélhetően szerepet játszanak a szőrtüsző újratermelődésében. (MTI)

A hidegen sajtolt, kezeletlen olívaolaj olyan anyagokat tartalmaz, amelyek gátolják a melldaganatok növekedését - állítják spanyol kutatók, akik felfedezték, hogy az olajban található polifenolok az emberi mell rákos sejtjeiben gátolják a daganatok kialakulásáért okolható HER2 gént. Ezt a tulajdonságot az élelmiszerben előforduló különböző polifenolcsoportok vizsgálata során sikerült kimutatniuk a kutatóknak.

A Katalán Onkológiai Intézet kutatói, Javier Mendezzel az élükön a BMC Cancer című szaklapban publikálták eredményeiket. Ezekből kiderül az is, hogy a rákellenes hatóanyagok csupán akkor fejtik ki áldásos hatásukat, ha akkora koncentrációt értek el, amelyet az olívaolaj fogyasztása révén aligha lehet elérni. Ezek a polifenolok azonban kiindulópontjai lehetnek egy új mellrák elleni gyógyszerek kifejlesztésének. (MTI)

A Mount Everestről lejönni nem gyerekjáték: a 212 hegymászó közül, akik életüket vesztették a Föld legmagasabb hegyének megmászása közben, legtöbben a visszafelé vezető úton haltak meg, 8000 méteres magasság felett - állapították meg a Massachusetts General Hospital kutatói, akik első ízben elemezték az expedíciók során bekövetkezett halálesetek okait.

A halál leggyakoribb okának a végső kimerültséget, a többi hegymászótól való leszakadást valamint az előrehaladott napszakban történő csúcsra érkezést említik a kutatók. A szerencsétlenül jártak közül sokan megzavarodtak, elvesztették az irányítást testük felett vagy eszméletüket. A kutatók szerint mindezt az okozhatta, hogy az agy a magasság következtében megduzzadt, agyi ödéma keletkezett. Tüdőödémát ezzel ellentétben igen kevés halottnál állapítottak meg a halál okaként, éppúgy, mint lavinákat vagy jégomlást.

A serpáknak, a Himalája-régió hordárként felbérelt hegymászóinak nagyobb a túlélési esélye, mint a külföldről érkező hegymászóknak. Ezt a jobb akklimatizációra lehet visszavezetni, vagy utalhat arra is, hogy a jobban alkalmazkodott hordárok kelendőbbek az expedíciók során. (MTI)

Kémcsőben termel vörösvértesteket és egyfajta fehérvérsejtet az a mesterséges csontvelő, melyet amerikai kutatók állítottak elő a Michigani Egyetemen. A fejlesztés célja elsősorban gyógyszerek laboratóriumi tesztelése és az immunrendszer működésének, hibáinak tanulmányozása - írja az EurekAlert című amerikai tudományos portál. Az anyag olyan háromdimenziós vázon termelődik, amely az emberi testben lévő csontvelőt előállító szöveteket utánozza - mondta Nicholas Kotov kutatásvezető. A csontvelőt nem kívánják transzplantációra használni, laboratóriumi kísérleteket terveznek vele, amint az a Biomaterials című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban olvasható.

"Ez az első sikeres mesterséges csontvelő, a valódi csontvelő két alapvető funkciójával. Vörösvértesteket és B-sejteket állít elő" - magyarázta Kotov. A fejlesztés alapja az a háromdimenziós, pórusos váz, melyet áttetsző polimerből állítottak elő. A polimerbe apró gömböcskéket kevertek a fejlesztők, majd megolvasztották, végül megszilárdulása után megfelelő oldószerrel kioldották a gömböcskéket, így jött létre a váz tökéletes geometriájú pórusos szerkezete. Ezt követően népesítették be a vázat a megfelelő szövetalkotó vérképzőszervi sejtekkel.

"Bizonyos őssejtek, melyek nélkülözhetetlenek az immunvédelemben és a vérképzésben, képesek hatékonyan növekedni, osztódni és átalakulni ezen a vázon, annak köszönhetően, hogy pórusai nagyon hasonlóak a természeteshez" - magyarázta Kotov. A kutatók egy influenzavírussal demonstrálták a mesterséges csontvelő hatékonyságát: a természetes, emberihez hasonló immunválaszt kapták. (MTI)

Az egészséges felnőtt emberek szervezetében kikapcsolt állapotban, de jelen vannak autoimmun betegségeket kiváltó sejtek - állítják amerikai kutatók tanulmányukban. A The Journal of Experimental Medicine című orvosi szakfolyóirat online változatában tette közzé kutatási eredményét J. Andrew Duty és csoportja. Az Oklahomai Orvosi Kutatási Alapítvány munkatársa kollégáival úgy találta, hogy az egészséges felnőtt emberek vérében keringő, a szerzett immunrendszerhez tartozó B-sejtek 2,5 százaléka számít alvó, autoimmun betegséget okozó sejtnek.

Az autoimmun betegségeket, például a lupuszt vagy a reumatoid artritiszt a szervezetet megtámadó saját immunsejtek okozzák. A kutatók egyelőre nem találtak pontos magyarázatot arra, mi kapcsolja be, mi hozza működésbe az egészséges felnőttekben is jelen lévő sejteket.

Laboratóriumi kísérletekben erőteljes ingernek tették ki a nyugvó sejteket, amelyek erre nagy mennyiségű auto-antitest termelésével reagáltak. Ez azt jelzi, hogy ezek a bizonyos alvó sejtek hordozhatják az autoimmun betegséggel küzdő páciens saját szervezetét megtámadó B-sejtek előfutárait. Erős stimuláció hatására az addig egészséges emberekben megszűnik ez a nyugalmi állapot (az anergia), és a saját szervezet ellen forduló B-sejtek autoimmun betegséget okoznak. (MTI)

A lencsében, babban és olajos magvakban gazdag étrend segít kordában tartani a diabéteszt és a szívbetegségeket - állítják kanadai kutatók. Egyre népszerűbbek azok a diéták, melyek alacsony glikémiás indexű ételeket tartalmaznak. A glikémiás index azt jelzi, hogy egy étel milyen mértékben, milyen gyorsan változtatja meg a vér glükóz- és inzulinszintjét. Maga a glükóz 100 százalékos glikémiás indexű és magas az indexe, 70-80 százalékos például egy csokoládés süteménynek, alacsony az indexe, 55 százalék alatti a főtt tésztának, de a babnak, lencsének és az olajos magvaknak is. Ezek az ételek elfogyasztásuk után csak lassan és kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet.

David Jenkins és kutatócsoportja a Torontói Egyetemen 210 kettes típusú, felnőttkori diabétesszel élő embert vizsgált, akik hat hónapon át alacsony glikémiás indexű étrendet tartottak: sok lencse, bab, olajos magvak, főtt tészta. Ezeken kívül három adag gyümölcsöt és öt adag zöldséget is fogyaszthattak a teszt résztvevői. Hat hónap elteltével az alacsony glikémiás indexű étrenden lévők súlya csökkent és határozottan jobban kontrollálták vércukorszintjüket, valamint magasabb volt vérükben a védő koleszterin, a HDL szintje is. „Érdemes lenne visszahozni táplálkozásunkba nagyszüleink ételeit, például a babot és a tésztát” - véli Jenkins, akinek tanulmánya a Journal of the American Medical Association című szakfolyóiratban jelent meg.

(MTI)

Meghalt a 32 éves Li Kuo-hszing, akin 2006 áprilisában arcátültetést hajtottak végre. A kínai férfi leállt a szövetbeilleszkedést segítő gyógyszerekkel és gyógyfüvekkel próbálta azokat pótolni. A parasztember arcát egy medve tépte szét, ezért volt szükség a műtétre, amelyet a Kína délnyugati részén fekvő Hszienben végeztek. Orvosa szerint, aki a hét végi halál hírét bejelentette, a beteg 2007 végén orvosai ellenkézésével dacolva elhagyta a kórházat, és visszatért a hegyekben lévő falujába, ahol leállt a gyógyszerekkel, és helyette hagyományos gyógyfüvekkel kezelte tovább magát. A halál közvetlen okát nem közölték, a család elutasította, hogy Lit felboncolják. Az orvos szerint a halált nem a műtét okozta, de nem
kizárható, hogy a gyógyszerek felborították férfi immunrendszerét és a gyógyfüvek tönkretették a máját. A férfi ráadásul nagyon messze lakott a kórháztól, így a kötelező kontrollokra sem tudott visszajárni. (MTI)

Akinek fiatal felnőttkorban szaporán ver a szíve, annak nagyobb az esélye arra, hogy két évtizeddel később cukorbeteg és kövér lesz, mint a lassú szívműködésűeknek. Japán kutatók vizsgálatának meglepő eredményeit a magas vérnyomással foglalkozó szakfolyóirat, az American Journal of Hypertension közölte. Josijuki Sigetoh és munkatársai azt vizsgálták, hogy szimpatikus idegrendszeri hatások miképpen befolyásolják évekkel később az emberi szervezet működését. A szimpatikus idegrendszeri túlsúly gyors hatását mindenki tapasztalatból ismeri: akár menekülünk, akár támadunk, fölgyorsul a szívműködés, megemelkedik a vérnyomás, szervezetünk fölkészül a maximális fizikai teljesítményre.

A japán kutatók 1979-ben megvizsgáltak 620 embert, akik már elmúltak húszévesek, panaszuk, betegségük nem volt. Két évtizeddel később meglepve tapasztalták, hogy azok az önkéntesek, akiknek a szíve teljes nyugalomban, az EKG-felvétel tanúsága szerint percenként nyolcvannál gyorsabban vert 1979-ben, a többieknél sokkal gyakrabban lettek cukorbetegek és kövérek. A két évtized alatt más leletek is módosultak: a vérnyomás átlagosan kissé emelkedett, a vérzsírok szintje ugyancsak, de ezek nem haladták meg a normális felső értékét.

Mercedes Carnethon amerikai szakértő, aki hasonló eredményekre jutott, kiemelte, hogy a "támadni vagy menekülni" feladathoz a szervezetnek gyors energiaforrásra van szüksége vércukor formájában. A vércukor tehát a szimpatikus idegrendszer túlműködése idején magasra emelkedik, mint cukorbetegség esetén. A gyors szívműködés előre jelezheti a szimpatikus túlsúlyt és a későbbi cukorbetegséget.
 

December 21-én, a téli napforduló reggelén és délelőttjén csillagászati műsort sugároz a Polaris TV a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából. A téli napfordulóhoz kapcsolódó élő adásban bemutatják a Csillagászati Nemzetközi Éve 2009-es magyarországi programjait. Beszélgetünk a téli napforduló jelentőségéről, az Év Honlapjáról, a fényszennyezésről, az exobolygókról, a Mars meghódításáról, az Apollo-8 negyven évvel ezelőtti karácsonyi holdkerüléséről, az új James Bond-film csillagászati vonatkozásairól, a Hédervári-emlékkötetről és még sok minden másról. Terveik szerint átveszik az írországi webes közvetítést a newgrange-i napkeltéről. Az adás 2008. december 21-én 7:00 és 10:30 között kísérhető figyelemmel.

A Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda karbonátos ásványokat azonosított egy becsapódásos kráterben, a Nili Fossae régióban. Ez arra utal, hogy a Mars egykori vizes környezeteinek nem mindegyike volt olyan zord, ahogy azt eddig hittük. Víz jelenlétében kialakuló karbonátokat korábban nyomokban találtak a bolygó talajában és porában. A mostani felfedezés azt mutatja, hogy nemcsak savas, hanem semleges és lúgos vizes környezetek is lehettek a Marson, melyek kedvezőbbek az élet kialakulása szempontjából.

Az eredményeket csütörtökön jelentették be az Amerikai Geofizikai Egyesület találkozóján és a Science tudományos folyóirat is közli azokat pénteki számában. A kutatók már tervezik a következő Mars-látogatásokat. A Nili Fossae a Mars Science Laboratory szonda számára javasolt helyek között szerepelt, ám végül nem ezt választották a szakemberek. A szonda indulása 2011-ben várható.

(MTI)

Kárpátalja legnagyobb régészeti leletét - 113 bronzkori ékszert és fegyverelemet - találták meg idén ősszel az ungvári járásban fekvő Kisgejőc község határában. A bronzkori tárgyakat, amelyek korát a régészek 3300 évre becsülik, a napokban mutatta be a sajtónak Kobály József, az ungvári Kárpátaljai Honismereti Múzeum régészeti osztályának vezetője. Mint közölte, a leletre mezőgazdasági munkálatok közben bukkantak helyi lakosok egy ugyancsak bronzkori edényben elhelyezve. A megtalálók annak ellenére értesítették a hatóságokat, hogy Ukrajnában nincs bejelentési kötelezettség a talált régészeti tárgyakat illetően, ezért a múzeumtól a lelet értéke 20 százalékának megfelelő pénzjutalmat kapnak - idézte a szakembert az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírportál.

A kisgejőci kincsek kultikus jellegűek, az egyik lándzsahegy hüvelyében például kis lemezt találtak - Európában csak két ilyen esetet jegyeztek fel -, ezt betegség elleni ráolvasáshoz használták. Kobály elmondása szerint Ukrajnában, sőt Európában sehol másutt nem bukkantak egy négyzetkilométerre számítva annyi bronzkori leletre, mint Kárpátalján. Régészeti leletgyűjteményének értékét tekintve a Kárpátaljai Honismereti Múzeum az egykori Szovjetunió múzeumai között a második helyen állt. Az ungvári múzeumban 130 ezer kiállítási tárgyat őriznek, beleértve Ukrajna legnagyobb bronzkori régészeti gyűjteményét és az országban egyedül itt található kelta kollekciót.

(MTI)

Egy 2600 éves szentélyre, valamint tárgyi emlékek százaira bukkant egy olasz farmer a földjén. A több mint félezer lelet között parfümös üvegcsék, ivókupák és aprócska vázák vannak - utóbbiak fogadalmi ajándékként szolgálhattak. A farmer megpróbálta eladni a leleteket, nyomozás indult ellene. Az antik műtárgyak Olaszországban ugyanis állami tulajdont képeznek, így a leleteket be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak. A régészek tovább folytatják az időszámításunk előtti 7-6. századból származó szentély feltárását, ami egy aprócska tó partján, a mai Aprilia közelében, Rómától 40 kilométerre délre található.

A szakértők szerint a leletek révén sikerül majd többet megtudni a térség római kor előtti történelméről, amikor a régiót latin nyelvet beszélő, az etruszk kultúra hatása alatt álló népesség lakta. A kerámiaedényeket, amelyek némelyike Görögországból származik, a tó istenének ajánlhatták fel - vélekedik Stefano di Caro, az olasz kulturális tárca régészeti igazgatója. „A vidéket szegény földművesek lakták, akik köszönetet mondtak a jó termésért, vagy azért imádkoztak, hogy legyen elég csapadék. Abban az időben nem voltak vízvezetékek, így a tó az életet jelentette” - emelte ki di Caro.

(MTI)

Tízezernél több sírra bukkantak egy ókori görög kolónia, Himera közelében olasz régészek, akik szerint ez Szicília legnagyobb antik nekropolisza. Az ókori temetkezési helyre a vasúti hálózat bővítése során bukkantak - olvasható a National Geographic hírei között. „Már korábban feltárták Himera lakóházait, s feltételeztük, hogy síroknak is kell lenniük a közelben, de nem számítottunk ennyire” - mondta régészeti feltárásokat irányító Sztefano Vasszalo. A tömegsírokban átlagosan 15-25 csontvázra bukkantak. Ezek mind fiatal, egészséges férfiak voltak, akik erőszakos halállal haltak meg. Némelyiknek betört a koponyája, mások csontvázában megtalálták az ifjak életét kioltó nyílhegyeket. A régész szerint katonák földi maradványait találták meg, akik életüket időszámításunk előtt 480-ban a karthágóiak ellen vívott véres ütközetben veszítették. A csatát Hérodotosz görög történetíró örökítette meg az utókor számára. Sztefano Vasszalo szerint a régészek még mindig nem tudják, hogy mekkora lehet a temető kiterjedése.

Himerát időszámításunk előtt 648 körül alapították görög telepesek. A város hamarosan fontos szerepre tett szert a föníciaiak, görögök és etruszkok közötti kereskedelemben. I.e. 480-ban Karthágó háborút indított Himera ellen. „A görögök és a karthágóiak megütköztek a város falainál, pont ott, ahol a nekropolisz található. Himera népe győzött” - magyarázta Vasszalo. I.e. 409-ben Karthágó újból háborút indított Himera ellen, ekkor sikerült legyőznie a várost, amelyet porig romboltak. Az összes lakost lemészárolták vagy fogságba ejtették.

A régészek Himerában számtalan újszülött földi maradványára is bukkantak. "Abban az időben igen magas volt a csecsemőhalandóság. Az aprócska csontvázakra az anyaméhre emlékeztető temetkezési amforákban helyezték végső nyugalomra. Útravalóul kis terrakotta vázákat, csőrrel ellátott guttusókat, azaz korabeli cumisüvegeket helyeztek melléjük" - mondta az olasz régész. A kutatók tüzetes vizsgálatnak vetik alá a csontvázakat, hogy minél többet megtudjanak a térség ókori lakosságának egészségi állapotáról, életviteléről és étrendjéről. "Himera népe sudár volt, az átlagmagasság elérte a 175 centimétert" - közölte Vasszalo.

(MTI)

Az American Geophysical Union éves gyűlésén ismertetett tanulmány szerint a globális felmelegedés sokkal súlyosabb hatással lehet a tengerszint emelkedésére, mint azt az ENSZ által támogatott kutatások sugallják. A jelentés szerint az évszázad végére a mostanihoz képest 150 centimétert emelkedhet a tengerek szintje, ami több százmillió embernek jelent katasztrófát, és az élőhelye víz alá kerülését.

Az előrejelzés viszont az eddigi tanulmányoktól eltérően, alacsony kockázatúnak ítéli meg azt a veszélyt, hogy az Atlanti-óceán áramlatai megállnának (ez kisebb jégkorszakhoz vezetne Észak-Amerikában és Nyugat-Európában), és azt, hogy az óceánok által elnyelt, és a mélyebb rétegekben, fagyott állapotban pihenő metán hirtelen kiszabadulna a víz alól, és drámaian felerősítené az üvegházhatást.

 

Ha a nők naponta kétszer vagy annál is többször isznak alkoholt, nagy esélyük van arra, hogy szívritmuszavaruk, pitvarfibrillációjuk támad, annak minden veszélyével és következményeivel. A szívderítőnek nem nevezhető tudományos eredményt az Amerikai Orvosszövetség hetilapja, a JAMA közölte.

Három éve az orvosi szakirodalomban nagy feltűnést keltett a szabadságos szívbetegség fogalmát bevezető tudományos vizsgálat. Dán kutatók két évtizeden át rendszeresen megvizsgáltak tizenhatezernél több felnőttet, és a tanulmány azzal foglalkozott, hogyan alakul ennyi idő alatt az EKG-görbéjük. A vizsgálatok közben följegyezték, hogy milyen iskolát végeztek, mennyi a jövedelmük vagy a testsúlyuk és azt is, mit és mennyit esznek-isznak.

Ennek alapján derült ki, hogy azok a férfiak, akik szabadságuk ideje alatt napi öt italnál többet töltöttek magukba, kétszer olyan gyakran kaptak pitvarremegést, mint a szeszt csak mérsékelten fogyasztók. Ez volt egyik tünete a szabadságos szívbetegségnek.

A pitvarremegés azt jelenti, hogy a szív felső részét képező üreg, a pitvar egyszerre nem ritmusosan, egyenletesen húzódik össze, hanem csupán remeg, fibrillál, majd a szívüregnek az oldalánál a vér megalvad. Ez az alvadék aztán leválhat és helyéről elúszva valahol megakad, elzárja a vérkeringést, ami súlyos következményekkel járhat.

A dán tanulmányban kevés nő volt, aki sok szeszt ivott ezért nem volt elég értékelhető adat, de most egy amerikai vizsgálatban 35 ezer nő egészségének alakulását követték csaknem 15 éven keresztül, és a csoportban 635 esetben jelentkezett szívritmuszavar. A szeszkedvelők esélye másfélszer volt nagyobb pitvarfibrillációra, mint azoké, akik nem vagy csak mérsékelten fogyasztottak alkoholt. (MTI)

Megalakult a Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató-Fejlesztő Központ Mátészalkán, amely a térség adottságaihoz igazodóan tudományos hátteret teremt a gazdasági-társadalmi felemelkedés erősítéséhez - jelentették be az egyesületként működő szerveződés alapítói a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban kedden.

A kutatóközpontot a Debreceni és a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Nyíregyházi Főiskola, illetve a Magyar Tudományos Akadémia pécsi regionális szervezete hozta létre 31 tagból álló professzori csoporttal - mondta Sinóros-Szabó Botond elnök a bemutatkozó tanácskozáson.

Kiemelte: a mátészalkai fejlesztési centrum, amelynek a helyi biodízel üzem ad helyet, a régió ipari és környezetvédelmi beruházási stratégiáját dolgozza ki, s közreműködik a konkrét projektek megvalósításában is.

Sinóros-Szabó Botond elmondta: a professzori csoport az elmúlt 10 évben is segítette a keleti, Romániával, Szlovákiával és Ukrajnával szomszédos országrészt. A segítségadás a kutató-fejlesztő központ létrehozásával most intézményesül is, hogy hatékonyabbá válhasson a szatmár-beregi térség gazdasági előrelépése.

Az eddig megvalósított beruházások közül megemlítette a mátészalkai biodízel üzem létrehozását, amelyhez a régióban mezőgazdasági növénytermesztés is kapcsolódik. Az üzemben a körzet olajos magvait, a napraforgót és a repcét dolgozzák fel, s több ezer termelő jut állandó jövedelemhez.

Nyírbátorban egy bioreaktor üzem létesült az ottani állattenyésztő telep biogázát hasznosítva. Egy harmadik, igen jelentős projekt megvalósítása jövőre indul Nyírtason, ahol a budapesti Emfesz Kft. épít 2.400 megawattos gázturbinás erőművet.

Az áramtermelő üzem hasznosítható hőtermelésére alapozva kapcsolódó beruházásként melegházi fűszer- és gyógynövény-termesztést, illetve melegvízi haltenyésztést alakítanak ki, s feldolgozó üzemeket is létrehoznak.

Természetesen megteremtik a termékek logisztikai hátterét, s a piacra juttatáshoz marketingcentrumot is létrehoznak. A létrehozott mátészalkai kutató-fejlesztő központ bemutatkozó tanácskozása együttműködési szerződések aláírásával zárult, a szervezet a budapesti Emfeszt Ktf.-vel, a nyírbátori Bátor Trade Kft.-vel, az MTA pécsi regionális intézményével, valamint a baktalórántházi és a mátészalkai kistérségi fejlesztési társulással állapodott meg beruházások előkészítéséről. (MTI)

A világ eddig ismert legöregebb pókhálóját találta meg egy darabka borostyánba zárva egy brit paleobiológus. Az oxfordi egyetem kutatója, Martin Brasier szerint a csaknem körkörös mintázatú, 140 millió éves háló pontosan úgy néz ki, mint a kertjében lévő pókok által szőtt csapdák.

A paleobiológus úgy véli, a borostyánba zárt fonalkák bizonyítják, hogy a pókfélék már a dinoszauruszok idején, a korai Kréta korban is selymes hálójukkal ejtették csapdába áldozataikat.

A borostyánra egy amatőr fosszíliavadász bukkant rá két éve Anglia déli partjainál.

A későbbi mikroszkópos vizsgálat során fedezték fel a szakértők a mintegy 1 milliméteres pókhálószálakat. A fátyolszerű pókhálók annyira érzékenyek, hogy efféle fennmaradásuk igen ritka.

A borostyán, fák megkövült gyantájaként időnként tartósíthatott hálódarabkákat, a mostani lelet is így keletkezett. Brasier szerint egy korábban, Libanonban felbukkant pókhálómaradványt 130 millió évesre becsülnek, így immár az angol az új pókhálódoyen, 10 millió évvel korosabb. (MTI)

Mintegy harmadával csökkentette a mellrák visszatérésének valószínűségét, ha a gyógyult páciens az ajánlott zöldség és gyümölcs mennyiségnél jóval többet iktatott étrendjébe - közölték amerikai kutatók a Journal of Clinical Oncology című amerikai szaklap héten megjelent számában.

A jótékony hatás csak azoknál érvényesült a vizsgálat során, akiknél nem jelentkeztek hőhullámok rákterápiájukat követően, ami a szakértők szerint azt jelzi, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az ösztrogén hormonra hat. Ez a hatás azonban igen egyéni - állapította meg Ellen Gold, a vizsgálat társvezetője, a Kalifornia Egyetem munkatársa.

"A mellrák korai stádiumában kezelt nők közül azoknak, akiknek hőhullámai vannak, jobb a túlélési mutatóik, kisebb a kiújulási arányuk, mint azoknak, akiknek nincs" - teszi hozzá Gold.

A mostani tanulmányból az is kiderül, hogy azoknak a nőknek, akiknek a mellrákterápia után hőhullámai vannak, alacsonyabb az ösztrogén szintje. Mivel a mellrák leggyakoribb formája összefügg az ösztrogén szintjével, a sok zöldség és gyümölcs kedvező hatása azt jelentheti, hogy általuk csökken az ártalmasan magas hormonszint - vélik a kutatók.

"A zöldségek és gyümölcsök védő hatása csak azoknál a nőknél jelentkezik az első mellrákterápia után, akiknek a vérében egy bizonyos értéknél nagyobb az ösztrogén hormon koncentrációja" - mondta John Pierce, a Kalifornia Egyetem kutatója.

Az átlagosan 53 éves nők egy csoportját arra kérték, a vizsgálat ideje alatt napi tíz adag gyümölcsöt, zöldséget egyenek. Az így étkezők 16 százalékánál újult ki a rák hét éven belül, míg a kontrollcsoportban 23 százalékos volt a visszaesési arány.

A menopauza után lévő nők csoportjában 47 százalékkal csökkent a kiújulás kockázata a különleges diéta mellett. A kutatócsoport háromezer mellrákból felépült páciens adatainak elemzése után elsősorban a megelőzés szempontjából találta fontosnak a zöldségben, gyümölcsben és rostban gazdag étrendet.

Sokaknak még az is gondot okoz, hogy saját maguknak berakják a kontaktlencsét, el lehet képzelni, milyen melós lehet egy macska szemébe beleerőltetni a lencséket.

Márpedig a 15 éves Ernest nevű macska gazdái minden nap erre kényszerülnek, hiszen az állat olyan rosszul lát, hogy a segítség nélkül komoly gondot okozna a legegyszerűbb feladatok végrehajtása is. Az állatnak szánt kontaktlencse használatával egy meglehetősen kockázatos műtéttől mentették meg a macskát.

Ernest szemhéjai ugyanis elkezdtek befelé fordulni, amit csak a lencsékkel sikerült megakadályozni. A menhelyen élő állatnak korábban olyan nehezen ment a látás, hogy még azt sem tudta, merre halad, most viszont egy "teljesen új világ nyílt ki előtte".
 

Gyakrabban jelentkeznek szívproblémák azoknál a pácienseknél, akiknek pánikrohamai vannak - állapították meg brit kutatók. Különösen nagy a kockázat az ötven évnél fiatalabbak esetében, körükben a szívinfarktus valószínűsége is nagyobb. Mindezek ellenére ezek az emberek kisebb eséllyel halnak meg szívbetegségben, írja a Kate Walters és munkatársai által készített tanulmány az European Heart Journal című rangos kardiológiai folyóirat csütörtökön megjelent számában.

„A pánikroham tünetei nagyon hasonlítanak a szívinfarktus vagy az akut szívbetegség tüneteire és úgy tűnik, összetett lehet a kapcsolat közöttük” - véli Walters, a londoni University College munkatársa. A szakértők a brit háziorvosok által gyűjtött kutatási adatbázist (GPRD) tanulmányozták. Véletlenszerűen kiválasztott 347 ezer nem pánikbeteg és 58 ezer pánikbetegséggel diagnosztizált, 16 évnél idősebb ember egészségügyi adatait hasonlították össze vizsgálatukban. Az ötven év alattiak körében a pánikrendellenesség átlagosan 38 százalékkal növelte a szívroham kockázatát, leginkább a 16 és 40 év közötti nők között, akiknél háromszorosára nőtt az infarktus valószínűsége.

A pánik más szívbetegségekkel is kapcsolatba hozható, valamennyi korcsoportban növekedett a kockázat, ám ebben az esetben is legnagyobb mértékben a fiatal nőknél. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az orvosoknak utána kellene járniuk a pánikrohammal jelentkező páciensek szívproblémáinak is. Azt a tényt, hogy a halálozási arány mégis alacsonyabb a pánikkal küzdő embereknél, azzal magyarázzák a szakértők, hogy ők az átlagnál korábban és gyakrabban jelentkeznek orvosi vizsgálatra.

(MTI)

Amerikai kutatók hat új génváltozatot azonosítottak, melyek kapcsolatba hozhatók az elhízással, és rámutathatnak arra, milyen folyamatokkal kontrollálja agyunk és idegrendszerünk az evést, valamint az anyagcserét. „Mai megállapításunk jelentős lépés annak megértésében, hogyan szabályozza az emberi test a súlyát” - tudatta vasárnapi közleményében Alan Guttmacher, az Egyesült Államok Nemzeti Humán Genom Kutatóintézetének igazgatója. A tanulmány megkétszerezi az elhízáshoz hozzájáruló, eddig ismert örökletes tényezők számát.

A nemzetközi kutatócsoport több mint harmincezer, Izlandon, Hollandiában és az Egyesült Államokban élő ember háromszázezer pontmutációját elemzte (ezeknél a DNS-molekula egyetlen építőeleme, nukleotidja tér el). Hat génnél találtak olyan módosulatokat (TMEM18, KCTD15, GNPDA2, SH2B1, MTCH2 és NEGR1), amelyek szorosan összefüggenek a testtömeg és magasság arányával. Valamennyi most talált pont olyan gének közelében van az örökítőanyagban, melyek agyi folyamatokat szabályoznak - jelezte Kari Stefansson, a nemzetközi kutatócsapat egyik tagja. A felfedezés egyúttal jelzi, hogy az étvágy szabályozásában, valamint az anyagcsere folyamatokban, energiatárolásban és -felhasználásban szerepet játszó genetikai faktorok közreműködnek az elhízásban. Az elhízásban számos környezeti tényező, közülük is főként az étrend játszik szerepet, ám a mostani megállapítások hangsúlyozzák az egyén örökletes hajlamát.

(MTI)

Eddigi legjobb eredményét érte el a magyar csapat a Dél-Koreában megrendezett Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpián: egy arany-, négy ezüst- és egy bronzérmet szereztek a magyar fiatalok tájékoztatott a hétfői eredményhirdetés után Villányi Attila, a magyar csapatot vezető kísérőtanár.

Hazánk ötödször vett részt a 2004-ben Indonézia által alapított versenyen, amelyen 16 évesnél nem idősebb középiskolás diákok vehetnek részt. A biológia, fizika és kémia területéről összeállított versenyen először feleletválasztásos teszteket kell kitölteni, majd egy elméleti fordulóban problémákat megoldani, végül pedig csapatmunkában gyakorlati feladatokat, méréseket, kísérleteket végeznek a versenyzők. A megmérettetésen idén 42 ország tanárai és diákjai, valamint 8 újonnan érdeklődő ország megfigyelői vettek részt.

A magyar csapatba az előző tanév korosztályi természettudományi versenyeinek legjobbjai közül válogattak tagokat. Ebben az évben kétlépcsős válogató alapján állt össze a hatfős csapat. A magyarok közül Bencskó György Árpád (Fővárosi Fazekas Mihály Gyakorlóiskola, Budapest) arany-, Börcsök Bence (Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged), Nagy Attila Gábor (Leőwey Klára Gimnázium, Pécs), Wirnhardt Bálint (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő) és Batki Bálint (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest) ezüst-, valamint Sebő Anna (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest) bronzérmes lett. A magyar csapat Korea, Tajvan, Szingapúr, Thaiföld, Oroszország és Németország után a hetedik helyet szerezte meg.

(MTI)

Élő sejteken belül méri a tumorkeltő méreganyagokat és a rákgyógyszerek hatékonyságát jelző nyomokat egy miniatűr szenzor, melyet amerikai kutatók fejlesztettek ki – írja a Nature Nanotechnology című brit tudományos szaklap. „Nagyon parányi nanoszenzort készítettünk, amely már egyetlen élő sejtben is képes érzékelni a rákkeltő molekulákat vagy a fontos terápiás szereket – mondta Michael Strano, a Massachusetts Technológiai Intézet (MIT) munkatársa, a tanulmány szerzője.

Az új, emberi sejtnél jóval kisebb érzékelőt szénnanoszálak alkotják. A nanoszálköteget DNS-be csomagolták a fejlesztők. Ezekhez a molekulákhoz kötődhetnek a vizsgált sejtekben lévő, DNS-károsító hatóanyagok. A szenzor fluoreszkáló fényt bocsát ki, amelyet a fény infravöröshöz közeli tartományában mutathatnak ki. Mivel az emberi szövetek nem adnak ki fényt ebben a tartományban, a nanoszálak láthatóvá válnak.

Strano azt is elmondta, hogy a fényjel megváltozik, amikor a szenzorok kapcsolatba lépnek a sejtben található DNS-sel. A változás jellege segít azonosítani egyes specifikus molekulákat, így egyfajta kémiai ujjlenyomat-vizsgálat válik lehetővé. Mivel a szénnanoszálakat emberi DNS borítja, a szenzorokat biztonságosan injektálhatják be élő sejtekbe. Az új eszközt a sejtekben kis mennyiségben jelen lévő vegyületek kimutatására használják, ám a későbbiekben alkalmas lehet az emberi test újszerű feltérképezésére is. „Semmi nincs, ami hasonlatos lenne hozzá” - minősítette az új eljárást Strano.

(MTI)

Egy eddig ismeretlen garnélafaj fosszilis maradványaira bukkant egy kilencéves japán kislány Vakajama prefektúra területén. A lelet még tavaly decemberben került elő, azóta vizsgálták a Vakajamai Természettudományi Múzeumban, hogy megállapítsák korát és származási helyét. A kislányt Nacuminak hívják, így az ő nevét is viseli a fosszilis maradvány, amelyet Hoploparia Natsumiaenak neveztek el. A megtalált példány egy már ismert garnélarák faj őse lehet, és a múzeum szerint hossza akár a 10 centimétert is elérte, ollói pedig az 5 centimétert. A kislány a vakajamai múzeum által szervezett ásatáson vett részt, és alig három órányi keresés után bukkant az állati maradványokra. Örömében sírva fakadt, és amikor a múzeum egyik dolgozója elkérte tőle, hogy megvizsgálja a leletet, egyszerűen nem adta oda, hanem hazavitte. Később persze visszavitte, amit talált, és a szakértők megállapították, hogy egy eddig ismeretlen fajról van szó.

(MTI)

Brit régészek az ország legrégibb emberi agyát fedezték fel - a lelet korát több mint 2000 évesre becsülik.

Az archeológusok a Yorki Egyetem területén egy építkezést megelőző feltárás során fedezték fel egy sáros gödörben a koponyát, amelynek belsejében sárgás anyag található. A CT-vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a koponyában egy összezsugorodott, ám minden kétséget kizárólag emberi agy van. A tudósok feltételezése szerint a vaskorban élt ember koponyája rituális áldozatként mutatták fel az isteneknek - olvasható a BBC hírei között.

A koponyát egy olyan területen találták, ahol Kr.e. 300 körül intenzív földművelés folyt.

Philip Duffey neurológus, aki a vizsgálatokat végezte, "csodálatosnak" nevezte a leletet, ugyanis a CT egyértelműen agyi struktúrát mutatott ki.

"Fontos lenne kideríteni, miként maradtak fenn ezek a struktúrák, akár megőrződtek a biológiai szövetek, akár nem. Ez a maga nemében fosszília, kövület. Az agy maga általában nem marad meg, zsíros szövetei ugyanis kiváló táplálékul szolgálnak a talajban található mikroorganizmusok számára" - mondta a neurológus, aki szerint az agyat szokatlan módon kezelhették, vagy a koponyát valamilyen olyan behatásnak tették ki, amelynek köszönhetően megőrződött az agy alakja.

Sonia O,Connor, a Bradfordi Egyetem kutatója szerint igen ritka, hogy megőrződik az agy, miközben minden más lágyszövet elpusztul.

"Ez az agy különösen izgalmas, mivel igen jó állapotban maradt fenn, annak ellenére, hogy ez a legrégibb ilyen jellegű lelet Nagy-Britanniában, s az egyik legkorábbi a világon" - emelte ki Sonia O,Connor.

A mostani a második nagy jelentőségű lelet a yorki helyszínen. Néhány hónappal korábban egy olyan férficsontvázat fedeztek fel, amelynek egykori "tulajdonosát" a tuberkulózis egyik legkorábbi brit áldozatának tartják. A szénizotópos kormeghatározás tanúsága szerint a férfi a késő római korban, a Kr.u. IV. században hunyt el.

Brian Cantor professzor, a Yorki Egyetem rektorhelyettese szerint a koponyalelet újabb értékes adalékokkal szolgál a vaskori emberek életéről. (MTI)

Svéd kutatók olyan tesztet dolgoztak ki, amellyel kimutatható a koraszülés kockázata.

A Karolinska Intézet kutatói szerint a laktát (a tejsav sóinak) magas hüvelyi koncentrációja arra utal, hogy 48 órán belül megindulhat a szülés - olvasható a BBC News hírei között.

A tesztet 86 olyan - a terhessége 20-36. hetében lévő - asszonynál végezték el, akik egyetlen babát hordtak a szívük alatt. Magas értékeket huszonhárom kismamánál mértek, 87 százalékuk 48 órán belül vajúdni kezdett. Alacsony értékeket 58 terhesnél regisztráltak, és mindössze 5 százalékuknál indult meg a szülés 48 órán belül.

A magas laktát értékeket mutató csoport tagjainál a vizsgálat elvégzése és a vajúdás megindulása között átlagosan 13,6 óra telt el, az alacsony laktátszint mellett viszont 48 nap.

A svéd kutatók szerint, akik eredményeikről az Obstetrics and Gynaecology Journal (BJOG) című folyóiratban számoltak be, korábbi vizsgálatok már kimutatták a magas laktátszint és a magzatburok repedése közötti összefüggést a terhesség 34. hetén túl. A mostani kutatások során viszont először sikerült bebizonyítani e kapcsolat létezését a terhesség korábbi szakaszában.

A koraszülés kockázatának kimutatása azért rendkívül fontos, mert ilyen esetekben szteroidok adagolásával elősegítik a magzat tüdejének fejlődését, a várandósokat pedig speciális intézménybe fektethetik be. A terhességek 2 százalékában a magzatburok a terhesség 37. hete előtt reped meg, ezek az esetek adják a koraszülések harmadát.

A kutatást irányító Eva Wilberg-Itzel szerint a burokrepedés diagnosztizálása könnyű, amikor elfolyik a magzatvíz, ám sokkal nehezebb, amikor csupán szivárog, vagy nincs is ilyen tünet.

"Meggyőződésünk szerint a laktát-teszt segíti majd a klinikusok munkáját" - hangsúlyozta Eva Wilberg-Itzel.

Philip Steer professzor, a BJOG főszerkesztője szerint is komoly segítséget jelent majd a teszt a lehetséges koraszülés kimutatása szempontjából.

"A korai burokrepedés kockázatának megbízhatóbb diagnózisa segít majd az orvosoknak eldönteni, hogy be kell-e a kismamákat fektetni a kórházba, s el kell-e kezdeni a szteroid-terápiát" - hangsúlyozta a professzor. (MTI)

Mint azt korábban megírtuk, december 12-én pénteken lesz az év utolsó holdtöltéje, amikor is a Hold az év többi holdtöltéjéhez képest eléri a legnagyobb látszó méretét, illetve a legnagyobb látszó fényességét is. A Hold 14 százalékkal nagyobb és 30 százalékkal fényesebb lesz, mint bármikor korábban az év során. Ahogyan a NASA sajtóközleménye fogalmaz, ez egy "irtózatosan nagy" holdtölte lesz.

Két esemény egyidejű bekövetkezése idézi elő a mostani rendkívüli holdtöltét: a Hold földközelsége és a holdtölte éppen egy napra esik. A Hold december 12-én 15:14-kor kel, a Nap 15:54-kor nyugszik.

A kivételes alkalomból arra bíztatunk mindenkit, hogy fényképezőgéppel a kezében várja a horizonton a Holdat. A lehetőségről bővebben az Inda gépházban lehet olvasni.

Aki vállalja a fotózást, az ide kattintva töltse fel a képeket, majd azokat holdtölte címkével lássa el. A legjobb fotókból cikk jelenik meg az Indexen.

Állást kapott a marburgi orvosi egyetemen Dr. House, a Magyarországon is népszerű amerikai televíziós filmsorozat főszereplője. Brinkmann professzornak, a korábbról ugyancsak ismert Klinika egykori főszereplőjének azonban már nem jutott hely.

Pontosabban szólva a Dr. House szemináriumi  tantárgy lett a marburgi egyetem orvostudományi karán, a Klinikát viszont az egyetem illetékesei már nem tartották arra érdemesnek.

Jürgen Schafer, az orvosi kar igazgatója - aki az egyik legismertebb német kardiológus hírében áll - egy pénteki interjúban elmondta, hogy a Dr. House-t rendszeresen megtekintik, és elemzik az orvostanhallgatókkal a heti szemináriumon, az ugyanis általános megítélés szerint hasznos kiegészítését jelenti a tantervnek.

Schafer professzor szerint a sorozat nemcsak szórakoztató és izgalmas, hanem  jóval közelebb jár a valósághoz, mint minden más, általa ismert orvosi televíziós sorozat. Olyannyira, hogy a zsémbes és nyers modorú "doki" diagnózisait mindenképp elemezni kell.

Mindez - mint a professzor vélekedett - nem jelenti azt, hogy House orvosi magatartása általánosságban elfogadható lenne, de hát filmről van szó, így az megengedett. A sorozat ugyanakkor rendkívül jól ábrázolja az egyes betegségek tüneteit, az azokkal járó panaszokat, a kezeléssel kapcsolatos elképzeléseket, s a diagnózis-felállításokat - hangoztatta az igazgató, hozzátéve, hogy a diákok egyik kedvenc tárgyáról van szó.

A professzor elmondta, hogy a sorozat egyes részeit többször is közösen tekintik meg, és leállítják a filmet, ha egy különösen érdekes, szakmai vitára okot adó jelenetről van szó. Ilyenkor a diákok a docensekkel közösen elmélkednek azon, hogy éppen mi történhetett a pácienssel, mi lenne a legmegfelelőbb terápia, és azután mindezt összevetik a Dr. House által felállított diagnózissal. Különös megelégedésre ad okot, ha a diákok által felállított diagnózis hasonló House diagnózisához.

Emellett a szemináriumon nem csupán azt elemzik, hogy  a filmbeli orvosnak igaza van-e, vagy nem, hanem általánosságban azt is, hogy miként történik egy komplex diagnózis felállítása, ehhez mennyire szükséges a  szakmai vita, illetve a kollégákkal való csapatmunka.

A magyar televízióban évekkel ezelőtt vetített Klinika főszereplőjéről, Brinkmann professzorról  azonban az igazgató már nem volt ilyen jó szakmai véleménnyel, és ezért fel sem merült, hogy ez a filmsorozat is szemináriumi tárgy  legyen. Brinkmann ugyanis annak idején már "a folyosón 10 méterről" megmondta, hogy a betegnek szívinfarktusa van - fogalmazott az igazgató.

Schafer elismerte, hogy olykor könnyű a diagnózis felállítása, de ma már az esetek túlnyomó többségében rendkívül összetett "betegségképpel" kell számolni. "Azoknak a betegeknek a túlnyomó többsége, akiket Dr. House meggyógyít, az egykori híres Fekete-erdei klinikán valószínűleg meghalt volna" - vélekedett a marburgi professzor. (MTI)

A Vatikán elítéli a mesterséges megtermékenyítést, az embriók őssejtjeivel végzett kutatást, az embert érintő klónozást és a fogamzást gátló gyógyszerek használatát - derül ki egy pénteken közzétett dokumentumból. A Dignitas Personae (az emberi méltóság) címet viselő, a bioetika kérdéseivel foglalkozó állásfoglalás "a magzatelhajtás bűnével egyenlőnek" tekinti az esemény utáni tablettát és az RU-486 gyógyszert. Utóbbi gátolja azon hormonok működését, amelyek lehetővé teszik a megtermékenyített petesejt beágyazódását az anyaméhbe. (MTI)